Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 2. 1686-1950. Városleírás, városépítés - Budaperst egészségügye - Budapest fürdőváros (Budapest, 1963)

VÁROSLEÍRÁS, VÁROSÉPÍTÉS - XII. kerület - Szabadsághegy, Széchenyi-hegy

XU. kerület IIS 2177. (ÉLŐ Andor): A Szabadsághegy monográfiája. Különös tekintettel az üzlethálózat fejlesztését befolyásoló körülményekre. (Bp.,) [Gépirat] (1962.) 15 lev. Bq 914/390 Geol. és egyéb földr. viszonyok. Település. Mai jellege: közlek., intézmények. Fejlesztési lehetőségek. 2178. JAKOBY Péter: Svábhegy. == J. P.: Budapest kézikönyve ... 1918. p. 90—92. B 903/2 Jókai Mór a S-ről. A S terjedelme. Költemények. Hírneve 1832-ben. Az 1837. évi szerencsétlenség. Jókai a letűnt s-i népmulatságról. 2179. JÓKAI Mór: A Svábhegy. => B. és Vidéke 1893. No 1. p. 1—2. Színes leírás. Az ősvadontól a korabeli S-ig. A település, feji., az üdülőhely. 2180. SIKLÓSSY László: Budavára visszafoglalása és a Svábhegy név. = B. Napló 1930. ápr. 14. p. 2. A törököt kiűző koalíciós seregek vandál pusztításukkal, rablásaikkal a megmaradt lakosság gyűlöletét érdemelték ki, a sváb katonaság által megszállt S. nevét nem a „hálás" lakosságtól nyerte. 2181. SIKLÓSSY László: Svábhegy. Ill. Bp., Svábhegyi Egy. K. 1929. 208 p. 1 térk. B 911/19 A S. geol. és vízrajzi tört. Neve (Nyék), Döbrentey Gábor-dűlő keresztelője (1847. jún. 10.). 1848-as emlékek. Szőlők, kutak. A 19. sz. eleje óta nyaralóhely. Szórakozások, fejl. a 20. sz.-ban. 2182. A SVÁBHEGYEN, Ill. = Vas. Újs. 1886. p. 661—662. A S. tört. 2183. SIKLÓSSY László: A százéves Svábhegy, Ill. — Oj Idők 1928. (2.) p. 404—406. Az 1831-es kolera elől menekültek oda az első nyaralók. Legrégibb villája a Tündérlak. 2184. BUDAI sváb-hegy. = Honművész 1833. p. 110—Ill. A S. fekvése, leírása, a kilátás. 2185. GARAY [János]: Svábhegy. = Honművész 1835. p. 473—474. Neve. A kilátás, a term, szépség. 2186. [NYARALÓHELY lesz a Svábhegyből.] — Életképek 1846. (6.) No 6. p. 194—195. Szép villák épülnek, már szatócsboltot és mészárszéket is nyitottak. De miért nincs közlek.? 2187. STEINWALTER Ödön: A budai hegyek régebben. = Természet 1904—1905. p. 219—221. A Svábhegy és vidéke az 1850-es években. 2188. MINAP írtuk, hogy a svábhegyi nyárilakók maholnap egy kis hegyi várossá sokasodnak... = M. Hírl. 1852. szept. 12. p. 4148. Az esővízlevezető árkok fokozottabb rendbentartását sürgeti a Svábhegyen. 8 Budapest Történetének Bibliográfiája II. 2189. A BUDAI Svábhegy. Ill. = Vas. Újs. 1855. p. 281. Épületei, nyaralói, vendéglői. 2190. 2[OMBORY] G[usztáv]: A kápolna és vidéke. = Vas. Újs. 1864. p. 242. (A budai Svábhegy I.) A Svábhegy elnevezései. Kirándulóhelyek. Kilátás. 2191. e.: EÖTVÖS József nyárilaka. — Vas. Újs. 1864. p. 243. (A budai Svábhegy H.) Vekker heidelbergi egyet, tanár színes leírása a Svábhegyről. 2192. A SVÁBHEGYRŐL. = B. Hírl. (Fischer) 1904. júl. 31. p. 2—3. Feji. Eötvös József ideje óta. 2193. LIPTAY Pál: A Széchenyi-hegy. = Hazánk s a Külföld 1867. No 25. p. 389—391. A Sz. (régebben Svábhegy) nyaraló- és kirándulóhely ism. Nevezetességeinek leírása. 2194. FELEKI József: Tárca a Svábhegyről. — Főv. L. 1884. p. 875. Fekvése, zöld helyei. A fogaskerekű. A vízvezeték. Vaskovics-vízgyógyint. 2195. VÁRAD1 Antal: A Svábhegyen. — Főv. L. 1886. p. 1783—1784. Feji., vízvezeték, új villák, fogaskerekű meghoszszabbítása a Széchenyi-hegyig. 2196. VÁRADI Antal: A Svábhegyről. = Főv. L. 1887. p. 1601—1602. A S. neve. A fogaskerekű. Tájleírás. Egyes villák. 2197. ADORJÁN Sándor: A budai hegyek. Ill. = Főv. L. 1893. p. 1329—1331. A Svábhegy villái, a fogaskerekű. 2198. STIPANICS József: A Csilebércz. = B. és Vidéke 1894. No 10. p. 4—5. Topogr. leírás. 2199. VÁRADI Antal: A Svábhegyről. = OrszágVilág 1897. p. 479—480. Sokszor elkeresztelték, mindig S. maradt. A hegy kirándulóhelyeinek, villáinak ism. 2200. [GERLÓCZ]Y Zfsigmond]: A Svábhegy mint gyógyító- és üdülőtelep. — Egészség. 1908 p. 54— 55. 2201. A SVÁBHEGY. Ill. — Ország-Világ 1914. jún. 14. p. 456—459. Ism. 2202. A SVÁBHEGYI egyesület... = B. Napló 1923. okt. 20. p. 1. Lépések a hegy üdülőteleppé nyilvánításáért. 2203. SVÁBHEGY. DL == Orv. Hetil. 1926. No 23. p. 626—627. Fekvése, klímája, gyógyhatása a hurutos és egyéb betegségekre.