Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)

ÁLTALÁNOS RÉSZ - Budapest történetét összefoglaló művek

Budapest ból. = N. K.: Városközi diplomácia . . . 1947. p. 71—107. B 352/449 Bp története a nemzetek közötti érintkezés szempontjából. Szemelv, útleírásokból, 1433—1945. 369. NÉMETHY Károly: Budapest története.= Bp. Napló 1937. p. 285—289. Tervezet a mű megírásához. 370. PEISNER Ignác: Régi utazók Budapestről. = Bp. Újságírók Egy. Alm. 1905. p. 216—221. Bq 070/2 Röv. ism. Hans Sachs 1542-ben írt versétől (Das Lied von Pest) B visszavételéig. 371. PEISNER, I[gnaz]: Geschichte Budapest. Ill. = Krücken 0.: Bp. in Wort und Bild 1899. p. 13—34. Bq 914/6 Áttekintés a legrégibb időktől a millenniumi kiállításig. 372. PEST jelentősége. = Nemz. Közokt. 1932. No 11. p. 45—46. Adatok Pest és Buda tört.-éhez a 13. sz.-tól. 373. PODHRADCZKY Jósef: Buda és Pest szabad királyi városoknak volt régi állapotjokról. Pest, Beimel ny. 1833. VIII, 147, [1] p. 1 t. B 943/2 Pest, Buda és Óbuda legrégibb tört. a 16. sz.-ig, egyes városrészek nevével kapcsolatban. Bő forrásanyag alapján. 374. RÉDEY Rezső: Nagybudapest — ősrégi. = B. Krón. 1942. No 46. p. 1—2. Aquincum és Trans-Aquincum óta a peremvárosok lakossága, ha külön falvakban is lakott, hozzátartozott a 2 fővároshoz. 1873. az első lépés Nagy-Bp felé. 375. RÉW Sándor: Krisztinavárosi krónika. = B. Krón. 1940. szept. 25. p. 6., okt. 9. p. 2. Lógód falu. Szt Pál árka. Későbbi tört.-e. 376. (RUISZ Rezső): Budapest. = A hetvenéves Bp. (1943.) p. 169—190. Bq 352/417 4—646 Bp fejlődésének tényezői. Bp. tört.-ének összefogl. áttekintése a legrégibb időktől. 377. RUPP Jakab: A város és környékének egyéb nevezetességei. = R. J.: Buda—Pest és környékének helyrajzi története 1868. p. 266—288. Bibliogr.: p. 266—286. B 914/54 A város régi állapota, a kültelek. A város szabadalmai, szokásai és terhei. A város és külvárosok újabb kori intézeteikkel, a kormányzat. A Pest városi bírák és polg. mesterek jegyzéke 1281—1867. Ism.: Archaeól. Közl. 1869. (1.) p. 83—84. 378. SALAMON Ferenc: Budapest története. 1—3. köt. Bp., Kocsis S. 1878. — Athenaeum ny. 1885. B 943/4 31511 összefoglaló művek 47 1. köt.: Buda—Pest az ókorban. 2. köt.: Budapest története. 3. köt.: Budapest története. Kútfők, bírálatok. Ism.: Archaeól. Ért. 1886. p. 164—171., 256—258. (Némethy Lajos.) Bp. Szle 1886. p. 447—459. (Pauler Gyula.) Pester Lloyd 1886. No 115. [Beil.] p. 3. Századok 1880. p. 418—426., 508—509. (Torma Károly.), 1887. p. 48—71. (Targányi Károly.) 379. SALAMON Ferencz: Budapest története. = Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben 1893. p. 7—72. 6307/9 A város tört., a legrégibb időktől népsz. összefoglalásban. Bevezetőül Bp földrajzi fekvése. ' 380. [SÁNDOR István]: A Kun és Magyar Fejedelmeknek Udvarhelyeikről. = S. I. Sokféle 7. köt. 1801. p. 74—78., 8. köt. p. 248. B 818/3 7. köt. p. 74—77.: Attila rezidenciája esetleg Óbudán volt. Árpád udvarhelye Csepel szigetén. Utódai is ott székeltek, a kereszténység felvételéig. IV. Béla a tatárjárás után felépíti Új Budát. Itt laktak utódai is: V. István, IV. László, III. András. Róbert Károly elhagyja B-t, de fia Lajos ismét B-ra jön egész udvarával. Egészen 1540-ig ez a m. királyok helye. 8. köt. p. 248.: IV. Béla lakott először B-n. Az első ogy.-t Rákoson 1808-ban tartották. 381. SIKLÓSSY László: A főváros fejlesztése mint nemzeti törekvés. = S. L.: Hogyan épült Budapest ? (1870—1930) 1931. p. 11—19. Bibliogr.: p. 18. B 725/213 Buda és Pest nemz. főv.-sá létesítésének gondolata IV. Bélától a törekvés megvalósításáig. 1870. a Pőv. Közmunka Tan. megalakulásáig. Zsigmond és Mátyás városszabályozási tervei Bonfini leírása nyomán. Bp mint városfejlődéstörtóneti tanulmány. 382 STELLY Béla— VIKÁR Kálmán: Időrendi táblázat. = Fővárosunk. 1. köt. 1939. p. 143—154. meU. B 910/380 Fontosabb események a honfoglalástól 1938 májusáig. 383. STELLY Béla — VIKÁR Kálmán: Városunk sorsa az elmúlt ezer esztendő alatt. = Fővárosunk 1. köt. 1939. p. 141. B 910/380 A főbb események vázlatos felsorolása. 384 SUPKA Géza: Pest—Buda 700 éve. Ill. = Kőhalmi B.: A Rádió Ujs. családi kis lexikona 1944. h. 499—520. 342120 A város röv. tört. A p-i polgárság 700 éves aranybullája. 385. STJRÁNYI Miklós: Buda és Pest gyermekkora. = Uj Idők 1932. (2.) p. 232—233. A római kor központja Óbuda. Pest a 13. sz.-ig gazdag kereskedőváros, a tatárjárás teszi tönkre IV. Béla alatt Buda fejlődik ós a Margitsziget. Sok kis falu a mai Bp területén. 386. SZABÓ Béla: Szenterzsébetfalva—telep a XIII. században, Szenterzsébet község a XV. ós XVI. században. = A Közlöny 1934. márc. 10. p. l.„