MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. április 3. - 1954. június 18.

1954. május 14.

Köböl elvtárs utalt arra, hogy a Politikai Bizottság megvizsgálta azt, mivel magyarázható, hogy a Budapesti pártértekezlet nem volt az a harcos, lelkes Pártértekezlet, mint amilyet Pártunk legfontosabb pártszervezetétől joggal elvár az egész párt és nép. A Budapesti Pártválasztmány beszámolójában többször sze> repelt, hogy a Budapesti Párt választmány és a kerületi pártbizottságok munkáját szervezési jellegűnek kell tekinteni, hogy hiányzik az eszmei-politikai nevelőmunka. Sajnos a beszámoló ezen túlságosan tovább nem ment és pl. amikor .az Esti Budapestet bírálta, hogy nem elég magas színvonalú, mondott néhány kitételt, hogy gyenge az eszmei, politikai színvonala, de hogy milyen gyengeségek mutatkoznak, hogyan tudják ezeket leküzdeni, azt nem mutatta meg. ^ Végül is különösen a budapesti pártszervezetek f igy elembe véve , az az apolitikus, csak szervezeti munka, ami jellemezte a Pártértekezletet is? A túltengő szervezési munka azt jelenti, hogy nem az igazi, eleven, élő kérdésekkel - ami munkásosztályunkat, dolgozó népünket érdekli - foglalkozik a pártszervezet, pártválasztmány, pártbizottság, nem tudja megragadni az életben lévő élő kérdéseket, hanem mesterkélt problémákkal áll elő, olyanokkal amit rossz hallgatni, hogy pl. az aktivisták összehívása javult - ami a tömegeket nem érdekli. Ez nem vonzza a tömegeket és nem növeli a párt befolyását. A Politikai Bizottság apolitikusnak Ítélte a Pártértekezletet. Azzal lehetett volna politikussá tenni, ha a Választmány kidolgoz alaposan, komolyan kérdéseket és olyan kérdéseket hoz Pártértekezlet elé, a pártválasztmány és a nép elé, ami a népet érdekli. Nem szabad ugy felfogni sem a választmányt, sem a Pártértekezletet, pártbizottsági ülést, hogy az a négy fal között folyik le. Innen a néphez szólunk, a nép érdekében, hozunk intézkedéseket;. Ha ez nincs, akkor öncélúvá válik a munka, a szervezeti élet túlteng. A párt nem egyszerűen "egylet", ahol egyleti kérdéseket vitathak meg. A párt mindenekelőtt politikai irányitó SZÍPvezet, az egész állam politikai vezére. A budapesti pártszervezet Budapest legfontosabb vezető szerve, amely J>oo ezres tömeget vezet, az ország egész gazdasági, politikai életében roppant súlya van. A budapesti pártszervezetnek különösen olyan szervezetté kell válnia, hogy az egész ország politikai életében hallassa a szavát. Erre volt már példa a múltban. 1949. augusztusában a Budapesti Pártválasztmány ülésén a termelés égető, az egész országot, népet érintő kérdései kerültk olyan színvonalon megvitatásra, hogy az akkor az egész ország gazdasági, politikai, társadalmi életére hatással volt. Nem szabad megállni, minden itt lévő kommunista érzésének fel kell lázadnia az ellen, hogy a Párt választmány egy szürke, unott testületté váljon, amely elé ilyen beszámolókkal lehet állni. Ha a Budapesti Pártválasztmány az ifjúság körében folytatott nevelőmunkát napirendretüzi, akkor annak visszhangjának kell lenni az egész országban. Irányt kell mutatni a Disznek, a pártszervezeteknek. Ez a beszámoló ilyen szempontból kritikán aluli volt. A Politikai Bizottság határozott figyelmeztetést adott a Pártbizottságnak, amikor feladatul adta, hogy SZÍVÓS és kemény munkával gyökeresen számolja fel azt az apolitikus, szürke ? unalmas, sekélyes, lapos munkát, ami a Pártértekezletet, és ami e Párt választmányi beszámolót is jellemezte. Ebben a munkában véleményem szerint a Pártbizottságnak fel kell használni a Pártválasztmány segítségét, a pártválasztmánynak pedig - ismerve a Politikai Bizottság álláspontját - meg kell követelnie keményen a Pártbizottságtól, hogy magas igényeket támasszon munkájával szemben és találják meg az utat, hogy politikus szervezetté váljon rövidesen.