MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. szeptember 18. - 1955. március 22.
1954. december 17.
előirányzatnál. Ez valamennyi minisztériumnál igy'van.Több könnyűipari termék minősége javult. Pl. selyemszövetből, bakancsból, gyermekcipőből nagyobb részben állitottak elő I. osztályú cikkeket, mint az előző időszakban. I kongresszusi verseny jelentős javulást hozott és a.^ azóta megtett intézkedések az egyes minisztériumok, pártszervezetek és szakszervezetek részéről azt eredményezik, hogy az év eleji lemaradást nagymértékben behoztuk és Budapesten egy néhány vállalat kivételével az üzemek nagy többsége teljesiti éves és ötéves tervét. E komoly, siker* is feltétlenül azt mutatja, hogy vállalatainknál szervezettebb lett a munka. Hozzájárul ehhez, hogy néhány legdöntőbb üzemünkben, pl. mint az iJBíi&bem, a MÁVAB-ban, Ganz Hajóban is megerősítettük a vállalati ás pártvezetést és javítottunk a szakszervezet és a DISz vezetésén is. Ennek ellenére előrehaladásunk a gazdasági téren a Kongresszus által, a K.V. októberi ülése által meghatározott uton egyáltalán nem kielégitő. A KGM. üzemeinél lassú az átállás a fogyasztási cikkek gyártására, s ennek döntő oka az elmúlt hónapok mulasztásaiban és a még mindig meglévő szervezetlenségben van. Ehhez nagymértékben járul hozzá, hogy az elmúlt kb. 2 hónap alatt észrevehetően gyengült a pártszervezetek erőfeszítése a termelés terén. Ennek következménye, hogy a KGM. vállalatai októberben a legfontosabb közszükségleti cikkek IV. negyedévi termelési előirányztából csak 27.5 J*-al valósítottak meg. Egész sor termékből az október havi termelés IV. negyedévi terv 15 #-át sem tette ki. A termelési tervek teljesítése - az emiitett néhány üzem lemaradását leszámitva - amelyek azonban érzékenyen érintik népgazdaságunkat - vállalataink egy részénél réndkivüli intézkedéseket követelt. A textiliparban, de a gépiparban is pl. a vasárnapi munka és a túlórázások alkalmazása nem kivételes eszköz, hanem újból bevett szokássá lett, amit semmiképpen nem lehetett helyeselni sem politikai sem gazdasági meggondolásból a jövőre nézve. Ea ellett az ilyen módszerek nem a gyártmányok önköltségének csökkentéséhez, hanem eaielkedéséhez vezetnek. Csak a textiliparban kb. 2 millió forint bértöbblet kiadást jelent a 6 vasárnapi munka beiktatása. Ezen tul számos vállalatunknál továbbra sem javul, hanem egyhelyben áll, vagy éppen rosszabbodik a termékek önköltségének alakulás vállalat munkájában a termelékenység. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR