MDP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. február 4.

1951. február 4.

elő, hogy nálunk például az utóbbi időben az tizemfenntartásban apró problémák miatt otthagyták a sztahanovitsák a helyüket.Bs nemcsak ezeknél fordul elő ilyen, hanem elődordul a mi kádereinknél, párttitkárainknál. Amikor kezdtünk felkészülni Pártunk kongresszusára, amikor a taggyűlések szervezése volt napirenden, a mi tagságunk felkészítésé' jelentette, akkor voltak olyan titkár elvtársaink, akiknek a legfontosabb probléémájuk az volt, hogy elmenjenek szabadságra és nem törődtek az alapszervezetűkkel, nem törődtek as ottani pártszervezet munkájával. Nekünk most az a faladatunk, hogy alaposan szívleljük meg vezető elvtársaink tanitását a kádermunkáról. Szívleljük meg és minden egyes osztálynál, minden egyes pártmunkásnál érjük el azt, hogy végezzenek kádermunkát. Nálunk ezen a területen van némi változás, de csak némi változás. Nem tudtuk még szervezetében alapossá tenni ezt a munkát és még nem tustuk m nden egyes elvtárssal megszerettetni a kádermunkát. Az egyéni foglalkozás eredménye, hogy van fejlődés és vannak jő tapasztalatok, hogy csak egyetlen példát említsek rá a Martin üzem pártveze— tőségének titkárát le kellff^ váltani azért, mert nem kommuhista helytállással dolgozik. Akkor amikor a Szervezési osztály kivizsgálta az ügyet és megtette a javaslatot a leváltásra, ugyanakkor már ott volt java latában az uj titkár neve, akit javasolt és annak indokolása, hogy miért javasolja. Mindez azt bizonyltja, az életfelveti számunkra ezt a kérdést, szükségessé teszi a káderek megismerését, a káderekkel való foglalkozást, de még hiányosággM vannak ezen a téren és még nem m ndig szeretik azt elvtársak ezt a munkát csinálni. Azóta, amióta Kovács elvtárs beszélt erről, többet foglalkozom én is a káderekkel. Különös öröm számomra, ham amikor olyan elvtársakkal találkozom, mint a Szerszámgyár egyik alapszer ezetének titkára, Fülöp elvtársnőj. vele való foglalkozás, beszélgetés során kiderült, hogy nagyszerű káder lesz az MNDSz gyári vezetőségében. Már most gondolkozom azon, már most tudunk tanakodni azok, hogy félév múlva, vagy három-nlgy hónap múlva, vagy esetleg később amikor szükség lesz,rá, nem fogjuk a fejünket fogni, nem ft gunk kapkodni, han em javaslatba fogjuk hozni Fülöp elvtársnőt, az MNDSz gyári vezetőségének a me •erősitésére. Sz a munka még mindig nem megfelelő. Szeretném felhivni az elvtársak figyelmét egy veszélyre, ami nálunk jelentkezik. Am kor a Káderpsztály és a káderes elvtárs tanit bennünket a káderekkel való egyéni foglalkozásra, kádermunkára, akkor ők belemerülnek a káderezésbe, a kádermunka az ő számukra valahogy ugy nézki, hogy szervezik a kádermunkát, és épen ők hanyagolják el azt, hogy a kádereket munkaközben, a határozarok végrehajtása közben ellenőrizzék. Ezt nem végzik, hanem elmerülnek a káderezésben. Mi részben tudunk nekik segítséget adni* & Káderosztály ezt a munkáz nem tudja alaposan végezni. Erre a veszélyre szerettem volna az elvtársak figyelmét felhivni, mert nálunk ez fennáll és ezért harcolni kell kiküszöböléséért.