MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. augusztus 18. - 1950. december 12.
1949. augusztus 31.
és nem támogattuk őket eléggé munkájukban. Ezen a helyzeten haladéktalanul változtatni kell. Az üzemi pártszervezeteinknek és ^üzemi bi±ottsálainknak- nagyobb figyelemmel kell kisérni a műszaki értelmiség . munkáját, r endazeresen együttműködni, foglalkozni kell velük és maximális támogatásba kell részesíteni őket, a termelésben előttük álló feladatok eredményes végrehajtásában. A kivál 0 , élenjáró értelmiségieket, éppúgy, mint a legjobb álmunk ásókat ki kell tüntetni, s a munkások részéről szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssek kell viseltetni irántuk. °da kell hatni - a kommunista éberség elalatatása nélkül - hogy mindjobban-összeforrjanak ás összedolgozzanak az üzemekben a műszaki vezetők és a munkasok, mert abból haszna lesz minkettőnek ls az egész dolgozó népünknek, Különös figyelemmel leygünk és külön foglalkozzunk a mesterekkel, akik a gazdasági vezetés közvetlen vez tői a műhelyekben, a brigádokban a dolgoz munkásoknak. A mest'eré$EB ü aZ a feladata^ hogy biztosítsák a gazdasági tervek végrehajtását, hogy megkönnyítsék a- munkások' munkáját és megfelelő munkaiéitetlelekét teremtsenek számukra- és arra törekedjenek, hogy munkacsoportjukban a termelékenység és vele együtt a munkások keresete is állandóan növekedjék. A mester feladata.az élenjáró légjobb munkások színvonalára emelje fel a gyengébb munka-, sokat és ezért lehetőséget kell nyújtani a munkások szakmai tudása- ' nak további fejlesztésére. Elvtársak! A 1 agybudapesti P ártva la sztmány nak meg kell állapítani a munka termelékenységének visszaesését, a munkafegysem, meglazulásáért, az egyéni felelősség és különösen az egyéni -munkaverseny fejlesztésének hiányáért a szakszervezet, az üzemi biztosságok felelősét is .A verseny vezetése, a termelési munka, a munkafegyelemért val ü haro döntő f ela-' datát képezni a szakszervezetnek, az üzemi bizottságnak. S az üzemi biziottságok helytelen magatartása a termeléshez volt egyik fontos oka, hogy a verseny elcsúszott és nem vált tömegmozgalommá. Az üzemi bizíottságok nem foglalkoztak eléggé a termelés kérdéseivel, még nem töltik be azt a feladatot, amely a munkásosztály érdekeinek következete képvislete követel meg tőlük .az uj körülmények között, : amikor a munkásosztály gyakorolja az uralmat. A ^szakszervezetek, az üzemi bizottságok még ^mindig nem hajtották végre a szükséges fordulatot a termelés felé az üzemekben. Elszakadtak a termelés konkrét kérdéseitől és reszortfeladatnak tekintik a. termeléssel való foglalkozást-. Nem kezdeményeznek a termelés vonalán. Szakszervez_tek, üzemi bizottságok munkájában még mindig sok a formalitás, a kirakatpolitika-. A munkaversenyt nem irányitják kkllŐképpen, főleg ^adminisztrál ják, sokat ^beszélnek róla, de nem mélyülnek el a problémákban és ezért is kevés a .tényleges verseny. Erősödik a bürokrácia a szakszervezetek vezet ís ében ^és a szakszervezeti'vezetők kezdenek el szál'adni a tömegektől. Ritkán, nem eleget járnak le az üzemeltbe és ez is hozzájárul ahhoz, hogy nem elég szilárd a kapcsolat a tömegekkel. Sok'szakszervezeti funkcionáriusnak meglazult a kapcsolata a Párttal is.-A szakszervezetek, üzemi bizottságok elhanyagolják a bérezés kérdésével való foglalkozást, ^em & vezetők, hanem a reszortvezetők foglalkoznak ezzel a fontos kérdéssel is. Á szakszervezetnek, az üzemi bizottságoknak arccal a termelés felálcell fordulnikuk, munkájuk középpontjába a termelés kérdéséivel való foglalkozást tűzzék. A szakszervezet ^feladata elsősorban az egyéni munkaverseny, a rendszeres termelési értekezletek megszervezése, az üzemi munkások segítsége a terv végrehajtására, a 'norma levonások és a norma lazitá_ sok megszüntetése, mert e feladatata sikeres elvégzésén keresztül tudják következetesen képviselni a munkások gazdasági érdekeit, amely./ a proletárdiktatúrában elválaszthatatlanul' össze függ a szocializmus építésének, a munkások államának érdekével. Végül, de nem utoljára önkritikával kell rámutatnunk arra, hogy a
