Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 2. 1686-1950. Városleírás, városépítés - Budaperst egészségügye - Budapest fürdőváros (Budapest, 1963)
BUDAPEST FÜRDŐVÁROS - Fűrdők
Fürdők 547 14 024. A MAGYAR birodalom ásványvizei és fürdőhelyei. Bp., Pátria ny. 1907. 266 p. 1 t. B 615/5 p. 109—Ill., 130—138., 227—229., 257.: A főv. fürdői és hévvizei. Ism. 14 025. ILLUSTRIERTER Lexikon der Bade-, Brunnen- und Luftkurorte nebst Heilanstalten-Verzeichnis von Mittel-Europa ... Hrsg. v. Anton A. Salzger. 13. Aufl. Berlin —Zürich —Wien, Salzger 1908. XXIV, 412 p. 49002 p. 60—63.: Bp keserűvizei, iszapforrásai. A Császár, Lukács és Rác fürdő. 14 026. BUDAPEST and its bathes. = Hungary 1909. p. 265—268. Az egyes fürdők ism. 14 027. SZIKLAY János: Budapest mint fürdőváros. — Városatyák L. 1910. No 13. p. 8—9. A főv. fürdőinek fejlesztése eü. és gazd. szemp.-ból egyaránt előnyös. 14 028. BUDAPEST fürdői. — Bp. írásban és képben 1911. p. 151—155. B 059/531 14 029. DIE STÄDTISCHEN Thermalbäder von Budapest. Ill. Bp., Háziny. 1911. [10] p. B 613/49 Az Artézi, Sáros és Rudas fürdő ism. 14 030. MARKUS Jenő: A főváros fürdőpolitikája és az idegenforgalom. = Független Bp. 1912. No 52. p. 4. 14 031. PÁSZTOR Mihály: Amiről nem beszélnek. = Világ 1913. máj. 11. Bp fürdőinek építéséről, a fürdőzők számáról. 14 032. SPIEGLER Gyula Sámuel: Ásványos források. Fürdők. = S. Gy. S.: Adalékok Bp. szfőv. tíz ker. oknyomozó történetéhez 1914. p. 11—14. B 943/128 A B területén levő ásványi források és a b-i fürdők felsorolása, röv. ism. 14 033. A FÜRDŐK kihasználása. = Független Bp. 1915. No 15. p. 2. Elhanyagoltak a főv. fürdői. 14 034. A FŐVÁROS fürdőit ideiglenesen bezárták. = Magyarország 1917. febr. 8.; Népszava 1917. febr. 8. p. 10. A Rudas uszoda és a Széchenyi fürdő bezárása szénhiány miatt. 14 035. A HADIROKKANTAK fürdő- és gyógyhelyeken való kezelésének szervezete Magyarországon. — Orv. Hetil. 1917. p. 607—609. Bókay Árpád egyet, tanár Badenben tartott előadásának kiv. — A Császár és Lukács fürdő, valamint a Margitsziget gyógyvizének felhasználása a hadirokkantak kezelésében. 14 036. LENDL Adolf: A fürdőváros és az idegenforgalom. = L. A.: Jövőbetekintés 1917. p. 72— 80. B 911/2 Terv a fürdők környékének rendbehozatalára. 14 037. LECHNER Jenő: Képek Buda és Pest fejlődésének történetéből, Bp., Németh 1918. 196 p. B 725/166 p. 188.: A b-i fürdők s a városligeti artézi kút. 14 038. MIKOR szabad fürödni? = Népszava 1918. máj. 18. p. 9. A szénhiány miatt csökkentett nyitvatartási idő lehetetlenné teszi a munkások és alkalmazottak fürdőbe járását. Jav.: helyezzék hatályon kívül a rend.-et. 14 039. LENDL Adolf: Kincsek a vízben. = B. Napló 1918. júl. 21. p. 2—3. A b-i fürdők leírása. 14 040. LENDL Adolf: Nemzetközi fürdőközpont. = B. Napló 1918. júl. 28. p. 1. B id.-forg. fejlesztéséről. 14 04L A GYÓGYAUTÓ. = B. Napló 1918. szept. 8. p. 2. Jav. a Duna-part „fürdőparkosítására" a Római fürdőtől a Gellért-ig, ill. a Sósfürdőig és egy ezen a vonalon közlekedő, betegszállítókkal ellátott gyógyautó létesítésére. 14 042. A FÜRDŐK városítása. = Népszava 1918. nov. 28. p. 9. A Városi Alkalmazottak Orsz. SzÓv. tagjainak követelése, 14 043. SZABÓ Sándor: Fürdők és gyógyforrások. = A negyven éves Budapest 1919. p. 449—511. B 943/110 A nem gyógyjellegű nagyobb fürdők felsorolása. 14 044. NYÁRI Mária: Budapest fürdőit — Budapest népének! = Népszava 1919. jan. 19. p. 6., jan. 26. p. 8. Köztiszt, és közeü. érdek a fürdők megnyitása a tömegeknek. — Hozzászólás a cikkhez. 14 045. FÜRDÉS Budapesten. = Magyarország 1919. okt. 21, Riport a bp-i fürdők túlzott igénybevételéről. 14 046. BUDAPEST-Bäderstadt. Ill. Bp., Dr. Löbl u. Sohn [192?] 39, [1] p. B 613/293 Táj. Bp fürdőiről. 14 047. BUDAPEST mint fürdőváros. = Az Újs. 1920. júl. 7. 14 048. A FÜRDŐK városában nem lehet fürödni. = Népszava 1920. okt. 31. p. 5. A fürdőárak megfizethetetlenek. Járványveszély. 14 049. BENCZÚR Gyula: Budapest fürdőváros. = Orv. Hetil. 1921. p. 412—413.
