MDP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. december 8–9.

1951. december 8–9.

égreha jt áaában. ORSZÁGOS LEVÉLT vágrefcajt-aúban.> vezetőságválasstás agarán nagymértékben javult as Cberség. •*z*n a területen ártunk el ls^iagyobb fejlődést^iieta volt ritka, hogy a tagaMg taggyűlésen leleplezte a jelültek közül aiokit, akika* név a vezetőségbe valók. As éberség javulását mutatja az, hogy a Isráltott vezetőségi tagok 2o.9 £-át, a titkárok 28 politikai oultja cimétí 4rál tották le. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden rendben van. az ell ség ie szívósan dolgozik azon, hogy bekerüljön a Pártba, funkcióba juss Ezért a további munkánk során vezetőségeinknek, párttagjainknak fontos feladata as éberség további fokozása. Elvtársak! A Központi Vezetőség május 22,-i határozata igen sokat jelentett egész Pártunknak ás ig> a budapesti pártszervezeteknek is. Párttagjaink és vezetőségeink között tudatósotott a káderaunka jelentő a vezetők is többet foglalkoznak a káderekkel. Általában as a tapasztalatunk, ho^ a küaerisuaka t«rén van javulás. Azonban a*rf is ls kell asü^esni hogy a határosat méö nincs végrehajtva, a javulás mértékb nem kielé jitő, eredményeink elmaradnak a növekvő feladatok m gött. Hiba van a káderek elméleti ősin vonalának általános emelése t r ül etán. Pl. Varga elvtárs a XI, kerületi Pártbizottság politikai n társa időhiányra hivatkozva nem készült fel a szemináriumra. Vagy Bagy László elvtárs as R.M.-bSl, lebeszélte a *artin üzem párttL tkárát, hogy elamjen a konferenciára,

4 azzal, hogy a vezetőségválasztás sokkal fontosa A szó ás tett nem mindig egyezik, pedig igen sokszor beszélünk arról, hogy forradalmi elmélet jaálkH nincsen fórra íaltai gyakorlat és gis akkor, amikor pl.s iskoláról van szó, nem küldjük sl az elvtársakat As lenne a helyes, hogy as egyes ter(Heteken dolgozó vezető elvtársaink arra torekednánfes, hogy az ő területükön lévő elvtársak menjenek lekolÁra, Harcolnak is, de nem azért, hajy munkát torsaik aenjonsk, hanem azért, hogy hogyan lehetne kivenni őket az iskoláról. Ilyen viszony az elmélet kérdő seben nem eredményezhet mist, mint amit tapasztaltunk az oktatási munka Indításánál, amiről tfcjd később réazleteuen fogok beusálni. A másik kér lés, amelyben nem ártunk elé kielégítő eredményt, - a káderaunka reszort jellegének megszüntetése, A vezet ősé gválaezt ásnál derült ki, ho^y az egyes osztályok munkatársai pl: a Budapesti Pártbizottságon ismerik as ő területükön dolgosa kádereket, üzekut én természetesen nem választhatják ki őket, nem segíthetik fejlődés ükben, - egyszóval nem hajtják végre a Kos-ponti Vez«*tő*i£ iuevonutkozó határozatdt• tfem érzik a ui osztályaink vezetői ás munkatársai, hogy nem lehet ugy dolgozni, hogy na nem ismerik munkatársaikat, azok képességeit, E nélkül a munka nem lehet reális, neo a káderek képességeire épül, hanem úttól függetlenül, elsősorban utasitás okra szorítkozik, figyelmen kivüL hagyva azt, hogy a végrehajtást biztoaitani tudják-e a káderek vagy sem. Ha megnéz z.ik egyes eriiletek vezetőit és munkatársait, cikkor azt tapasztalhatjuk, hogy mindazok dacára, hogy Idejük jelentékeny részét a szervezetekben, üzemekben töltik, ha arról van sző, hogy valakit funkcióba javasoljanak, vagy iskolára, akkkor