Berza László: Budapest története képekben 1493-1980 - Képkatalógus 1. kötet (1-31978. tétel, 1982)
BEVEZETŐ
16 A képkatalógus anyagának jelentős része épületkép. Fölosztásunk szerint az épületek képanyaga a lakóépületek, illetve középületek ábrázolásának két önálló csoportjára oszlik. * Minden képről egy cédula készült és annak besorolása csak egy témába volt lehetséges. A képen látható többi fontos adat: épület, részlet vagy jelenet teljességgel csak a mutatóval tárható föl. Egy-egy téma adatai olykor több fejezetben is kereshetők. Pl. a Duna képe a „Hajózás" a „Rakpart", a „Látképek", a „Hidak", a „Margitsziget" fejezetekben is megtalálható. Az egyes képek adatai részben a címleírásban, részben az annotációban szerepelnek. A címfölvétel közli a kép címét, megjelenési helyét, a képet tartalmazó könyv raktári számát, amennyiben az a Budapest-gyűjteményben megtalálható. Az annotációban elsőként a kép előállítási módját meghatározó jelzet áll: M. — metszet, Fe. — festmény, R. — rajz, F. — fénykép. Ennél részletesebb műfaji bontás fölösleges lett volna. Metszetnek jelöltük az acél-, a fa-, a linóleum és a rézmetszetet, a litográfiát és más nyomatokat. A metszet után — ha azt nem az eredeti dúcról nyomták — a „repr." rövidítés található. Ugyancsak ez a jelzés utal a festmény vagy rajz utánnyomására. A további adatok: a kép mérete, színezése, alkotója, tájolása, készítésének időpontja, ritkasági foka, valamint a rajta látható valamennyi fontos tematikai részlet, információ rögzítése is az annotációban történik. Legtöbbször nem elégedtünk meg a kép adatainak közlésével, hanem lehetőség szerint a hozzájuk kapcsolódó egyéb információkat is fölkutattuk. Az annotációban található utalás az eredeti kép lelőhelyére is, amennyiben sikerült azt kideríteni. A XVI—XVII. századi metszetekről, de a később készült képekről is igen sok reprodukció készült. A képkatalógusban az általunk föllelt valamennyi nyomtatott másolat lelőhelye is szerepel, hiszen a kutatóknak gyakran az utánközlés megtekintése is elegendő vagy éppen csak annak lelőhelye hozzáférhető. A különböző forrásokban előforduló azonos képek vagy reprodukciók egy tételben történő összevonása igen takarékos megoldásnak bizonyult, ugyanakkor egyetlen lényeges adat sem sikkadt el. A reprodukciók besorolása megjelenésük időrendjében történt. * A négy kötetre tervezett munka első kötetében a teljes városképek és részleteik, Budapest természeti képei, Buda, Pest, Óbuda, a kerületek és a kisebb földrajzi egységek látképei, továbbá a kertek, parkok, temetők, utak, utcák, terek, szobrok, emléktáblák és lakóházak anyaga található. A lakóépületek kerületenként, az utcák betűrendjén belül a mai számozás szerint találhatók meg. Előfordul, hogy egyes épületeket csak a régi számozás szerint lehetett besorolni. A második kötet a gazdasági, politikai, kulturális, szociális, egészségügyi stb. létesítményeket és középületeket foglalja magában. Az intézmények, gyárak, hivatalok, iskolák stb. általában a mai, illetve az utolsó nevükön szerepelnek. Kivétel ez alól a szabály alól is van, pl. a Várpalota anyaga önálló fejezetet képez és nem a ma benne működő művelődési intézményeknél található. Az egyes épületek, létesítmények rendeltetése gyakran változott az idők folyamán. Ábrázolásaik tematikai besorolása — pl. a lakóépületek vagy középületek közé — jelenlegi funkciójuk alapján történt. Sorsuk alakulásáról, esetleges pusztulásukról, elbontásukról az annotáció tájékoztat. Természetesen ma már föl nem lelhető építmények, városnegyedek, utcák stb. ábrázolásait is közöljük. Esetenként a tervezett, de meg nem valósult létesítmények terveit is beválogattuk anyagunkba. A harmadik kötetben az eseménytörténet, valamint az utcai élet és az utcai alakok képanyaga található. Az események ábrázolásait az országos vagy a város történetében jelentős korszakok szerint, azon belül pedig tematikus rendbe soroltuk. A negyedik kötet az egységes mutatót tartalmazza. Az anyaggyűjtés és szerkesztés több évtizeden át tartott. Sok könyvtáros és más szakember vett részt a hosszan tartó munkában. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a képkatalógus elkészítésében segítségünkre voltak. E képkatalógus útjára bocsátásával gyűjtő és föltáró munkánk nem ért véget. A főváros életét, fejlődését bemutató képek adatait az 1981-től évenként folyamatosan megjelenő, a nyomtatott dokumentumok, szövegek bibliográfiai címleírásait tartalmazó Budapest-bibliográfiákban rendre közreadjuk. Ennek tematikája, rendszere illeszkedik a most útjára induló kötetekéhez. így azzal szerves egységet alkot, folyton megújuló, bővülő forrásul szolgálva a budapesti képi ábrázolások kutatóinak, használóinak. Bizonyára vannak a képkatalógusban olyan hibák, amelyek javítása már meghaladta volna a szerkesztők erejét. Ennek ellenére azzal a meggyőződéssel jelentetjük meg kiadványunkat, hogy segítjük mindazoknak a munkáját, akiket a főváros múltja érdekel.
