Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)

ÁLTALÁNOS RÉSZ - Kultúra

Társadalom — Kultúra 57 559. STELLY Béla—VIKÁR Kálmán: A városi pol­gár. = Fővárosunk 2. köt. 1940. p. 108—Ill.. B 910/380 A föv. polgárosodásának rövid tört. a tatárjárás utáni időktől. 17. és 18. sz. adatok. 560. TOMPAY Gabriella: Fejezetek a testnevelés és sport történetéből. Földes Éva testnev. tört. jegyz. alapján összeáll.: T. G. Bp., Felsőokt. Jegyz. ell. Váll. 1955. 160 p. 4—1005 p.: 38—40., 45., 66—74., 80—89., 122—152.: A bp-i sport tört.-ének keresztmetszete a 15. sz.-tól. 561. VERSUCH einer Geschichte der deutschen Sprache in Ungarn, samt ihren verschiedenen Dia­lekten. = AUergnädigst-privilegirte Anz. 1773. p. 109—Ill.., 115—117. p. 115.: Budán ősidők óta laknak németek. Nagy kiváltságokat kaptak, vissza is éltek vele. For­rás: Bonfini: Dec. 3. Lib. 4., Dec. 2. Lib. 9. 562. VUJICSICS D. Sztoján: = V. D. Szt.: Szerbek Pest-Budán. A pesti szerb templom 1961. p. 5—10. B 726/117 A 16—19.századig. KULTÚRA 563. ARÁNYI Lajos: Általános jelentés a pest­megyei pilisi és váczi járások egyes községeiben kutatott műemléki (nemkülönben egyéb régészeti) adatok dolgában. = Archaeol. Közl. 1877. (1. köt. 2. füz.) p. 1—8. Buda, Csepel, Óbuda és Bp környékén állott templo­mok, várak, római leletek, a budavári pincék stb. 564. BAJÓ Gyula: Budapest újabbkori épület­szobrászata. Ill. Bp., Szerző K. 1942. 75 p. 9 t. (Bp. P. P. Tud. Egyet. Műv. tört Int. Dolg.) Bibliogr.: p. 67—70. Olasz ny. kiv.: p.71—74. B 729/2 Az épületszobrászati emlékek felsorolásával, a 12. sz.-tól. 565. BALLAGI Aladár: A magyar nyomdászat törté­nelmi fejlődése 1472—1877. Bp., Franklin Társ. 1878. 248 p. B 655/42 Sok érdekes adattal, igen sok bp-i von. 566. BALOGH Jolán—DERCSÉNYI Dezső— GARAS Klára: A magyarországi művészet a hon­foglalástól a 19. századig. Ill. Bp., Képző­műv. Alap 1956. 463, [1] p. 12 t. (A m. o. műv. története, 1.) Bibliogr.: p. I14—118., 245—248., 325—326., 423—425. B 708/20 8—24655/1 B központi szerepe a művészetek fejlődésében a középkortól. 567. BIERBAUER Virgil: A magyar építészet tör­ténete. Ill. Bp., M. Szle Társ. 1937. 301 p. 17 t. B 720/13 89745 Bp építészete gazdaságtörténeti háttérrel. p. 54—61.: Árpád-kor a 13 sz.-ig. p. 65—79.: 13—16. sz. p. 109—123.: Királyi építkezések. 14—16. sz. p. 194—201.: 18 sz. (Invalidus-palota.) 568. BORSOS Béla — SODOR Alajos — ZÁDOR Mihály: Budapest építéstörténete, városképei és műemlékei. Szerk.: Pogány Frigyes. Ill. Bp., Műsz. K. 1959. 335, [1] p. 1 térk. 3 térk. mell. Bibliogr.: p. 314—317. Bq 725/408 Összefoglaló, átfogó mű: a legrégibb kortól a mo­dern, mai Bp-ig. 569. BORSOS László: Műemlékhelyreállítások a fő­városi közületi tatarozások keretében. Ill. = M. Ép. műv. 1955. p. 277—281. A régi épületek tatarozása középkori épületma­radványokat hozott napvilágra, ami középkori em­lékanyagunkat gazdagítja, egyúttal a helyreállított épület ós városkép szépségeit is emeli. Példák: Fő u. 7., 9., 11—13., 20., Pala u. 8., Batthyány tér 4., Majakovszkij u. 9. 570. BUDÁN 1525-ben 7 iskola volt. = B. Krón. 1942. No 15. p. 6. A m. iskoláztatás főbb vonásai a honfoglalástól 1868-ig. 571. CSEMEGI József, ifj.: Adalékok Budapest művészetének történetéhez. Ill. = Történetírás 1939. p. 75—87. I. Óbudai építkezés közben előkerült 10—11. sz.-i faragott töredékek. II. Hauszmann A. nyaralójában (Anna-major) ta­lált faragott kövek, amelyek a budai kir. varból származnak. 572. CSEREY Éva —FÜLEP Ferenc: Nagytétény műemlékei. Ill. Bp., Képzőműv. Alap 1957. 54 p. (Műemlékeink.) Bibliogr.: p. 48—49. B 725/396 Német ny. kiv.: p. 50—54. 8—31639 A rómaiaktól a 18. sz.-ig. p. 5—18.: A római tábor és leletei. p. 18—20.: A község kialakulása. p. 20—47.: A kastély. — A többi műemlék (plé­bániatempl., N"ep. Szt János-kápolna, Szt Három­ság-emlékoszlop, Flórián-szobor. A mai Kastély­múzeum. 573. CSITÁRY Béláné: A csataképfestés. = Kath. Szle 1915. p. [236]—246., [387]—401. Tört. ábrázolás különböző formái a Thuróczy­krónikától a 19. sz. tört. alkotásokig, 574. CZOBOR Alfréd: Országos Levéltár felállításá­nak terve 1701-ben és az ország iratainak korábbi megőrzése. = Lt. Közl. 1925. p. 1—41. Bibliogr.: Lábjegyzetben. Tört. áttekintés 1355-től. Az első kir. levéltár a tár­noki házban B-n. Sorsa a mohácsi vész után. 575. DIVALD Kornél: Tünedező világ. Budapest régi művészete. Ill. = M. Iparműv. 1915. p. 1—7., 9—24. Épülettöredókek és részletek a római idők óta a 19. sz.-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom