MDP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. április 10–11.
1954. április 10–11.
eredmények csak akkor fognak mutatkozni, ha e téren is felszámoljuk munkánk kampányszerüségét. Ezzel kapcsolatban javaslatot szeretnék beterjeszteni a Budapesti Pártértekezlet elé, amelyet kerületi pártértekezletünkön javasoltak a pártszervezetek küldöttei. A Budapesti Pártértekezlet tegyen javaslatot a K.V.-nek és a Minisztertanácsnak , hogy az üzemek terven felüli, önköltség csök kentósi terven felüli megtakaritásból meghatározott százalékot bocsásson a vállalatok rendelkezésére, amelyből a vállalatok legszükségesebb szociális és kulturális igényeit kielg itik, soronkivül. Mi ugy gondoltuk, az ilyen intézkedés nagyfokú emelőjévé válhat az Önköltség csökkentési mozgalom fellendítésének. A A másik kórdós amit fel kivánok vetni a #udaf esti Pártválasztmány és Pártbizottság irányító és segítő munkája, öldvári elvtárs beszámolójában feltárta a BPB. eziranyu munkájának fogyatékosságait. Magunknak is ez a tapasztalatunk, bár önállóságunk nagymórtékben fejlődött, valóban a kerület felelős politikai vezetőjének tekinti magát a kerületi Pártvalasztmány, ami nagyon pozitív, ami neveli a kerületi apparátus felelősság érzetét. Akajcsak a BPB.-nál igyekszünk csökkenteni kerületünkben is az értekezletek szamát. Kevesebb értekezletet tartunk, csökkentjük a titkári értekezleteket. Ugyanakkor meg kell állapi tanunk, hogy az önállóság helyes fejlesztése mellett a határozatok végrehajtása menetközben! ellenőrzése, segitése nem sokat fejlődött. Nem ellenőrzik az elvtársak, hogy az elég nagyszámban hozzánk érkező t»kaaóixkxiocteg leküldött határozatok végrehajtása a gyakorlatban hogyan történik. Még az olyan rendkivül fontos határozat végrehajtását sem kisérték figyelemmel, mint a mezőgazdasági gépek gyártásának meggyorsítására vonatkozó határozatot. Kerületünkben az a tapasztalat, hogy a legsúlyosabb a hiány az Ipari és Közlekedési osztály részéről, amely a szó szoros értelmében elszakadt a kerületi pártbizottságoktól, legalább is nekünk ez a tapasztalatunk. Éppen ezért vetem fel ezt a kérdést, mert éppen a mezőgazdasági gépek gyártása az looo db. cséplőgép cséplési idényre való legyártása óriási feladat elé állitja kerületünk egyik üzemét a Száslitóberendezések gyá át. ^ppen az ellenőrzés hiányából adódott, hogy a Kohó ós Gépipari Miniszteriül* csak elkésve a legutóbbi időben kezd komolyabb módon foglalkozni ezzel az üzemmel. Már pedig e kérdésben annál inkább is segítséget tudott volna nyújtani a BPB., mert Biró ferenc elvtárs a BPB. ós a Budapesti Pri;választmány tagja a Koha és Gépipari Miniszter első helyettese. Biró elvtárs ismerte is a szállítóberendezések gyára súlyos problémáit, helyesen bírálat tárgyává tette a munka szervezetében lévő hibákat, ezelőtt kb. másfél hónappal. De a látogatás után a minisztérium rés érői inkább bűnbak keresés volt a lemaradás azorfali pozitív segitése helyett a Mezőgép- ipari lg.- ság is az ígéret földjévé váfc , ami miatt egyes vezetők le akarnak mondani. Szeretném ezt két mondattal alátámasztani : A .Dunakeszi Vagongyár tervébe csak az elmúlt tótén vétették fel a ozáliitó Berendezések gyára által gyártandó cséplőgépekhez á rendkivül nagymennyi* ségü faanyag legyártását. Most ott áll 5o db. gép szerelésre készen ós nem lehet összeállítani faanyag hiányában. A másik dolog a munkaerő átcsoportosítás hiánya. Két hete ígérte a minisztérium, hogy a Vörös Csillag Traktorgyárból 4o szerelőlakatost, az EMAG— ból esztergályost átküldenék, ebből az valósuoi meg, hogy a Vöröscsillag Traktorgyár már máshová küldte a szerelőlakatosokat, mert a Kohó és ^épipari Minisztérium felelős iparigazgatósága nem intézkedett, az EÍVAG pedig nem adhat át dolgozókat , mert maguknak is nehézségeik vannak és ők is mezőgazdasági gépek gyártásán cblgoznak • [OR8ZÁQ08 LEVÉLTÁR 1