Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)

BUDA ÉS PEST A MAGYAR FEUDALIZMUS KORÁBAN - Kultúra - Vallási élet, egyházak

Vallási élet 3997109. [HEVENESI Gabriel]: „.. .degenerem a Eide Catholica Sicariorum furorem invenit..." = H. Gr.: Ungaricae Sanctitatis Indicia. . . 1692. p. 79. B 922/64 Szt Buldus egri püspök a lázadó magyarok támadásának áldozata B-n, 1047. 7110. [HEVENESI Gabriel]: „.. .Matthaeus Escandely Budensis Civis, post illatúm sub S. Stepbano rege in Hungáriám Evangelij lumen. . . Hierosolymam peregrinus discessit. . ." = H. G.: Ungaricae Sanctitatis Indicia... 1692. p. 148. B 922/64 E. b-i polgár Szt István korában Kínában bittérítőként működik s mártírbalált bal. 7Ill.. [HEVENESI Gabriel]: Ungaricae Sanctitatis Indicia.. . Tyrnaviae, Typis Academicis excusa per Joh. Adam: Friedl. 1692. [10], 150, [28] p. 50 t. B 922/64 M.o.-i szentek rövid életrajza nébány b-i és p-i von. 7112. (INDULGENTIA VII. annorum pro altari B. Mariae Virg. in ecclesia S. Petri Veterisbudensis conceditur). = Theiner A.: Vetera momenta... T. 2. 1860. p. 496. Bf 943/689 Eszenyi „Ezeny" István bácsi prépost és óbudai kanonok az óbudai Szt Péter-egybázban oltárt építtetett Szűz Mária tiszteletére. VIII. Ince pápa 1484ben búcsút engedélyez mindazoknak, akik Szűz Mária megbatározott ünnepein az oltárt meglátogatják s ott adakoznak az oltár fenntartására. 7113. JANKOVICH Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. = Bp. Rég. 19. 1959. p. 57-98. 1 térk. Ném. ny. kiv.: p. 95—98. Bq 902/10 Árpád-kori egybázalapítások. Óbuda kir. birtok. Ettől északra a Kurszán-nemzetség birtokai. A bányai plébánia (Óbudával szomszédos terület.) Oki. adatok: 1288—1329. Az óbudai prépostság. (Szt István alapította.) A kir. kápolnák intézménye. (Szt Gellértkáp.) Egyházak. Kispest (Kelenföld.) Sasad, Őrs, Csik Felső- <% Alsókeszi Szt Jakabfalva, Fehéregyháza. 7114. (JANKOVICH Miklós): Kőérberek. = Pogány Fr.: Bp. műemlékei 2. köt. 1962. p. 526—527. Bq 725/384 A kamaraerdei 11. sz. eredetű kánai Szt Szabina-egyház és bencés kolostor története, a romok leírása. 7115. JERNEY János: A magyarországi káptalanok és konventek mint hielmes és hiteles helyek története. =M. Tört. Tár 1855. (2.) p. I—XVI., 1—166. 7116. [KÁLTI] Marcus: „. . .Rex igitur Geysa fundavit ecclesiam Vaciensem, et dotavit earn... verum etiam Budensem ..." = [K.] M.: Chronica de gestis Hungarorum. . . 1867. p. LXXII. q 09/93 I. Géza király a b-i egyháznak adományozza a pesti vámot és 3 falut Somogyban „tributum de Pesth, et trés villas in Simigio." 7117. KARÁCSONYI János: Az Árpád-ház szentjei. = Csánki D.: Árpád és az Árpádok... [1908.] p. Bibliogr.: p. 361. Bf 903/5 p. 318.: Szt Erzsébet tiszteletére emelt templom 1270 előtt, a Belváros déli részén a Vámház krt. mellett. p. 319—320.: Boldog Margit életr. adatai. Neveltetése a Margitszigeten. 7118. KARÁCSONYI János: „De nemcsak a szerzetesek. .." = K. J.: M. o. egyháztörténete.. . 1915. p. 85. 8—13120 Magyar Mihály pálos szerzetes B-n 1430 v. 1460 táján előadást tartott a Bold. Szűz szeplőtelen fogantatásáról. Temesvári Pelbárt 1483—1504 között, Laskai Osvát 1498—1505 között a ferencrendiek b-i kolostorában tanítottak és annak templomában prédikáltak. 7119. KARÁCSONYI J[ános]—KOLLÁNYIF[ erenc —LUKCSICS J[ózsef]: „...Item Buda civitas regis est in dyocesi Wesprimiensi..." = Egyháztört, emlékek. . . 5. köt. 1912. p. 455. 3434 Buda kir. város, bár a veszprémi egyházmegye területén fekszik, mégis az esztergomi érsekség jogkörébe tartozik s a plébánosai Esztergomba mennek zsinatra és nem Veszprémbe. 7120. KARDOS Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. = Századok 1950. p. 121—177. Mátyás nemz. egyházának értékelése. Laikus jellegű egyházellenes küzdelmek B-n a különböző nemzetiségű kereskedő polgárság körében. Kun László 1279ben a b-i zsinatot ostromzár alá vette. Megtiltotta, hogy a budai polgárok élelmet adjanak a zsinat tagjainak, s kizárta őket a várból. A pesti és a jenői hajóscéh nem akarja a szokásos hajóadót megfizetni a budai káptalannak. Interdiktum a pesti kereskedők ellen. p. 139—140.: 1438-i b-i felkelés a m. és a ném. polgárság között. Az 1439-es b-i ogy. amely bejelenti „országunk és államunk reformációját!" Báthori László pálos reformátor fellépése, ki egy Buda-környéki barlangban „rejtőzik el". Á pesti plebejus tömegek szerepe Mátyás királlyá választásában. Mátyás és a pápa tárgyalása Kapisztrán J. ós Margit szentté avatása ügyében. p. 160.: Idézet Galeottotól Mátyás udvarának hangulatáról a papokkal kapcsolatban. 7121. KNAUZ Nándor: A budai káptalan regestái. 1148—1649. [Bp., Emich ny. 1863.] (Klny. Tört. Tár. 12. köt.) B 262/37122. KOHN Sámuel: Czeví ben Jákob Áskenázi egy Buda vívása alkalmával keletkezett port intéz el. = K. S.: Héber kútforrások.. . = Tört. Tár 1880. p. 674—675. A hitközség szervezete. 7123. KOHN Sámuel: Iszerlein Izrael bécs-ujvárosi rabbi... az új-budai zsidó községekről. 1450—1470 közt. = K. S. Héber kútforrások.. . = Tört. Tár. 1880. p. 180—109.