Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 3. 1686-1950 Gazdaság (Budapest, 1964)
IPAR - Manufaktúra - Gyáripar - Textil és ruházat
216 Ipar 5312. TÁJÉKOZÁS és alapszabályok a „Hungária" czímű kukoricza-fonat-, szövet- és papírgyár érdekében. Pest, „Első m. egy. kvny." 1863. 17 p. Ball 116/3 5313. HUNGÁRIA papírlemezgyár. Összeáll.: Gaál Pál—Jákos György stb. = Papírip. és M. Graf. 1958. No 6. p. 225—226. Alapítva: 1923-ban. Fejlődése 1926-ig Kőbánya, 1927-től Váci út 85. 5314. KARTONLEMEZGYÁR. Összeáll.: Upor Andor — Szenté-Varga István. Ill. = Papírip. és M. Graf. 1958. p. 227—235. Feji. 1918—1948 és az államosítás után. 5315. MÁSOLÓPAPlRGYÁR. Összeáll.: Gárdon József—Szórádi László. Ill. = Papírip. és M. Graf. 1958. p. 275—277. Az államosítás előtt az osztrák érdekeltségű Kores RT telephelyén létesült. 5316. STAVROPULUS Sokrates vezetése alatt álló csoport érdekeltségébe került a Modiano-gyár. = M. Közgazd. 1939. No 2. p. 9. 5317. CSEPELI papírgyár. Összeáll.: Braun András—Karczag Gábor—Seregi Imre. Ill. = Papírip. és M. Graf. 1958. p. 201—211. Neményi József tulajdonos az 1920-as évek elején költözött gyárával Cs-re. Az első gépet 1924-ben állította fel. A feji. 1948-ig. 5318. CSAK nyáron kezdheti meg üzemét a cellulózegyár. = Cs. Hírl 1938. febr. 5. p. 3. A Neményi-féle papírgyár cellulózgyárat épít. 5319. A MUNKABÉREK emelését vagy a papírárak csökkentését teszi indokolttá a Neményi-gyár mérlege. = Cs. Újs. 1940. máj. 23. p. 1—2. A mérleg számadatai. 5320. ÜZEMBE helyezték a Neményi-papírgyár cellulózegyárát. = Népszava 1948. febr. 11. p. 6. Fél évvel előbb leégett. 5321. OZALID Vállalat. Összeáll.: Bíró József—Ladányi Ferencné—Pálinkás István. Ill. = Papírip. és M. Graf. 1958. No 6. p. 278—283. A Nefelejts u.-ban 1947-ben létesített fénymásoló papírgyár fejlődése és működése. 5322. PAPlRNEMŰGYÁR. Összeáll.: Záhonyi György. Ill. = Papírip. és M. Graf. 1958. No 6. p. 284—286. Rigler József papírüzlete 1871-ben nyílt meg a Váci krt és Fő u. sarkán. 1881-ben gyárat alapít a Rózsa u.-ban. A gyár fejlődése. 5323. RIGLER József Ede papírneműgyár részvénytársaság alapszabályai. Bp., Rigler J. E. Rt. K. 1895. 16 p. B 676/3 5324. PESTERZSÉBETI papírgyár. Összeáll.: Kabai Sándor—Nagy Zoltán. Ill. = Papírip. és M. Graf. 1958. No 6. p. 242—246. A német Reimann Testv. alapítása 1929-ben. A gyár feji. 1948-ig és az államosítás után. 5325. „ÁRPÁD" körző és rajzeszközgyár. Ill. = Egyetértés Jubileumi sz. 1905. p. 224. Bf 071/117 Az 1902-ben alapított üzem (Molnár utca 35.). RÖv. ism. 5326. [SZÉNÁSY Béla]: Az első tíz év. Ill. Bp., [ny. n. 1906.] 15 p. Bq 676/1 Szénásy B.papírnemű telepe és rajzeszközgyára. 5327. SZÉNÁSY Béla levélpapíráruháza, papímemü telepe és „Árpád" rajzeszközgyárának százéves története írásban és képben. Ill. Bp., [ny n.] 1910. 23, [1] p. 1 t. 'Bq 676/2 5328. VEGYPAPÍRGYÁR. Összeáll.: Kürti SándorMarkos László— Ziffer Nándor. Ill. = Papírip. és M. Graf. 1958. No 6. p. 287—293. 1909-ben alakult mint a Lipótváros egyik pinceüzeme. Fejlődése. Textil és ruházat 5329. A BUDAPESTI csoport évi közgyűlése. = M. Szakszerv. Ért. 1942. No 7. p. 2—3. Nagy számban alakulnak konfekciós üzemek. 5330. (FAZEKAS): Óbuda öltözteti a világ asszonyait. Ill. = Magyarság 1936. aug. 15. Riport a textilgyártásról. 5331. [GELLÉRI Mór—MENCZER Árpád]: Ruházati ipar. Szterényi J.: = A m. korona országainak gyárip. az 1898. évben 20. füz. 1901. p. 5—84. 29917 Bp-i cégek neve és címei: p. 8—9.: Szabóiparosok. p. 27.: Szűcsök. p. 32.: Fehérnemű cégek. p. 48.: Kalapgyárak. p. 61.: Művirággyártás. p. 69.: Bőrcipő műhelyek és gyárak. 5332. [GYÁRALAPlTÁSOK.] — Hírnök 1845. p. 65. Krajcsevics divatárugyárat nyit a Valero-épületben, Blasz Móricz a hengermalom melletti Kammermayer-házban gyapotkelmegyárat. 5333. HOGYAN válhat Budapest a konfekciós szakma központjává? = Ország-Világ 1938. No 26. p. 4. A gyárak és a konfekciós cégek együttműködése szükséges. 5334. HORVÁTH Mihály: [Selyemfonógyárak.] = H. M.: Az ipar és kereskedés tört. M. o.-ban 1840. p. 309—310. B 380/48 A Valero gyár 1796-ban alakult, mellette fátyolgyár is működött. Évenként 50—60 q selymet dolgozott fel 80—100 szövőszéken, 300—400 embert foglalkoztatott. Ezen kívül még másik 3 manufaktúra dolgozott P-en 6, 13, ill. 16 szövőszékkel. A harisnyaszövő 7 széken dolgozott. 1804 körül összesen 190 szövőszék működött P-en. Az udv. kamara 1804.
