MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. augusztus 18. - 1950. december 12.
1950. december 12.
építését jelenti, hogy az ö üzemében 2o-3o esztergapadot felállítanak, ezt a dolgozók közvetlenül magukénak érzik, ITekünk az agitációban azokat az érveket kell tudatosítani ami mindenki számára megfogható . A Politikai Bizottság, mint alapvető' hiányosságot azt vetette fel, hogy a kampányok után visszaesés következik be. Éppen ezért mert ezek a hiányosságok megvoltak és hogy ezeket a hiányosságokat kitudjuk küszöbölni azért itt a Pártnak a legnagyobb partszervezeténél a Budapesti Pártbizottságnál vizsgálta meg a Központi Vezetőség Agit, prop, osztálya az agitációs munkát. Nagyon sk szervezetben megnézték az elvtársak a Budapesti Pártbizott Ságén kivül is 12 kerületben 6 üzemben 31 alapszervi titkár és 12 agitprop.titkár jelentése alapján készítették el az értékelést , ezenkívül megtárgyalta ezt a kérdést a Buda esti Pártbizottság, a Központi Vezetőség agit .prop, osztálya, Agit .Prop.Kollégium, Szervező Bizottság, Politikai bizottság és igy jött ki a határozat. A Politikai Bizottság határozata azt állapítja meg, hogy az agitációs munka a partmunka egyik leg elmaradottabb területe. A Pártbizott ságaink és a párttitk raink csak a szervezési munkát tartják a sajátjuknak, a saját munkaterületüknek, az agitáci-ót azt általában kiszoktak adni és igy mondhatjuk, hogy kiszoktak adni az agit.prop. osztálynak . A párttitkárok-és ez alól nem kivétel a Budapesti Pártbizottság titkára sem,-nagyon nagy gondot fordítottak a szervezési munkára és ennek az ellenőrzésire, de arra nem, hogy mi lesz ennek a szervezési munkának a politikai tartalma, a mennyisége és minősége is alaoosan alatta marad a szervezési munkáknak. Ezek alól csak egy két kampány munka volt kivétel. Ez abban mutatkozott meg, hogy a szervezési munka mereven el van választva a politikai felvilágosító munkától. A Pártbizotts gi üléseken egy-egy anyag vagy terv megtárgyalásakor nem határoztuk meg • annak politikai tartalmat. Révai elvtárs ezt a körülményt ugy határoz ta meg, hogy " minden a szervezés és semmi az agitáció." A határozatban benne van, hogy a párttitkár legyen az aki megszabja a politikai tartalmat és szeretném felhívni az elvtársak figyelmét arra, hogy ez a körülmény nem egy formai dolog, hanem lényeges kérdés. Nem azt jelenti, hogy egy agitációs kampány során most az agitáció politikai irányítását a titkár kezébe tesszük le és nem is azt jelenti, hogy 3 hónap múlva jön egy káderkampány amikor a kádermunka politikai irányításával bízzuk meg a titkár, hanem ez egy lényegbeli kérdés. Egy-egy konkrét célkitűzésnek tehát nemcsak a szervezeti formáját, hanem a politikai tartalmát is meg kell határozni. Öncélúvá vált az agitációs munka . A Politikai Bizottság határozata megállapítja, hogy a népnevelőmunkát szervezési munkával helyettesitették, 6-nek az volt a következménye, hogy a problémák melyek a tömegekben felvetődtek nem lettek megmagyarázva. Ivíinannyian ismerik az elvtársak a szállóigévé vált tanács lényegével kapcsolatos agitációt amit Kádár elvtárs vetett fel. At tanács választások előtt 3 héttel senki nem tudta megmondani, hogy mi a tanu-os lényege. Az egész apparátuson végig ment a népnevelők megtárgyalták, agitáltak a tanácsokká] kapcsolatban, de hogy mi a tanács választás lényege azt senki nem moní ta meg. De lehetne több példát is felhozni, Rákosi elvtársnak az volt a megállapítása, hogy ezen a térer kettős elhajlás mutatkozik. Az egyi az agitáció helyett a szervezést állítja el térbe, illetve a szervezéssel akarja az agitációt helyettesíteni. A másik, hogy propaganda munkával akarják az agitációt helyettesíteni. Rákosi elvtárs igen élesen leszögezte, hogy mind két irány opportunista, mind a kettő napos oldalán fogja meg a dolgot. Sokkal könnyebb propaganda munkát végezni, mint az ellenéé által befolyásolt emberekhez odamenni vitatkozni és meggyőzni Pártunk igazságáról, A másik ilyen alapvető megáll pitása a Politikai Bizottságnak, hogy a népnevelő munkát- lebecsülik