Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)

A RÓMAI BIRODALOM KORA

A római birodalom kora általában 181 Régészeti jellege, tört., leírása. 3302. GRAF Andreas: Übersicht der antiken Geographie von Pannonién. Bp., Inst, für Münzkunde und Archaeol. der P. P. Univ. 1936. 156 p. (Diss. Pann. Ser. 1, Fase. 5.) 94523 Adatok elszórtan: Aquincum, Budafok, Budaőrs, Tabán, Rákospatak. 3303. KÁBA Melinda: Rómaikori emlékek Budapest területén. [BP.], Főv. Idegenforg. Hiv. [soksz. 1966]. 83 lev. (Idegenvezetők Kiskvta). B 902/194 3304. LECHNER Jenő: A Via Antiqua Budapest kétezeréves múltjában. = B. Krón. 1942. No 2. p. 3-4. A kiásott 2 amfiteátrum között került felszínre. Ezt kellene az újonnan rendezendő III. ker. gerincévé tenni. 3305. MÓCSY András: A rabszolgatartás alakulása Pannóniában a principátus időszakában. = Archaeol. Ért. 1956. p. 139-151. Epigrafikus feliratok alapján összeáll, adatok a rabszolgákról és libertinusokról (4. sz.) p. 145—148.: Aquincum. 3306. NAGY Lajos: A Duna kétezer év előtt. Ill. = M. Ép. műv. 1941. p. 42—43. Aquincumtól északra fekvő Duna melletti római őrtornyok és burgusok. 3307. NÉMETHY Lajos: Budapest az ó-korban. [H.ny. n.] 1878 után. 19—31. p. (Klny.:. .. ?) B 943/426 3308. ORTELIVS Abrahamvs: Synonymia Geographica .. Antverpiae, Ex officina Christophori Plantini. . . 1578. 417, [2] p. B 0941/75 Néhány budai vonatkozás. 3309. PÉCZELY Béla: A keleti főút ősi eredete. Ill. = M. Ép. műv. 1941. p. 10—11. A Duna ősi átkelőhelye Pest volt. Az Eskü tér és a Döbrentei tér sugárszerűen szétmenő útirányai mutatják, hogy itt csomópont volt. A római castrum. 3310. PEISNER Ignácz: Budapest múltjából. Ill. = Látogatók L. 1893. No 3. p. 25—27. A római kori város. 3311. PÓCZY Klára, SZ[ENTGÁLI Ferencné]: Római épületek Óbudán a Kiscelli u. 10. sz. alatt. Ill. = Bp. Rég. 16. 1955. p. 41—87. Bq 902/10 Ném. ny. kiv.: p. 83-87. Különböző korból származó római kori építésrétegek részl. leírása. Falfestmény töredékek. Agyag- és üvegedények. (A Táborváros-Múzeum anyaga.) 3312 PÓCZY Klára, SZ[ENTGÁLY Ferencné] — HAJNÓCZY Gyula: Római fürdők Budán. Ill. Bp., Képzőműv. Alap K. 1960. 44 p. 1 térk. (Műemlékeink). Bibliogr.: p. 44. B 613/302 Köz- és magánfürdők leírása, rekonstrukciós rajza, a római kori b-i fürdőkultúra ism., maradványainak mai helyzete3313. RADNÓTI A[ladár]: 10 Jahre römerzeitliche Forschung in Ungarn. = Vértes L.: Programme... ä la Conference Archéol. . . . 1955. p. 143—177. Bibliogr.: p. 174—177. B 902/110 p. 143—144.: A római emlékkutatás tört. M. o.-on Mátyás idejétől. A 19. sz.-ban a pesti Egyetc és a Múz. a kutató közp.-ok. p. 144.: 1841-ben a Gellérthegyen talált feliratos római köveket a Lánchíd építésénél akarták felhasználni, majd a Múz.-ba helyezték el azokat, p. 144—164.: Az illir-kelta települések, Aquincum mint Limes, az albertfalvai ásatások. 3314. RÉVAY József: „.. .őrtorony is állt..." = R. J.: Séták a római Magyarországon (1943.) p. 112—113. B 902/109 313737 Római őrtorony, római út Aquincum és Rákos patak torkolata között. 3315. RÉVAY József: Séták a római Magyarországon. Ill. Bp., Franklin K. (1943.) 347 p. 24 t. B 902/109 Bibliogr.: p 336—340. 313737 A m.o.-i római emlékek és az egykori pannóniai és dáciai, ezen belül az aquincumi római élet ism. népsz. lírai és novellisztikus elemekkel átszőtt műv. előadásban. Ism. M. Kultúrszle 1944. p. 12. 3316 RÓMAI vár romjai bontakoznak ki a Tabánban. = Új Főv. 1936. No 25. p. 2. 3317. SALAMON Ferencz: A rómaiság elenyészte Pannóniában, s különösen Aquincum vidékén. = Századok 1881. p. 643—676. Feltevések a város elpusztulásáról az ásatásoknál előkerült feliratok, ill. a tört. kutatások csekély számú adatai nyomán. Cikkíró megállapítja, hogy miért nem lehetett Attila fővárosa Buda. 3318. SODOR Alajos — ZÁDOR Mihály: A római rabszolga társadalom emlékei. = S. A. — Z. M.: Bp., műemlékei 1955. p. 4—8. B 725/383 A rómaiak az eraviszkusz telepek urai lesznek. Aquincum építészeti emlékei. A Limest nem lehet tartani a jazig-szarmata támadások miatt. A népvándorlás. A magyarok honfoglalása. A római eml. sorsa. Contra-Aquincum mint bolgár erőd. 3319. SZÖRÉNYI Ladislaus: Vindiciae Sirmienses Seu Descriptio Sirmii cum Suo Episcopatu. . . [1734.] Ed. 2. Budae, Typis Veronicae Nottensteinin, Viduae, 1746. [14], 249, [17] p. B 943/390 Sirmium története a római kortól kezdve. Kevés b-i és p-i von. 3320. [TEMESVÁRY Alajos] Kékesi: Római emlékek a pilisi hegyvidéken. Pilishegyvidéki Hírek 1930. No 31. p. 1—2, No 33. p. 1—3. Esztergomtól Óbudáig. 3321. THIRRING Gusztáv: A budai és pilisi hegyvidék történelmi emlékei. Ill. [Bp, Hornyánszky]