MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. augusztus 18. - 1950. december 12.

1949. augusztus 31.

kritikátlanság mutatkozik a vállalatvezetőknél is. Pl. 2-3 nagy ma­lom óriás mennyiségű gabonát adott át tárolni. Tudták azt, hogy ez bizonyos költségekkel jár, ennek ellenére mégis vállalták. üSredmó­nye az lett, hogy a gabona forgatása, stb. több 100 forintba került. A pártszervezetek döntő feladata, hogy a kritika-önkritika kérdését, a felelősségérzetet kifejlessze. Továbbá megvizsgáltak azt is, hogy egyes üzemekben az ipari munkás hogyan viszonylik a munkához, hogyan igyekszik elsajátitani a szük­séges szaktudást. A Hungária Kén-utcai telepén 367 párttag közül van 87 népnevelő. Az üzemben folyik egy szaktanfolyam melynek elvégzése után az illető elvtársak szakmunkások lesznek. Erre a szaktanfolyamra 43 népnevelő jár, A többi 44 népnevelő csak beszél a termelésről ós nem igyekszik elsajátitani a szakmai tudást. Az üzemben dolgoznak 65 ezek közül 3 rendszeresen átlagos teljesítményt ér el, a többi 120-130% teljesít­ményt ér el. Azt a célt tűzték ki, hogy az összes népnevelők fel­tétlenül jelentkezzenek a szakmunkásképző tanfolyamra, hogy szakmun­kás váljon belőlük. A pártbizalmiak ne csak arra törekjíedjenek, hogy saját maguk rendszeresen teljesítsék a normát, hanem a csoportjuk többi tagjait is világosítsák fel a munkáshoz való viszonyukról. A­lapszervi vezetőségi tag csak olyan elvtárs lehet, aki élmunkás, uji­tó, vagy legalább a normát túlteljesítette. A legutóbbi jutalmazásoknál nem sikerültek a kiválasztások. Voltak olyanok is a jutalmazottak között, akik nem az elvégzett termelési eredményért kaptak jutalmatfc Nálunk történt meg például, hogy meg­jutalmaztak egy ember azon a cimen^ hogy 40 éve van az üzemben. Pl. a Községi Húsüzem vállalatezetóje a jutalom kiosztásakor ugy kezdte és ugy végezte beszédét, hogy legkctíslebb azok fognak jutal­mat kapni, akik most kimaradtak. Nem azt mondta, amit kell, hogy most azok kapnak jutalmat, akik a legjobb munkát végezték a termelésben és a jövőben is azok kapnak, akik a legjobb munkát, a legjobb ered­ményt érik el a termelés terén. El kell ismernünk f hogy mi, a pártszervezet, sem tettünk eleget ezen a téren* A felmerülő hibákat igyekszünk kiküszöbölni, s a hibákból levonva a tanulságokat okulni fogunk. Mekis József elvtárs: /Vasas Szakszervezet/ A Vasas Szakszervezet és az üzemi háromszög nevében azt a kritikát, amit a Párt részéről kaptunk köszönettel vesszük és ugyanakkor meg­állapítjuk azokat a hibákat melyeket ezidáig elkövettünk és igyek­szünk ezeket kiküszöbölni. A munka termelékenységének emelése a szakszervezet egyik legfonto­sabb feladata, melyet az átképzéssel tudunk kellőképpen előmozdí­tani. De nézzük A meg, hogy egyes üzemekben hogyan áll ezen a téren a helyzet. Egyes üzemekben eltűrjük azt, hogy 6-8 héten keresztül 5-10%-ra teljesitsék a normát . Mindennek oka pedig az, hogy az át­képzést nem jól oldják meg. Az üzemi bizottságok nehezn értik meg az uj szempontot. Pl. a Fegyver és Gépgyárban 60-70 órát dolgoznak 80%-ot érnek el, hogy javítsanak a ^-on^sak" 48 órát írnak be, s ezzel 130-140%-ot érnek el. Egy másik hiba, hogy a nyereslgvisszatéritésből egyik helyen halottas-házat építenek. A Győri-Vagongyárban pedig az egyik orvos /javaslom az eltávolítá­sát/ a Horthy-idok alatt kiírta az ajtójára, hogy zsidóknak és kutyák nak tilos a bemenet© s 6-8% volt a beteg, mert jó fiu akar lenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom