MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. augusztus 18. - 1950. december 12.
1949. augusztus 31.
Az ujáépitéa periódusában minden a technikától függ éá az a gazdasági vezető,a ki nem akarja a technikát tanulmányozni, a technikát elsajátítani -parikaJancsi, de nem gazdasági vezető" -mondotta Sztálin elvtárs, s a mi vállalatvezetőinknél: le kell küzdeniük minden nehézséget és ugy kell megszervezni a munkájukat, hogy nap-nap után idejük jusson technikai tudásuk fejlesztésére. Képzett műszaki embereknek a kötelességükeg segíteni' eldajátitani a technikát a vállalatvezetőknek, a politikai kádereknek és a gyári munkásoknak, mert mennél tökéletesebb szakemberekkéé válnak, annál könnyebben és biztosabban megbirkóznak az előttük álló f eladatokkal. Tisztlet elvtársak! ' , Az egyéni felelősség következetes megVal°sitása' mellett a másik döntő feladatunk, alapvetően megváltoztatni a munkások viszonyát a termeléshez a szocializmus építéséhez. Mi nem kényszer fegyelmet, hanem öntudatos szocialista munkafegyelmet akarunk. Azt akarjak, hogy a mi munkásosztályunkat^áthassa a szocialista haza iránti szeretet, hazánk és népünk szükgégietének egyre jobb kielégítéséről való gondoskodás. 3z az, ami a^munkásokat, a müsazki vezetőket, a termelés mennyiségének és minőségének fokozására kell, hegy lelkesítse. KAGYBÜDAPESTI I.IÜ3JKÁS0K ALKOTÓ munkáját az igazi felemelő szocialista hazafiság kell, hogy áthassa. M eg kell, liogy értse minden munkás, hogy most nem a kapitalistáknak, hanem hazánk, népünk és 'saját maga felemelkedéséért dolgozik. H a azt megértetjük a munkásokk kai, ajdk° r nem kétséges, hogy alapvető változás_fog végbemenni a budapesti munkások között és jelentékenyen meg fog ji^vulni a munkafegyeA dolgozó tömegek a munkához való viszonyának javulásában döntő szerepe van a széles tömegeket átfogó szocialista egyéni versenynek. Sztálin elvtárs 1929.-ben a verseny ás a tömegek.munkalendületérői beszélve mondotta:" A munkások milliós tömegeinek az éles-en kibontakozó versenye az adott pillalant aTl építőmunkának egyik legfontosab, ha ugyan nem a legfontosabb tényezője. A versenyben a legfontosabb az, hogy gyöfe'es fordulatot visz végbe az emberekbéka munkához való viszonyában, mert a munkát, amit a kapitalizmus alatt megvetettek és súlyos tehernek tekintettek,a becsület, a dicsőség, bátorság, a hősiesség dolgáteá változtatták át. n A verseny val°jában a •szocializmus felépítésének kommunista módszere, amely a dolgozók milliós tömegeinek a lehető legnagyobb fokú aktivitá- t sán alapul. A munkaverseny válójában az az emelő, amelynek segítségév el a munkásosztály hivatva van arra, hogy az'egész gazdasági és / kulturális életet a szocializmus alapjára állítsa." mondotta Sztálin j elvtárs. I A szocialista egyéni és brigádverseny feladata az, hogy széles tért nyisson a tömegek energiájának éé teremtő kezdeményezésének kifIntésére, hogy felszinre hozza a rendszerben, a munkásosztályban lévő óriási erőtartalékokat. n A szocializmus nemcsak nem^fojtja meg a versenyt, ^ellenkezőleg elősz teremti meg; annak lehetőségét, hogy a versenyt valóban széles, való-] ban tömegmertékben alkalmazzák, hogy a dolgozók.többségét vonják be i ilyen nninkába, ahol megmutathatják ? hogy mit tudnak, ahol kifejleszt; hetik képességeiket, ahol megnyilvánulhatnak azok a tehetségek,amely a népben, e frissen buzgó forrsában megvannak'és amelyeket a. k a pi- j " talizmus ezer és ez^r, millió és millió esetben eltiport, elnyomott fojtogatott." mondotta ^enin elvtárs. * ; Komoly kihatással volt nálunk a munkafegyelem' meglazulására, a tara lékenység visszaesésére, hogy az egylni mun-..averseny-mozgalom rövid? fetezdeti 'föllendülés után megtorpant és-hamis, vágányra c suszttt. A /
