MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. január 27. - 1952. május 29.
1952. május 29.
Kiss elvtárs: • Cser "ő elvtárs a Rákosi elvtárs összefoglalója után mondta és én nem akartam külön vitát folytatni. Rákosi elvtárs; Arról, hogy megtanulják egyenlőre szó sem lehet? Kiss elvtárs: De igen. ' RÁkosi elvtárs: , Akkor meg kell tanulni, ahhoz nem kell külön egyetemet végezni.A párttitkár nak meg kell tanulni ilyen kérdéseket, mert máskülönben ki van szolgáltatva és el kell fogadnia amit az öreg Wilhelm mond, aki ugyan jő kohász, de tervgazdaságot 60 éven át nem látott. Kiss elvtárs: Sok olyan dolgozónk van, aki ujit és harcol az ujjitás bevezetéséért, azonban előfordul, hogy amikor az ujitást be akarják vezetni, félnek az ujitástól azok a dolgozók akiknek tulajdonképen segitséget jelentene, az ujitás. Rákosi elvtárs: És akiknek a szemöldöküket lepörkölte a láng és majd meg sültek, télen pedig a hátuk fázott és elől meg majd .elégtek, Kiss elvtárs: Az export kérdéssel komolyabban nem foglalkoztunk. Most viszük a pártbizott ság elé és rendszeresén fogunk ezen tul vele foglalkozni. A mai nap sok segit séget fog adni a negyedéves terv végrehajtáséhoz. Sz^bó elvt á rs: / Vasas szakszervezet/ A versen^szervező munkában a legközelebbi feladat lényegében a műszaki vezetők és a dolgozók versenyvállalásainak összekapcsolása, illetve mozgásita ni a műszaki vezetőket olyan irániban, hogy biztositsák a dolgozók által vállalt feladatok teljesitését és továbbiakban utat mutassanak. A lemaradások nagyrésze onnan származik, hogy ez nircs meg, másik oka, nem megfelelő az anyaggal való foglalkozás* A Kohó és Gépipari Minisztérium konkrét tényekkel bizonyitotta, hogy túlzottak az anyagigénylések, Egyes üzemekben több anyagot redelnek mint kellé ne, számitva arra, hogy selejt lesz, ami esetleg zavarja az alapanyag gyártást. A felvilágosító munka nem terjed ki arra, hogy a. p olgozők jelentős része- amely a gépet már magáénak érzi -az anyagot ugy tekintse, hogy az nemzeti kincs. A Gazda-mozgalom utóbbi időben igen elkenődött az üzemekben, rengeteg olyan anyag megy vissza az öntödébe, amelyet még fel lehet használ ni és amely sok üzem problémáját megoldaná. Legfontosabb feladat, hogy azok ra az alapvet; kérdésekre vegyük az irányt, amelyek közvetlenek a terv teljesítésével, Győré elvtárs/ Beloianni sz-gyár titkár/ Eltekintenek az elvtársak attól, hogy túlzott eredményekről nem tudok beszámolni, de ugylátszik, hogy üzemünk a mélypontról elindult a terv teljesi tése felé. Mező-x..elv±árs érték el ő s ével egy e t é r t ek. K ót kérdéshez akarok hozzászólni. A szervezetlenséget 3 fő oki an látom: 1/ Eluralkodott igen hagy•foku felelőtlenség. Ez nálunk a műszaki vezetőség kérdésében és a politikai munka irányításában tapasztalható. 2 / Az igazgató nem igen törődik a terv teljesítésével, 3/ Nem értjük megíelelőképen a dolgozókra való támaszkodást nem tudjuk felkarolni a dolgozók kezdeményezéseit. Elsősorban gondolok arra hogy a műszaki vezetés a tervező irodában elgondol valamit és munkaközben olyan dolgok vetődnek fel, amit előre nem lehet látni, a dolgozókra támaszkodva sok segitséget tudnak adni ilyen esetben. A legdöntőbb az, hogy nem néztük meg eléggé az ellenség tevékenysógét,amit sokszor meg iéEe'f"találni.
