Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)

BUDA ÉS PEST A MAGYAR FEUDALIZMUS KORÁBAN - Leletek

Leletek 215 3919. WENCZEL Gusztáv: Budai regesták. = M. Tört. Tár 1. köt. 1855. p. 69—124., 4. köt. 1857. p. 89—182. 1. köt. p. 74—90.: 1. korszak. A régi időktől (honfoglalás) 1241-ig. „Ethelvár vagyis Ó-buda, a németeknél Étzelburg," Budavár vagyis Újbuda. Pest (a mai Vár, „maior Pest, Pestújvár") és a „dunabalparti Pest", minor Pest). p. 90—124.: 2. korszak. 1241-től az Anjouk urakodásáig. „Pest, németül Ofen, mellynek a Duna jobb partján fekvő része ezen időben Buda nevét is nyeri. Új-Buda, Ó-buda." 4. köt. p. 89—182.: B, P az Anjou királyok korában. Buda-Pest, azaz a budai vagyis pesti új vár és Pest városa, németül Ofen. Új vagy Nagy-Buda, Ó-buda. Ism.: M. Sajtó 1856. p. 1—2. (P.) 3920. WENCZEL Gusztáv: Budai regesták. A magyar történet legrégibb idejétől MDXLI-ig. Pest, Landerer—

Heckenast 1856. 56 p. B 943/11 A főv. története, Buda, „Ó-Buda," Pest kialakulása. 3921. WENZEL Gusztáv: Budavár vagyis Új-Buda. = W. G.: Budai regesták... 1856. pp. 10—13., 48—53. B 943/11 Horvát István és Podhraczky József nézete Ó- és Új-Buda különböző, ill. egy község voltára von. Wenzel a községi szerkezet alapján a két helység különböző volta mellett foglal állást. (A legrégibb korban, 1355 előtt.) Új- v. Nagy-Buda tört.-ére von. adatok, 1246—1305. LELETEK 3922. ACZÉL KOVÁCH Tamás: Az aranyalma palotájának kincsei. Budapest legrégibb középkori maradványai. — Hajdani kőfaragók és pékek emléke. — Az ásatások eredményei a Halászbástya kőtárában. = Esti Hírl. 1960. aug. 27. p. 3. A Vármúzeum Kőtárában bemutatott legújabb kori ásatások leletei: 11. 13. sz. épít. emlékek, sírkövek a 14. sz.-ból. A budaszentlőrinci pálos kolostor és Nyék falu maradványai; az óbudai királynői vár emlékei, reneszánsz talapzat, a kir. palota több ismeretlen emléke, 15. sz. kőfaragó műhely stb. 3923. ACZÉL KOVÁCH Tamás: Középkori erődrendszert tárnak fel a Várbegy lejtőin. A titkos folyosók — ... Helyreállítják az 500 éves védőműveket. Ill. = Esti Hírl. 1960. júl. 7. p. 2. Az ásatások leletei. 3924. ANTIQUITÄT. = Der Spiegel 1839. (2.) p. 476. A várhegyi ásatásoknál egy fehér márvány faldlszítményre bukkantak Mátyás címerével. 3925. BALOGH Jolán: Tino di Camaino magyarországi kapcsolatai. Ill. = Műv. tört. Ért. 1953. p. 107—110. q 09/2914 A Szt Margit koporsójaként ismert töredékek Tino di Camaino olasz mester hatása alatt keletkeztek. A Margitszigeten talált szobrászi maradványok nem a 13. sz.-ból valók, hanem a 14. sz. olasz műv. hatása alatt készültek. 3926. BŐKÖNYI Sándor: A budai várpalota ásatásának állatcsontanyaga. III. Ill. — Bp. Rég. 21. 1964. p. 369—373. Bibliogr.: Lábjegyzetben. Ném. ny. kiv.: p. 373. Bq 902/10 Az 198l-es ásatások legnagyobb része a 13. sz.-ból származik, de a késő középkori és újkori rétegekben is találtak csontmaradványokat. A meghatározható csontok fajok és korszakok szerinti megoszlását táblázat mutatja. 3927. „BUDÁN a Várban felfedezett..." = Tud. Gyűjt. 1827. (10.) p. 124—125. A Budán feltárt sírból Podiebrád Katalin maradványait elküldik a Prágai Cseh Múzeumnak. A Múzeum igazgatójának válasza. 3928. CORNIDES Daniel: Erlaeuterung einer merkwuerdigen Ungrischen Muenze aus dem zwoelften Jahrhunderte. Ill. = Ung. Mag. 1783. p. 365—388. Ezüstpénz ismertetése és korának meghatározása. A Chronicon Budense többszöri felhasználásával bizonyítja, hogy az érme II. László ós III, István idejéből, 1172-ből való. 3929. CZOBOR Gyula: Erdődi Bakóez Tamás kárpitja. Ill. = Archaeol. Ért. 1889. p. 120—131., 209—218. E. B. T. kárpitja és a foynicai casula párdarabok, egykor Mátyás király trónkárpitjai voltak. Ez az 1885-ös orsz. kiáll.-hoz végzett gyűjtőmunka során tűnt ki. 3930. DUMA György: Középkori mázas kerámiák vizsgálata. Ill. = Bp. Rég. 18. 1958. p. 565—586. Angol ny. kiv.: p. 585—586. Bq 902/10 A budai várban előkerült V. László-korabeli kályhacsempék és 16. sz. aranyozott kerámiák fizikai, vegyi és mikroszkópiai vizsgalata. 3931. EGY koporsó. = A Honvéd 1870. p. 203—204. A budai Országház építése közben ásták ki, úgy vélik in. Endre királyé. 3932. ÉRTÉKES régészeti leletek a budai vár ásatásainál. = Népszabadság 1963. jan. 12 p. 6. Rábukkantak arra a pincesorra, ahol Mátyás királyt megkoronáztatása előtt fogva tartották. 3933. FELTÁRTÁK a csőthi romokat. = B. Krón. 1942. No 26. p. 2—3. Nagytétény északi határában feltárt falu (Csut) és apátság. 3934. GARÁDY Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése 1931—1941. Ill. = Bp. Rég. 13—14. 1943. p. 167—254., 3 mell., 1945. p. 397—589. 4 mell. Ném. ny. kiv.: p. 514—517., 445—448. Bq 902/10 8070