Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)

ÁLTALÁNOS RÉSZ - Budapest történetét összefoglaló művek - Óbuda

Budapest történetét összefoglaló művek 51 Eredete. Története IV. Bélától II. Ferencig; visszafoglalásának részl. leírása. A Vár kapui, templomai, a kir. vár; nevezetesebb épületei. 437. „... WIR muessen den Leser in dieser Erzehlung nun etwas auffhalten..." = Diarium der... Belagerung der Vestung Ofen. 1684 p. 8—9. B 355/223 Buda kialakulásának röv. története Szt Istvántól Mátyásig. 438. ZEILLER Martinus: Ofen. = Z. M.: Neue Beschreibung d. Königreichs Ungarn... 1664. p. 166—182. B 914/91 Buda története és leírása. Óbuda 439. FÜGEDI Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán. = Tanulm. Bp. múltjából 13. 1959. p. 7—56. Fr. ny. kiv.: p. 51—56. B 943/391 Óbuda fejl.-óben 3 korszak: — 1212-ig kir. közp. várossá nő (falak nélkül). 1243-tól préposti székhely, a polgárság jogi előtörése. 1355-től visszafejlődés. Csak kult. közp. jellege marad meg. 440. GÁRDONYI Albert: A középkori Óbuda. = G. A: A hétszázéves Budapest [1944.] p. 46—52. B 943/631 A település területi határai. Fehéregyháza. Az ób-i káptalan tekintélye. A kir. palota 0-n. A lakosság magyar jellege. 441. GÁRDONYI Albert: Magyarország középkori fővárosa. = Századok 1944. p. 219—231. Ób mint az Árpád-házi királyok kedvelt tartózkodási helye, s így kir. szókhely. IV. Béla az 1241-i tatárjárás után a b-i Várhegyen várat építtet. B és Ób váltakozása a kir. okleveleken. B Nagy Lajos óta állandó kir. székhely. A vár fontossága kat. szempontból Visegrád mellett. A B-ra von. TJjbuda elnevezés az 1353-as pápai bullában szerepel először, szemben Ób-val. B Zsigmond uralkodása alatt szerepel először Windeeke Krónikájában mint az ország fővárosa. Zsigmond új palotát építtet a régi mellett. Házak, boltok, istállók, pincék száma Zsigmond alatt. B mint főváros, a Mátyás- és az Ulászló-kori oklevelekben. Polgári város (civitas) és kir. vár (regia); források felsorolása. 442. GÁRDONYI Albert: Óbuda és környéke a középkorban. = Bp. Rég. 14. 1945. p. 573—589. Olasz ny. kiv.: p. 589. Bq 902/10 13—16. század. Ism. Századok 1947. p. 297. (M-ó.) 443, HALÁSZ Gábor: Vázlat Óbudáról. 1935. (1.) p. [368]—373. A római alapítástól a Zichyek Óbudájáig. Nyugat 444. HAVAS Sándor: Néhány adat Pannónia és ÓBuda múltjához. = Pulszky Perencznek. Ötvenéves írói működése jubileumára 1834—1884. 1884. p. 49—75. Bf 929/46 4* Ób és Aquincum lakói a rómaiak előtt, alatt és után. Adatok az Árpád-házi királyok és Nagy Lajos korából. Ób nevei: Etel vára, Budavár, Eczel, Eczil, Ezilszburg, Buda. 445. JAJCZAY János: Óbuda. Ill. = Uj Idők 1939. (1.) p. 892—894. Ób leírása. Tört. Aquincum. Középkor, 18. sz. 446. JANKOVICH Miklós: Adatok Óbuda középkori helyrajzához. Hol állott az óbudai klarisszák kolostora? Ill. = Bp. Rég. 18. 1958. p. 487—499, Ném. ny. kiv.: p. 498—499. Bq 902/10 A királynői város. A török hódoltság után Zichy birtok. A Menegati—Auer-féle sörfőző szemben volt a klarissza kolostorral. A sörfőzőt az Árpád-híd építésekor bontották le. 447. ÓBUDA —a Királynék városa. = Egyházközs. Tud. (Óbuda) 1926. No 5. p. 16., No 7. p. 30—31. A városrész tört. Különösen utca- és helynevek magyarázatával. 448. REISCHL—RÉW Sándor: A holt város. Óbuda története. •= Egyházközs. Tud. (Óbuda) 1932. Na 39. p. 12—14. Ásatások és irodalma Aquincumtól Mátyásig. 449. R[EISCHL—RÉW Sándor]: Óbuda fénykora. = Egyházközs. Tud. 1925. No 1. p. 16., 1926. No 1—2. p. 22—23. Tört. a legrégibb időktől a 14. sz.-ig. 450. R[EISCHL] RÉW Sándor: Óbuda a középkorban. Ill. = Egyházközs. Tud. (Óbuda) 1928. No 17. p. 15—16., No 18. p. 17—18., 1929. No 20. p. 17— 18., 1930. No 27. p. 13—14., No 29. p. 9—11. A tatárjárástól a török időkig. Árpád sírja. A cella trichora. 451. RUPP Jakab: Ó-Buda. Hajdan város, most koronái mező város. = R. J.: Buda—Pest és környékének helyrajzi története 1868. p. 1—50. B 914/54 Fekvése, eredete elnevezése, és története. 452. TURÓCZI Ladislaus: (Buda vetus). = T. L.: TJngaria... 1768. p. 69—71. B 930/2 Óbuda rövid története. Szent István idejétől Károly Róbertig több m. király székhelye. Szt István Szent Péter és Pál tiszteletére 1022-ben templomot alapít prépostsággal. I. Géza 1076-ban bazilikát emel Boldogasszony tiszteletére, melyet László király adományokkal gazdagít. II. Géza másik Mária-templomot építtet 1151-ben. Nagy Lajos a káptalannak díszesebb templomot s a Marisszáknak egy másikat nagy kolostorral 1355-ben édesanyjával, Erzsébettel közösen. Zsigmond 1389-ben egyetemet alapít itt, melyet Mátyás gazdag adományokkal halmoz el s állandó gondoskodásával tüntet ki. Mindez barbár pusztítás áldozata lesz. 453. VÁLYI András: Óbuda. = V. A.: Ma gyár országnak leírása 1. köt. 1796. p. 281—285. B 943/592