MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. január 27. - 1952. május 29.
1951. június 8.
w - iz ban a titkárokat, utána a vezetőségi tagokat. Én nem hiszem, hogy a vezetőségek annyira rosszul dolgoztak volna, hogy túlnyomó többségét ki kellene cserélni. Azt merem állitani, hogy a vezetőségi tagoknak a fel. az uj j áválasztás után is bent marad, tehát kb. a felében már meg is van oldva, a dolog, a másik veiét pedig pontosan kell megnézni. Az egész vastőség v^Lasztást arra kell felhasználni, hogy emeljük a pártonbelüli demokráciát és emeljük a kritik-t és az önkritikát, másrészt az egyszerű párttagokat a vezetőség Tálasztásnál fel kell használni. líekünk nyugodt légkört kell teremtenünk, meg kell magyarázni, hogy a Pártnak egy egészségesedési folyamatáról van szó, hogy ezen az intézkedésen keresztül a Párt erősödjön és fejlődjön. Ha jól akarunk dolgozt i akkor az éberség kérdését feltétlenül közkincsé kell tenni. Az éberság megjayitása nem csak a káder probléma, hanem az egész Párt problémája. Éberekké kell tennünk a tömegeket, hogy megértsék, miért kell egyeseket kihagyni, másrészt ne engedjék, a vezetőségbe az ellenséges elemeket. Most ez a bevezetője annak a politikai tömegmunkának, amit a választás időpontjára el kell végezni. A javaslat 2-ik oldalin az 1. pontban szó van arról, hogy " ezt a mun kát ugy végezzük, hogy október végére a megválasztandó vezetőségi tagok egy része már elő legyen készitve ". Ha nem akarunk lemaradni, akkor október végére az egész vezetőségválasztás előkészítésével készen kell lenni, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a politikai felvilágosító munkával elmaradunk. El voltunk foglalva a káderek kiválogatásával, a szervezeti résszel és nem tudtunk a politikai munka felé irányítani a munkát. A pártszervezeteknek arra kell venni azb irányt, hogy a káderkivu- ' lasztast okt ü berre összmértákben befejezzék ős ezen belül a pártbizottságok és pártválasztmányok előkészítésé, kiválasztó munkája is befejeződjön. A vezetőségek Választásának bizonyos szempontból egyik főpróbája lesz a szakszervezeti vezetőség Választás. Egy kérdés amivel még szeretnék foglalkozni, harc a liberalizmus ellen. A párttagok tudnak az ellenséges elemekről és nem tartják kötelességüknek, hogy ezeket leleplezzék. A Budapesti Pártvalasztmánynak, a pártbizottságoknak tüzet kell inditani a liberalizmust elnéző ''kel szemben és meg kell értetni, hogy akarva nem akarva az ellenséget segítik. Ezt komolyan fel kell vetni. Az üzemi pártbizottságoknak foglalkozniuk kell azzal is, hogy az ellenség ne oda menjen ahová akar, hanem mi határozzuk meg. Elsősorban a Pártot kell tisztán tartani, de ki kell szorítani az ellenséges elemeket a fontos belpolitikai funkciókból, gazdasági, tanucs és kulturális szervezetekből és utána az egyes iparágakat és üzemeket kell tőlük megtisztítani. SZáZ számra vannak funkcióban volt katonatisztek és egyéb ellenséges elemek. Ezt a kérdést, anélkül, hogy pánikot csinálnánk, előbb vagy utóbb napirendre kell tűzni pártbizottságainknak, különösen a döntő ipari pártbizottságoknál. Fel kell, hogy vessek két kérdést. Az egyik a káaerosztalyok és a személyzeti hálózat megerősítése. Meg kell mondani, hogy ennek egyik oka, - a hibának - az is, hogy gyenge . elvtársakat vittünk a káderosztályokra. A káderes mindenhová tudott javasolni kádereket, de a saját területére mar nem jutott .VAnnak a kaderosztályon dolgozok között is értelmes elvtársak, de vannak nem oda valók, akiket esetleg más területen jól tudnánk íoglalkoztatni. Ennek a feladatnak a megoldása fontos részét képezi, hogy megfelelő, pártád, fejlődő képes elvtársakat vonjunk be ebbe a munkába. TSSSZÁGOS LEVÉLTÁR •/ >