MDP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. április 10–11.

1954. április 10–11.

az egész oktató és hallgató létszámhoz viszonyítva, kevés, így agy feladata van Disz. szerveinknek, mely feladattal nehezen birkózak meg. Ehhez hozzájárult az, hogy a bizottság fdggetienitett tagjai évenként cserélődnek. Kern segiti elő a munkát az a sok szervezeti változás sem, ami évenként ugy a párt, mint Disz. szerveinkben végbemegy. Pl. az elmúlt évben szeptembertől januárig tartott a Disz. vezetősége, közép-szervek és Bizottság uj jáválasztása. Ennek a kihatása a félévi vizsgáknál is megmutatkozott. Pártszervezeteink 51 óta háromszor uj szervezeti formát öltöttek, igy legutóbb létrehoztunk egységes tanári ós hallgatói alapszerveket. Ezek jó működésében számos hiányosság tapasztalható. Elsősorban a tanár, hallgatók közötti birálat kérdésében. De azt is eredményezte, hogy oktatóink a nagy létszámú hallgatóság mellett felszivódta, problémáikkal taggyűléseink keveset foglalkoznak. Csak az utóbbi időben, a vezetőségválasztások előkészítésében ós lei'oly tatásában, aktivá csoportok összehívásának módszerével értünk el eredményeket, így oktatóink számos ipari probléma megoldásit vállalták, a kombájn motorok, a cséplőgéppel történ műtrágyázás megoldását. De vállaltak feladatot a mezőgazdasági ós élelmiszer kémia technológiai tanszék dolgozói Is. A hiba Itt az, hogy az Akadémia és miniszteriális szerveink kevés feladatot tűznek az egyetem dolgozói elé, az Ipar problémái közül. Az egyetem vezetőit irányító szervek munkájában igen sok a tervszerütlenség és.kapkodás, így legutóbb az esti és levelező oktatással kapcsolatban. A K.V, 1 gutóbb hozott nevelőmunkával kapcsolatos határozatát egyetemi oktatóink nagy megelégedéssel fogadták. Világosan látják, hogy az egyetemi mérnökképzés megjavítása mar az általános ós középiskolában kezdődik. Azonban nehezén látják meg, hogy miért szorul hátra jelenleg az egyetemi oktatás objektív feltételeinek tudatosítása, 1 nevelőmunka megjavításában komoly erőfeszítéseket tesznek, de ehhez szükséges, hogy változás következzen be az ifjúság hazafias nevelésében, Felül kell vizsgálnunk, hogyjn tárnaszkodunk haladó hagyományainkra. Hallgatóink és tanáraink is felvetik. Miért nem lobogózzuk fel a házakat március 15»-én. Az ifjúságnak miért nem tömeg ünnepe, stb. A régi soviniszta nevelési módszereket megszüntettük, de helyette ujabb, a proletárinte»naciona1izmus alapján álló módszereket keveset alkalmazunk. Ha lgatóirk nem ismerik a nemzetközi munkásmozgalom történetét, Bírtunk harcának történetét. Előfordul, hogy az ifjúsági mozgalom ismertetésére nem vállalkoznak előadók. Ezt nem tanulják sem közép, sem felső oktatásunkban. Legelső sorban ezen kell változtatni ahhoz, hogy változás következéén be az oktató, szervező munkában.