Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)

A RÓMAI BIRODALOM KORA - Aquincum - Művészet

Helyőrség, hadi események — Művészet 199 3671. TÉGLÁS Gábor: A két Moesia légióemlékeinek jelentősége Alsó-Pannonia hadtörténetében. = Hadtört. Közl. 1911. p. 197—235. p. 217—221., 232.: Aquincumi emlékek. 3672. TÉGLÁS Gábor: A rómaiak hadihajószolgálata Pannónia és Moesia területén. = M. Mérnök és Építész Egy. Közl. 1910. p. 155—171. p. 159.: Az aquincumi trierarchia és hajógyártelep • Aquincumnál horgonyoztak a hajók már a légió 2. Adiutr, odatelepedése előtt is. A határvéd. ós a keresk. tették élénkké Aquincum életét. A határforg. biztosítására épült a túlsó parton (Pesten) TransAquincum. Művészet 3673. BALICS Lajos: A kereszténység elterjedése Pannóniában és Dáciában. = B. L.: A kereszténység tört. 1901. p. 14. B 270/8 Juvenális költő Aquincumban született. 3674. BÉRÉNYI László: Római kori orgona. Ill. = Élet és Tud. 1960. p. 1661—1662. Az 1960. évi aquincumi feltáró munka eredményei: 3 lakóház feltárása, és az egyetlen római kori orgona eredeti alkatrészeinek összeállítása. 3675. CSEMEGI József: Herakles-csomó. Ill. = Bp. Rég. 15. 1950. p. 549—564. Orosz ny. kiv.: p. 561—562. Fr. ny. kiv.: p. 563—564. Bq 902/10 8070 Aquincum nyugat-ázsiai kulturális kapcsolatai. 3676. IVÁNYI Dóra: Die pannonischen Lampen. Eine typologisch-chronologische Übersicht. Bp., Sárkány ny. 1935. 351, [2] p. 99 t. (Diss. Pann. Ser. 2. No 2.) Bibliogr.: p. 5—6. A pannóniai (ezen belül, aquincumi) lámpák (mécsesek) rendkívül részl. ism. Típusok, (díszítés, feliratok) szerint, időrendbe állítva. 3677. KÁBA Melinda—PÉCSI Sebestyén: Az aquincumi orgona. Ill. (Bp., Bp. Tört. Múz.) [1965.] 31, [1] p. (Emlékek Bp. múltjából.) B 902/193 Régészeti, orgonatörtóneti és orgonaszerkezeti ism. 3678. K[UZSINSZKY B[álint]: Az aquincumi Medea-szobor. = Épít. Szle 1895. p. 162—166. Mészkőből faragott szoborcsoport. 80 cm magas. 3679. MARGITTAY Rikárd: Az aquincumi orgona. = B. Napló 1936. dec. 17. p. 2. Népszerű leírás. 3680. NAGY Lajos: Az aquincumi ogona. RÍ. Bp., Aquincumi Múz. K. 1933. 144 p. (Aquincumi Múz. Kiadv. 2.) Ném. ny. kiv.: p. 115—144. Bq 902/182 83573 Az eddig ismert legnagyobb antik orgona felfedezésének körülményei, maradványainak részl. ism., az orgona helye és jelentősége az antik kultúrában. Ism.: Egyetemes Philológiai Közl. 1935. p. 305—306. (Finály Gábor.) 3681. NAGY Lajos: Az aquincumi orgona. Ill. = Budapest 1946. p. 233—235. 1931-ben ásták ki az i. sz. 3. sz. elejéről származó kis víziorgonát, mely egyetlen a maga nemében. Leírása, rekonstruálása. Szórakoztató zenét játszottak rajta. Az orgona fejlődósének rövid tört. 3682. NAGY Lajos: Az aquincumi római díszítő művészet. (Falfestés, stukkó, mozaik.) Ill. = Szépműv. 1940. p. 31—34. Ném. és olasz ny. kiv.: p. 53.: Egy Vihar utcai ház ismertetése. 3683. NAGY Lajos: A bronz kisplasztika emlékei Aquincumból. Ill. = Szépműv. 1941. p. 295—297. Ném. és olasz ny. kiv.: p. 334.: A leletek. 3684. NAGY Lajos: Dirke bűnhődése az aquincumi mozaikon. Ill. = Bp. Rég. 13. 1943. p. 77—102. 2 t. Olasz ny. kiv.: p. 498—499. Bq 902/10 8070 3685. NAGY Ludwig: Bestrafung der Dirke auf einem Aquincumer Mosaik. Ill. (Roma, Tip. Bardi) 1925. 51—65. p. (Sonderabdr. aus Mitt. d. D. Archäol. Inst. Rom. Abt. Bd 40. 1925.) B 738/4 3686. (NAGY Ludwig): Ein neues Denkmal der Agrippinenses Transalpini aus Aquincum. Ill. Berlin, Vrl. Walter de Gruyter [1932.] 288—292. p. Sonderabdr. Germania 1932. Okt. H. 4.) Bq 902/89 3687. NAGY Ludwig: Die rőmisch-pannonische dekorative Malerei. Ill. (Roma, Tip. del Senato) 1926. 79—131. p. t. 13—20. (Mitt.des dt. Archäol. Inst., Römische Abt. 41. 1926.) B 750/84 Aquincumi római műv. relikviák leírása. 3688. PALÓCZI Edgár: Az első budai művésznő 1700 éves jubileuma. = B. Napló 1934. júl. 19. p. 3—4. Aelia Sabina 3. sz. aquincumi énekesnő és orgonás sírfeliratáról. 3689. REXA Dezső: Budapest első művésznője. Ill. = Muzsika 1961. No 9. p. 28—29. A mai Óbuda területén, a régi Aquincumban i. e. 3. sz.-ban már zenéltek. Á római világbirodalom víziorgonáinak egyetlen fennmaradt példányát az Aquincumi Múz,-ban őrzik. Sabina Aelia víziorgona- és énekművésznő sírládájának sírverse (ford.: Révay József). 3690. WELLNER István: Az aquincumi mozaikok. Ill. Bp., Képzőműv. Alap K. 1962. 39. p. 2 t. B 738/6 8—55491