MDP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. június 24–25.

1950. június 24–25.

í mert városházi elvtársaink nem voltak elég éberek. Ugyanennél afy. épületnél a kezdéstől a befejezésig 3 vállalat dolgozott, hol átadta*^ WxL átvették az épületet, ami a költségeket drágitotta és a munka haladását hátráltatta. A Dagály utcai Szabadság Strand építkezésénél hasonló-h^Lbák mutatkoztak. A strand 1948. évben nyár-elő helyett augusztusban nyílt csak meg. Akkor derült ki azután egész sor hiba, amelyeket már a közönség saját bőrén tapasztalt. A Városháza tervének készitéséy&iu és végrehajé tásá#ai^a lakossággal semmiféle kapcsolatot nem épített ki. igy pl. a X. kerületi Pártbizottság akkor tudta meg, hogy hova épitik Kőbánya uj egészségházát, amikor az építkezést már teljes egészében elkezdték és folytattál Ennél az építkezésnél is az eredeti előirányzattal szemben 2o ?í-al többe került a végrehajtás. A liftet a megnyitás után nőnapokkal később szerelté] csak fel és igy a betegek gyalog mehettek fel, a kitűnő tervezés eredményeképen az ablakoknak egy részét pedig csak tűzoltó létrával klkülről lehet tisztítani. Még súlyosabban mutatkoznak ezek a hibák a lakásépítés területén, A Béke uti lakások építésénél 188 lakást 1949. de c emberik** közepén kellett volna átadni, ezzel szemben a lakások fele csak idén január végén, másik fele csak április végén készült el. A télen készült épületek nem száradtak ki, az átadott lakások nedvesek, a típus parketták felpuposodtak.Gsak a parketták rendbehozása 4oo.ooo.- ft. többlet költséget jelentett. E többletköltség nélkül egy lakás átlagos építési költsége 57.ooo.- ft volt. Ugyanakkor a Zápor utcai lakás építkezésénél egy lakás épités ára 80.000.- ft, amely különbség főként a munka szervezetlenségével és a gépesítés hiányával magyarázható. Ezek a hiányosságok nemcsak a terv készítésének a hibái, hanem a terv végrehajtásának az időbeni ellenőrzésének hibái. A Városháza ügyosztályai, hivatalai a minisztertanácsnak az építőiparral kapcsolatban hozott határozatának végrehajtása terén semmit nem tettek, sőt a legtöbb építkezés költségei emelkedő irányzatot mutatnak. Igen jellemző ezekre az építkezésekre az bürokratikus ügyintézés, a tervszerütlenség, a tervező, építtető és kivitelező vállalat közötti együttműködés hiánya. Ez a bürokrácia sokszo r megmutatkozik a különböző szervek közötti vitában. Ismeretes, hogy Budapestnek szüksége van egy uj modern járványkórházra. Hogy milyen legyen ez az uj járványkórház azon a városháza és a minisztérium illetékes szervei másfél éve vitatkoznak, de a kórház még mindég nem épül. Hiányzik a lakosság bevonása a kerületi tervmunkákba és igy nem érvényesül az alulról jövő ellenőrzés és kezdeményezés. Az ellenőrzéssel felülről is gyengén álltak, mert bár már 1949. augusztusában komoly lemaradások voltak a tervben a város vezetősége csak decemberben kezdett a terv e11e» nőrzésének a kérdésével foglalkozni. Ezen a téren mulasztások terhelik a Pártbizottságot is. Íz ellenőrzés területe egyébkén is gyenge oldala a városházának. 1949. novembere óta tervbe vették az ellenőrzési osztály felállítását, amely azonban csak 195o. áprilisában alakult meg összesen 3 taggal. Abban viszont a Pártbizottság is hibás, hogy ennek az ellenőrzési osztálynak vezetője még mindég nincs kijelölve. Ilyen késedelmeskedés mutatkozik több személyi kérdésben, mint pl.: a terv teljesítésében igen fontos szerepet játszó Beruházási Községi Vállalatnál, amely a vállalatvezető hiánya miatt januártól májusig nem tudott megalakulni.