MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. augusztus 18. - 1950. december 12.

1950. december 12.

csoljuk az agitációs munkában mutatkozó hibák és hiányosságok kikü szöbölésável. Kádár elvtárs ugy fogalmazta meg a kérdést, hogy a Kongresszusi kampány a Párt erősítésének, a Párt ós a tömegek közötí kapcsolat elmélyitésá kampányának kell lennie, ügy fogalmazta meg, hogy ebben a munkába. , tehát a Kongresszusra való felkészülés mun­kájában biztosítsuk a Politikai Bizottság agitációs munkával kapcso­latos határozatinak végrehaj t átdt. Befejezésül szeretném hangsúlyozni azt, hogy a munka megjavítása nem egy feladat a sok közül, hanem egy alapvető kérdésről a Párt ós a tömegek közötti viszony egyik legfontosabb formájáról az agitáció­ról van szó. Látnunk kell, hogy nem kampány feladat lesz, hogy a javasolt értekezletek sorával ezt a kérdést megoldani nem tudjuk, nekünk állandóan és szívósan jó példával előljárva az aparátuson belül meg kell javítani az agitációs munka irányit ásat és a kerületi és üzemi pártbizottságokat is arra kell rászorítani, hogy ezzel a kérdéssel állandóan és rendszeresen foglalkozzanak. Össze kell kap­csolni ezt a munkát a Kongresszus altalános előkészítésével, A Politikai Bizottság feltárta az agitációban és igy a budapesti agitácicban mutatkozó hibákat is és megmutatta a hibák kiküszöbölé­sének útját, A Budapesti Pártbizottságon és a budapesti pártszerve­zeteken múlik, hogy végrehajtva a politikai Bizottság határozatát megerősítsék Pártunk és a tömeg k közötti kapcsolatot. Kelen Béla elvtárs; Ebben az ütemtervben lényegében szervezési kérdések vannak felvetve és én ugy gondolom, hogy a Budapesti Pártbizottságnak van egy külön agitációs ütemterve is. A tömegszervezeti agitáció a lakosság túlnyomó többségéhez szól. Ezt az elvtársak nem értékelték eléggé a jelentésben. Csak zárójelben emlékeznek meg a tömegszervezeti agitációról. Pl, soha nem találkoz­tunk a Szovjet Hagyás Társasg munkájával holott az MSZT-nek kellett volna nagyszerű anyagokat biztosítani. Véleményem szerint hiányzanak még az anyagból a következők: Az volt az érzésem az anyag olvasásakkor, hogy a Budapesti Eártbizott ságnak nincs kit vezetni, mert nincs az anyagban szó a Pártszerve­zetek munkájáról, márpedig a Politikai Bizottság határozata Buda­pest egész lakosságához szól. Benne kellene lenni a tervben, hogy ezzel kapcsolatban mi a Világosság feladata . Szirmai elvtárs. A Politikai Bizottság határozata nekünk, a Rádiónak óriási segítsé­get jelent. A Rádió tömegagitációs szerv amelynek agitáci ü s munká­jában ugyan azok a hibák felfedezhetőek, amire a határozat utal. Éppen ezért mi is hozzáealáttunk , hogy a Politikai Bizottság ha­tározata alapján a hibákat kijavistjuk. Szeretném elmondani, hogy milyen tapasztalatokat gyűjtöttünk, hiszen itt inkább a gyakorla­ti feladatok végrehajtásáról van szó. Itt a javaslatban felvetik az agitáció lebecsülése, megszüntetésének kérdését, ügy látom hogy ezek a javaslatok nem elég kielégitőek. A lebecsülésnek van egy gyakorlati formája, ugy néz ki, hogy ha egy párttag épkézláb akkor abból feltétlenül pártbizalmi lesz, de a fél embert feltétlenül nép­nevelőnek fogják beállítani. Azt hiszem, hogy egyik oka mindednek az amit a Politikai BizottSi^g határozata magában foglal és akiről Hidas elvtárs beszélt. Egy ilyen tapasztalat: az, hogy általános politikai kérdésekről beszélnek a népnevelők. Beszélnek arról, hogy az imperializmus háoorut készit elő. neszéinek a Varsó­4- Békevilág Kongresszusról, de amikor egy olyan kérdésről van szó, mint pl. a fegyelem kérdése, vagy a terme­lés kérdése, akkor a népnevelők egy része a munkatársak uszályába kerül. Amikor a feladatok végrehajtásinál áldozatot kellene vállalni ki­kellene állni, a népnevelők egy része megfutamodik, annak egyik oka hogy nemcsak szociális összetételükben, hanem politikai felkeszült-

Next

/
Oldalképek
Tartalom