MDP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. február 4.

1951. február 4.

Meg kell győznü k minden asszonyt, de elsősorban tagságunkat arról, hogy célunk: a béke, a szocializmus épitése elérhető, de nem rózsa­leveleken járható ut, hanefc sok nehézség, sok tövis szegélyezi ezt az utat, melyeknek elhárítása mindannyiunk kötelessége. Mindig több és több olyan asszony van sorainkban - bár számuk még közel sem kie±áá,itő -, akik bodlogan vállalják, hogy munkahelyükön, vagy sza­badidejükben a pártszervezetekkel közösen népnév lő munkát végezzenek. Mindig több és több olyan asszony van sorainkban, aki látja, hogy a termelés fokozása a béke legbiztosabb alapja, példa erre a Rákosi Müvek MNDSz szervezete, amely a kongresszus xxzx tiszteletére 10 MNDSz munka­brigád szervezését vállalta és eddig egy üzemrészben már 15-öt szerve­zett. 500 Szabad lép előfizetőt vállalt és ma már 525-nél tartanak, vagy a Motorkerékpárgyár MNDSz csoportja 100 egyéni versenyzőt villáit és már most 80-nál tartanak. A Ganz Villany brigád, a XVI. kerületi Reszelőgyár összes nődolgozói és sok-sok más üzem asszonyainak jó példáját lehetne még felsorolni mint egészséges kezdeményezéseket, melyek fejlesztése legfontosabb feladatunk. Mindig több és több azoknak az asszonyoknak a száma, akik sp ntán til­takoznak a belső vagy külső ellenség megnyilatkozásai ellen. A levelek és táviratok tömegét kaptuk a köőeli napokban, melyekben tiltakoztak a francia kormány azon határozata ellen, hogy a Világszövetségek szék­helyeit kitiltják Párizsból. Budafoki Zoméncgyár, Hofherr gyári asszo­nyok, R.M. Varrógépgyári asszonyok, aXXII. kerületi Bányagyutacs gyár építőipari, ruházati, de háziasszonyok sora is meglátja és tiltakozik az iaperialisták ez ujabb provokációja ellen. Bár ezeknek az asszonyo,nak a száma egyre nő, még mindig nagyon ki­csiny ez a szám azokhoz képest, akikhez nem értünk el és akiket az ellenség nap mint nap felvonultat sorbanállókként Budapest utcáin. Nevelő munkánkban komoly lemaradás van, hatósugarunk még mindig elég szűk, agitációs munk'nk nem elég meggyőző, sokszor üres szólamokban beszélünk ahelyett, hogy ninuen asszonyt a maga életén igyekeznénk meg­győzni, bevonni orezágápitő munkánk, a béke védelmének munkájába: Az üzemi asszonyt a termelés frontján, a mezőgazdasági dolgozókat a maguk j;bb életének és ragyogó jövőjének megmutatásával, a háziasszonyokat gyermekeik életén keresztül. A meggyőző munka terén még migen sok tennivaló van szervezeteinkben. A mi feladatunk, hogy az asszonyok hatalmas tömegeivel megértessük, hogy kicsit szerényebbnek kell lenni. A mult összes nélkülözéseit nem feledve igyekezzünk ugy élni, hogy nem ruhákban és 6-8 pár cipő össze­vásárlásában leljék örömüket, hanem igyekezzenek a nagyobb jövedelmet takarékosan felhasználni, gyermekeik taníttatását maguk segítsék elő, ne mindent az államtól várjanak. Vannak bizonyos eredmények, de még hatalmasabb feladatok állanak előt­tünk azon a téren is, hogy a nők tömegeit a termelő munka felé irá ­nyitsuk. Komoly feladat vár ránk ezael kapcsolatosan olyan irányban is, hogy különböző javitó üzemek megszervezésével, mosodák kitérjesz­téxével xxjnzkxxxJbík, gyermekeik elhelyezésével igyekezzünk az asszo­nyok háztartási gondjain könnyíteni. Hogy valóban összekötő kapocs legyünk Pártunk és az Asszonyok tömegei között a Kon resszussal kapcsolatosan az MNDSz-ben is elindult külön­böző munkaversenyekben kitűnt asszonyokat huzamosabb időn át végzett jó munkájukért Pártunk tagjelöltjeinek sorába kell javfBolni. Kongresz­szusi munkánk során igen sok olyan asszonnyal van dolgzunk, akik meg­értik a P rt vezető szerepét, akik magukénak érzik a Pártot, akik ké­szek arra, hogy a Párt vezetésével résztvegyenek az 5 éves tervünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom