Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 4. 1686-1950 Társadalom (Budapest, 1965)

NÉPRAJZ - Fattyúnyelv, nyelvjárások

Fattyúnyelv, nyelvjárások — Dal, rigmus 469 Egy műlovar-társaság hirdetményének közlése megjegyzés nélkül. 11 326. ARATÓ András: Utazás a pesti argot körül. = M. Nemz. 1943. júl. 22. A pesti mesteremberek és csibészek nyelve, pél­dákkal. 11 327. BALASSA József: A pesti nyelv. = Új Idők 1927. (1.) p. 336—338. A tolvajnyelv hatása. 11 328. BALASSA József: A „pesti nyelvjárás". = M. Nyelvőr 1933. p. 94—96. Nincs külön pesti nyelvjárás, helytelen a pesti em­ber beszédét a jassznyelvvel azonosítani. 11 329. BALASSA József: Van-e pesti nyelvjárás? = Nyugat 1933. (2.) p. 379—380. A bp-i argó még nem nevezhető nyelvjárásnak. 11 330. BÁRCZI Géza: Jegyzetek a budapesti nép­nyelvről. Debrecen, Városi ny. 1943. 22 p. 11 331. BÁRCZI Géza: A „pesti nyelv". = M. Nyelv 1930. p. 228—242., 284—295., 1931. p. 85—96. Értekezés a „pesti nyelv" szótári és grammatikai vonatkozásairól. Ism.: Diárium 1933. p. 17—18. (U.) 11 332, BÉLDY Mihály: A tolvajnyelv. = M. Nyelv­őr 1897. p. 212—214. Szótár a budapesti tolvajnyelvből. 11 333. BERKES Kálmán: A tolvaj élet ismertetése. Bp., Egyet. ny. 1888. 183 p. B 343/13 Rendőrfelügyelő írása a főv.-ban szerzett tapasz­talatairól. A tolvajnyelv részi, ismertetése betű­rendes szójegyzékkel. 11 334. Gy. A.: BESZÉLGETÉS a dunaparti korzón. = M. Nyelv 1916. p. 184—186. Dramatizált beszélgetés pesti argóban. 11 335. BONOMI Eugen: Spott über deutsche Vor­namen im Ofner Bergland. Bp., Buschmann Dr. 1942. 11 p. (Sonderabdr. a. d. Dt. Forsch, in Un­garn 1942. 1—2. H.) B 390/9 1935—1941. között Buda vidékén gyűjtött német nyelvjárási megfigyelések. 11 336. BÜCSÜFIA a' pesti magyar Nevendékek' számára barátjoktól Május első napjaiban 1835 ajánlva. [H. ny. n. 1835.] Röpív. B 413/1/[1835.] Idegen szavak magyar fordításban. Betűrendes felsorolás. 11337. A BUDAPESTI volapük. = M. Nvelvőr 1901. p. 437—439. A külváros nyelvéről; szótárszerű összeállítás és válasz az Esti Újs.. 1901. jún. 14., 16. sz.-ban megj. cikkekre. 11 338. CSAPÓ Imre: Csibésznyelv — kultúrnyelv. = Cs. Újs.. 1940. ápr. 25. p. 1—2. A munkásifjakhoz szóló felhívás a nyelwédelem érdekében. 11 339. DÉNES Szilárd: Pestiességek. = M. Nyelv­őr 1915. p. 367. Az írók is terjesztik a pesti argót. 11 340. DÉNES Szilárd: A pesti ucca nyelve az iro­dalomban. = M. Nyelvőr 1937. p. 3—5. Az írók — műveiken keresztül — akaratlanul is terjesztik a pesti argót. 11 341. ÉRI-HALÁSZ Imre: Ki ne mondja! Hl. Bp., Stüus K. [1944.] 123, [1] p. (A stílus legszebb könyvei.) B 395/32 Az 1920—1940-es évek pesti argója. Népszerű fel­dolgozásban. 11 342. FOLLÁTH Ferenc: Szóképzés a budakörnyé­ki német nyelvjárásban. Bp., Dunántúl Pécsi Egyet. Kvk. 1941. 76 p. B 430/1 11 343. FŐVÁROSI magyarság. = M. Nyelvőr 1880. p. 519. Az I. ker. elöljáróságnak helytelenül fogalmazott hirdetménye. 11 344. GYOMLAY Gyula: Határozószók alkonya a fővárosban. = M. Nyelv 1920. p. 81—83. A pesti nyelv néhány hibájáról. 11 345. HANKISS János: Magyar színház, magyar bes_zéd. = Napkelet 1932. p. 677—680. A pesties kiejtés. 11 346. HEGEDÜS Gyula: A főváros magyarsága. = Független Bp. 1913. dec. 31. A főv. közig, tisztviselői csúnya „hivatalos" nyel­ven írnak és beszélnek. 11 347. HELTAI Jenő: Budapesti argó = P. Futár 1912. No 245. p. 9.; M. Nyelvőr 1913. p. 173—174. Paródia a pesti nyelvrontásról. 11 348. HERCZEG Ferenc: Pesti nyelv. — M. Nyelv­őr 1906. p. 364—368. Rövid tárca a pesti szuperlatívuszok ellen. 11 349. JENŐ Sándor—VETŐ Imre: A magyar tol­vajnyelv és szótár. Bp., Bárd ny. 1900. 107 p. 339487 11 350. KABDEBÓ Oszkár: Pesti jassz-szótár. Mező­túr, Török I. K. 1918. 48 p. B 494/1 Ism.: Esztendő 1918. p. 169—172. (Gilárty Zoltán.) 11 351. KÁLNOKI Izidor: A pesti argot. = Az Újs.. 1914. jan. 7. A pesti argót védelmezi. 11 352. KARINTHY Frigyes: Pesti nyelven. = P. Napló 1917. júl. 1. Általános szóözön pestiesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom