Berza László: Budapest története képekben 1493-1980 - Képkatalógus 1. kötet (1-31978. tétel, 1982)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ Budapest Európa egyik legrégibb települése, ugyanakkor egyik legfiatalabb fővárosa. Alig több mint száz esztendős. Fővárossá válása után sorsa egybefonódott az ország történetével, annak nemcsak részese, de meghatározója is lett. Ebben a szerepkörben Budapest gazdag és sokszínű múltját, történetét mindig megkülönböztetett figyelem kísérte. A lakóhely múltjának megismerésére mindenkor eleven igény volt az emberekben. A főváros történetírásának is minden korszakban megvolt a maga kezdeményezője. Már a középkorból ismerünk olyan családi vagy egyházi krónikákat, amelyek a főváros múltjának egy-egy töredékét őrzik számunkra. A várostörténet-írás igazi fellendülése azonban csak Buda, Pest és Óbuda egyesítése után következett be. Az első teljességre törekvő munkát Salamon Ferenc kezdte írni a XIX. század végén. Műve ugyan töredék maradt, mégis nagy jelentőségű volt, mert további munkára ösztönözte a város történetének kutatóit. Ezt követően is jelentek meg sikeresebb, vagy kevésbé sikerült várostörténeti művek, de a település évezredeinek történetét teljességében áttekintő összefoglaló munkák nem láttak napvilágot. Valamennyi korábbi várostörténeti írás, tanulmány azt bizonyítja, hogy egyes kutatók, magányos tudósok a város múltját megközelítő teljességgel föltárni egyedül nem voltak képesek. Ez a körülmény s a főváros lakossága körében egyre erősödő érdeklődés Budapest története iránt, valamint a helytörténettel kapcsolatos egyre fokozódó tudományos és társadalmi igények késztették a fölszabadulás után arra a Fővárosi Tanácsot, hogy a főváros közgyűjteményeiben folyó munkák feltételeit jelentősen bővítse. A Budapesti Történeti Múzeumot, Budapest főváros Levéltárát és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjteményét úgy erősítette meg, hogy azokban a várostörténet-kutatás hatékony műhelyei fejlődjenek ki. E támogatással új lendületet kapott a kutatás. Nagy felkészültséggel, megfelelő apparátussal évtizedeken át folyó tervszerű munka eredményeként Budapest történetének szinte minden fejezete újraíródott. Ezt bizonyítják a „Budapest régiségei" és a „Tanulmányok Budapest múltjából" c. sorozat utóbb megjelent kötetei, a várostörténet különféle korszakaival és részterületével foglalkozó számos monográfia, a múzeumi ásatások és kutatómunka eredményeként megjelenő számos tanulmány csakúgy, mint a levéltári forráskiadványok, szöveggyűjtemények, vagy a Budapest-gyűjtemény forrásfeltáró tevékenysége, többek között az 1967—1974-ben megjelent hét kötetes „Budapest Történetének Bibliográfiája". A jól összefogott kutatómunka természetes folytatásaként a résztanulmányok szintézissé érlelődtek és 1973ban megjelenhetett a „Budapest Története" c. tudományos monográfia sorozat első kötete. Az egész mű napjainkban válik várostörténet-írásunk során először teljessé, az ősidőktől napjainkig áttekintést nyújtó összefoglalóvá. A közgyűjteményekben végzett munka nemcsak a tudományos igények teljesebb kielégítését szolgálta, de a főváros lakosságának fokozódó helytörténeti érdeklődése kapcsán számos helyi kezdeményezésre is serkentett. Felélénkült az érdeklődés egy-egy városrész története iránt, amely a honismereti mozgalom kiszélesedését is eredményezte. Ez a folyamat növelte mind a mozgalom, mind a várostörténeti kutatás és művelődés társadalmi jelentőségét. Segítette a fiatal korosztályok és a városba újonnan beköltözöttek beilleszkedését, a városhoz kötődését, a tevékeny lokálpatriotizmus kiszélesítését. Budapesten évtizedek óta folyik helytörténeti gyűjtő- és kutatómunka. Tudományos és közművelődési szempontból egyaránt jelentős művek egész sora készült el a csendesen dolgozó műhelyekben. Egy-egy tanulmány, monográfia, adattár évekig, gyakran évtizedekig tartó szívós munka eredményeként születhetik meg. Budapest főváros Tanácsa mindenkor támogatta és támogatja e kitartó szorgalommal és tudományos igényességgel végzett munkát, közöttük a most megjelenő „Budapest Története Képekben" című képkatalógust is. Ismeretes, hogy a képi ábrázolások szinte kútfő értékű dokumentumai a történészeknek csakúgy, mint a szöveges források. A képi ábrázolások iránt igen nagy az érdeklődés tudományos és közművelődési körökben egyaránt. Ezért tartjuk jelentősnek a Buda első ábrázolásától eltelt közel fél évezred képanyagának lelőhely-katalógusát. Kiadásával a várostörténetírás, a tudomány alig túlbecsülhető és eddig előzmények nélküli eszköztárral gazdagodik. A képek lelőhelyének közreadása azért különleges jelentőségű, mert a korábban megjelent hét kötetes Budapest Történetének Bibliográfiájával szerves egységben olyan információs bázist alkot, amely a város-történet szinte minden mozzanatát kutathatóvá, hozzáférhetővé teszi, elmúlt századainak és jelenének mind teljesebb megismerését segíti. A Budapest-gyűjteményben további adattárak is készülnek, ilyen például a városhoz kötődő neves személyiségek életrajzi és arcképkatalógusa, vagy a „Budapest a szépirodalomban" c. bibliográfia. Általuk teljesebbé válik a város múltjának és jelenének egészét átfogó adatfeltáró, tájékoztató rendszer. E munka megjelentetésével nemzetközi szempontból is egyedülálló vállalkozást támogatunk. Az ábrázolások összessége, amelyhez ez a képkatalógus elvezet, százezernyi mozaikképből rakja össze Budapest mindig váltó-