MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. október 12. - 1954. január 15.

1953. október 12.

A tömegkapcsolat megerősítésének kérdése. Többször felvetettük a pártbizottság felé, hogy helyes lenne a tanácsi beszámolókon kialakult politikai hangulatot a pártbizottságnak megtárgyalni. Ebből meglehetne tudni, hogy reagálnak egy-eg határozatra, rendeletre. Most a Központi Vezetőség határozata óta tapasztalunk javulást, a PTO. vezetője a napokban azt mondta, "Veled is kéne már foglalkozni, majd ha nem lesz kampánymunka". A pártbizottság és a tanács egyes osztályainak kapcsolata. Már van komoly javulás. Eddig az volt az álláspont, hogy erősen elzárkóznak az elvtársak, mi ennek a helytelenségét megtárgyaltuk. Javaslom a határozatba felveni, hogy a TSB-vel is kellene bizonyos időnként foglalkozni. Dékány elvtársnő javaslatához volna egy kiegészítésem, hogy az üzem dolgozói is látogassák a tanácsokat, nem csak a területen lakók. Biszku Béla elvtára: / Pártiskola / Sokat foglalkozotatott a K.V. határozata után, hogy a pártszervezetek hol hibáztak, a tanács irányítását illetően és mit is kellene tenni, hogy ezeket a hibákat ne ismételjük meg. Nem könnyű a kérdésekre megfelelő választ adni. A Budapesti Pártbizottság beszámolója és a határozati javaslat csak részben oldja meg ezt a kérdést. Először is azért, mert a K.V. megállapitása ugy szólt, hogy kisajátítottuk az állami szervek funkcióit. Ebből a Pártbizottságnak le kellene szűrni, hogy a tanács funkcióit illetően, hol sajátították azt ki és mit kellene most tenni, hogy a Párt ott irányítson ahol a legfontosabb. Véleményem szerint a Pártbizottság nem megy tul a K.V. megállapításán. A K.V. határozata nem mehetett bele az egyes részkérdésekbe a tanács feladatait illetően, de a pártszervezeteknek, a Budapesti Pártválasztmánynak ezeket a kérdéseket gondosan elemzés alá kellene venni, hogy a válars is helyes legyen. Észrevettük a mi tanácsunknál, hogy nagyon sok adminisztratív munka folyik. Meg is mondtuk, hogy a közigazgatási funkció van előtérben és nem tanulta meg megfelelően a tanács a gazdasági feladatok megoldását, különösen a kulturális, nevelő funkció megoldását. N

em találni azonban olyan megoldást, hogy megjavítottuk volna a tanács munkáját. Igy az eredmények mellett, - amelyek kétségkívül megvannak a tanács munkájában - változatlanul előtérben vannak a közigazgatási funkciók. Mi hibát követtünk el, hogy kevés káder segít séget adtunk. Amit Pongrácz elvtárs a tanácsok Önállóságával kapcsolatban mondott, azt a kerületben is lehetett érezni. A Budapesti Pártvál^sztmánynak helyes lenne ezt elvileg is felvetni. A jelentés nem veti fel, hogy a Központi Vezetőság megállapításából mi vonatkozik ránk, hogy gazdasági, kulturális nevelő ás közigazgatási funkció kérdésében mit vett át a Párt, és hogyan kell ezen változtatni. A munkatervben 4 pont van a tanáccsal kapcsolatban. Ezek fontos kérdések: közlekedés, közellátás, közoktatás problémája, de lényegében ilyen praktikus gyakorlati kérdések. A közélelmezés kérdését természetesen meg kell tárgyalni, de egyetlen, a tanács irányításával kapcsolatos elvi kérdés sincs a munkatervben. Annak is van bizonyos következménye, hogy nálunk a tanács irányítás elég sajátságos körülmények között folyt 2 évig, mert a Belügyminisztérium egy osztálya adta le a közvetlen feladatokat a tanácsnak és csak most 1-2 hónapja került közvetlenül a Minisztertanács hatáskörébe. Meg kell tehát határozni, hogy az alsóbb szervek irányítását, hogyan lássuk el. nogy a xetjíjssag ^naiasat mtezo szervex miért vannaK olyan rossz Kapcsolatca a lak°ssággal és miért volt jobb kapcsolata a magánkereskedőknek. Ez valószínű azért van, mert ezek beszereznek minden cicket, amit a vásárló kér. A mi szerveink túlságosan centralizáltak, és nem közvetítik a lakosság kívánságát. El kellene mélyíteni ezt a kapcsolatot, a vásárlók és az ellátó sznrveink köpött. • /•