Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 2. 1686-1950. Városleírás, városépítés - Budaperst egészségügye - Budapest fürdőváros (Budapest, 1963)
VÁROSLEÍRÁS, VÁROSÉPÍTÉS - X. kerület. Kőbánya
X., XL kerület 109 X. kerület. Kőbánya 2081. BISZTRAY Gyula: Az ismeretlen Kőbánya. — Napkelet 1936. p. 449—455. Kőbányászata, amelyről nevét kapta, az 1890-es években szűnt meg, kb. 700 év után. Kőbánya a 19. és 20. sz.-ban. 2082. DAUSZ Gyula: Kőbánya múltja és jelene. A székesfőváros X. kerületének története. Dl Bp., Goldschmied ny. 1913. 222 p. B 950/1 összefogl. tanúim, a városrész tört.-éről. Rákos mezeje, Kőérföld, Burgundia. A kőbányák, a szőlőhegyek, a lebegő vasút, a parktárs., a sertéskeresk. A plébániatempl. tört. Az 1910-es Kőbánya topogr.-ja, szociogr.-ja, gyáripara és közlek.-ügye. Ism.: A Hét 1913, p. 551. 2083. FÉNYES Elek: Kőbánya. = F. E.: Magyarország geogr. szótára 2. köt. 1851. p. 257. B 910/27 2084. GÁRDONYI Albert: Kőbánya. = Ped. Szem. 1935—36. p. 205—210. (Bp. városrészeinek tört., 2.) K. tört, 1244-től. 2085. JAKOBY Péter: Kőbánya. = J. P.: Budapest kézikönyve... 1918. p. 48. B 903/2 Területe, népessége, épületei, múltja. 2086. (y.): KŐBÁNYA múltja és jelene. — Kőbányai Napló 1921. No 2. p. 2. Áttekintés 1074-től. 2087. PÁSZTOR Mihály: Szent László városa. = M. Hírl. 1937. júl. 18. Kőbánya röv. tört. 2088. SIKLÓSSY László: Kőbánya. = S. L.: Hogyan épült Budapest? (1870—1930). 1931. p. 545— 548. B 725/213 Az alsórákosi rétek. A Herminamező és Istvánmező szabályozása (1872—1899). Óhegy, Újhegy, Kőbánya-Gyárváros. A szabályozási terv tárgyalása (1931). 2089. ZAKARIÁS G. Sándor: X. kerület. = Z. G. S.: Budapest, M. o. műv. eml. 3. 1961. p. 174—176. 8—46193/3 B 725/438/3 A ker. tört.-ére von. irod.-mal. 2090. ZSIGMONDI Mária—NÁDOR Ilona: Budapest közepe. Ill. — Nők L. 1962. No 29. p. 4—5. Riport a régi és új Martinovics térről. * 2091. SCHMALL Lajos: [Kőbánya neve és eredete.] — Sch. L.: Buda-Pest utczái és terei 1906. p. 16— 18. jegyz. B 943/32 Kőbánya (Burgundia) valószínűen a Kecskeméti kapuig terjedő Fáy-féle birtokhoz tartozott. I. Lipót adományozta Pest városának, 1703-ban. 2092. MIKLÓS deák: A hétről. « Kőbányai Hírl. 1897. No 8. p. 5. Rigmusok a kőbányai életből. 2093. (H-s): A 460.000 KORONÁS csirkefogótelep. = Kőbányai Hírek 1914. No 6. p. 2. A főv. parkosítás céljára megvásárolta a Rottenbiller-kertet. A parkosítás nem történt meg és a kert csavargók menedékévé lett. 2094. KŐBÁNYA egészséges földrajzi fekvése. = Kőbányai Napló 1921. No 7. p. 1. Szakértő nyilatkozata K. vízéről és levegőjéről. 2095. KŐBANYAI jámbor óhajok. = Bp.-Kőbányai Újs. 1921. No 7. p. 3—4. Közlek., iparfeji., városfeji., kult. és szoc. reformjav. 2096. (F. D.): MI akadályozza Kőbánya fejlődését, Ill. = Népszava 1929. okt. 27. p. 8. óriási téglabányák és sörgyári területek szakítják meg az utcákat. 2097. VADÁSZ Ferenc: A Sibrik-telepi legenda. Ill. = Népszabadság 1960. szept. 8. p. 7. Az ún. „Kőbányai Abesszínia" — Kőbánya határán az Alkéri és Szlávy u. közötti térség — a Horthyrendszer ínséglakóinak telepe az 1930-as években. Ma a telep helyén új lakónegyed áll. 2098. A HORTHY Miklós-kertváros fejlődése. = Vállalkozók L. 1932. No 91—92. p. 4. X. ker. alsórákosi rétek. Egy év alatt rohamosan fejlődött. Ism. 2099. SZÉLPÁL Árpád: Kocsma és beteggyógyítás. Ill. = Népszava 1931. febr. 1. p. 10. Riport, Kőbányán a Kápolna u. 7-be helyezték a ker. szoc.-k a párthelyiségüket, ugyanott van a kocsma és a Társadalombiztosító Rendelőint. is. 2100. BOLDIZSÁR Iván: A budapesti városszéli telep. = Kath. Szle 1935. p. 481—488. A rk-i temető mögött fekvő, 1933-ban létesült Jászberényi úti telep leírása, szociogr., egészs. helyzete, kult. adatokkal. 2101. L[ÁZÁR] Jfenő]: Mostohagyermeke volt és marad a fővárosnak: Kőbánya. — A Város 1933. No 9. p. 2. A gyárvárosrész siralmas helyzete, közlek, hiányosságok. Életveszélyes helyek, az útépítés programja. 2102. SCHÚLER Dezső: A budapesti városszéli telep élete. Ill. = Városok L. 1936. p. 4—7. A X. ker. Külső-Jászberényi úti telep ism. 2103. SZÉLPÁL Árpád: Auguszta-telep a főváros szégyenfoltja. == Népszava 1938. dec. 1. p. 6., dec. 8. p. 11. A borzalmak leírása, a felelősség keresése. Oszlásnak induló hullák fertőzik a levegőt 2104. (b. s.): LÁTOGATÁS az Auguszta-telepen. = Népszava 1939. juL 14. p. 4. Barakklakások, nyomor.
