Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948
4. 1948. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 236 - 237 - 238 - 239
30 i A törvényhatósági bizottság közgyűlése 1948. évi április 21-én tartott ülésében tudomásul vette a Budapest székesfőváros polgármesterének jelentéséből, hogy a Magyar Múzsa Színházi, Irodalmi és Művészeti Kft. budapesti '(VI. Hajós-utca 17.) bejegyzett cég ajánlatott tett a székesfővárosnak a székesfővárosi Állat-'és Növénykert úgynevezett Zenepavilonjának, valamint a hozzátartozó és a nézőközönség elhelyezésére szükséges területrésznek nyári hangversenyek és egyéb előadások rendezése céljából való bérbevétele. ügyében. Az ajánlat, illetőleg az ügyben eddig lefolytatott előzetes tárgyalások értelmében a cég 1948. évi április hótól veszi bérbe az előbb említett területet öt évre, azonban további öt évre a bérlettel kapcsolatban opciót nyer. Bér fejében a cég évi 3O0O forintot fizet á székesfővárosnak, azonfelül a székesfőváros által rendelkezésre bocsátott berendezési és felszerelési tárgyakért a jegyeladásból származó összes bevételeknek (a jegyeket közvetlenül terhelő közterhek levonása után fennmaradó összeg) 3%-át fizeti. • A cég a székesfőváros által előzetesen jóváhagyandó tervek "szerint színpadot és ezt kiegésztő építményt köteles létesíteni a területen. A cég vállalja, hogy a székesfővárosi Állat- és Növénykert alkalmazottai közül legkevesebb 10 személyt'a terület rendbentartásával és a jegyszedéssel kapcsolatos munkákkal foglalkoztat és ezek összes díjazását a foglalkoztatás tartama alatt megtéríti a székesfővárosnak. A bérlemény karbantartási munkálatait ugyancsak a cég vállalja. A székesfőváros a cégnek átadja használatra azokat a berendezési és felszerelési tárgyakat, továbbá körülbelül 1000 ülőhelyet, amelyei a múltban szabadtéri színpad céljára használtak. A székesfőváros fizeti a vízdíjat,' továbbá a bérleti idő tartamára vállalja a bérlemény területén szükséges összes kertészeti munkák elvégzését, a bérlemény állagának sérelmével kapcsolatos helyreállítási költségeket és a bérleti jogviszonyból származó mindennemű adót és illetéket. A/székesfővárosnak joga van maximálisan 50% erejéig legkorábban 1949. évben társként a bérleménybe belépni. A társulás részletes feltételeit a szerződő felek közös egyet\ értéssel állapítják meg annak az elvnek a figyelembevételével, hogy a társak a vállalkozásuk részesedése arányában tartoznak a vállalkozás ^finanszírozásához és vezetéséhez hozzájárulni és ugyanilyen arányban részesednek a haszonban. A társulás létrejötte esetén a székesfőváros tartozik a társulás létrejötté előtt keletkezett és a társuláskor még nem amortizált beruházási költségek oly százalékát megtéríteni a bérlő cégnek, amilyen százalékban a közös vállalkozásban résztvett. Évenként legalább 30.000 forint tekintendő amortizáltnak. ' A törvényhatósági bizottság közgyűlése a cég ajánlatát az előbbiekben jelzett főbb szempontok figyelerrtbe vételével elfogadja és felhívja a székesfőváros polgármesterét, hogy ezen főbb pontok, valamint a székesfőváros anyagi érdekeinek szem előtt tartásával a székesfőváros tiszti ügyészségének közbenjötte mellett az ajánlattevő céggel a székesfőváros közönsége nevében a bérleti szerződést kösse meg. / Ezt a közgyűlési határozatot kormányhatósági jóváhagyás céljából a magyar belügyminiszter úrhoz -kell felterjeszteni. ' !236. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 222.110/1948— XI. számú előterjesztését a Szent Lukács-gyógyfürdő és Kristályvíz Üzem Rt. községi kezelésbe vétele tárgyában. A közgyűlés a polgármester úrnak a pénzügyi, valamint a kulturális'szakbizottság által is pártolt előterjesztésére tudomásul veszi, hogy a Szent Lukács-gyógyfürdő Részvénytársaságot a Gazdasági Főtanács 379/1948. számú határozata alapján a székesfőváros községi kezelésébe veszi és a részvényesi jogok gyakorlásával Bognár József polgármestert, Fodor Gyula alpolgármestert, Goda Gábor h., tanácsnokot és Morvay Jenő dr igazgatót bízza meg. !237. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 237.675/1948— XII: számú előterjesztését a Mátravidéki, Erőmű és Bánya Építési Rt. módosított alapszabályainak tudomáswtvétele és a vállalatnál a részvényesi jogok gyakorlására megbízottak kijelölése tárgyában. A közgyűlés a polgármesternek a polgármesteri VI. (pénzügyi) és XII. (üzemgazdasági), ügyosztályok mellé rendelt állandó szakbizottságok véleményének meghallgatásával tett javaslatára a Mátravidéki Erőmű és Bánya ( Építési Rt. részvényeiből folyó részvényesi jogok gyakorlására Bognár József polgármestert 100 darab részvény, Fodor Gyula alpolgármestert és Ratkovszky Ferenc üzemi- vezérigazgatót pedig 50—50 darab részvény képviseletével bízza meg. !238. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 238.871/1948— XII. számú'előterjesztését a Székesfőváros Elektromos Művei által szolgáltatott áram egységárának újabb szabályozása ügyében. A közgyűlés.a polgármesternek a polgármesteri VI. (pénzügyi) és a polgármesteri XII. (üzemgazdasági) ügyosztályok mellé rendélt állandó szakbizottságok véleményének meghallgatásával tett javaslatára a polgármesternek a Székesfőváros Elektromos Művei által szolgáltatott áram egységárának újabb szabályozásáról kiadott _ és alább közölt 237.421/1948— XII. számú határozatát jóváhagyólag tudomásul veszi. !239. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester. 239.005/1948— XII. számü előterjesztését a székesfővárosi nagyüzemek behajthatatlan követeléseinek törlésével kapcsolatos eljárás újabb szabályozása tárgyában. A közgyűlés a polgármesternek a polgármesteri Vk (pénzügyi) és XII. (üzemgazdasági) ügyosztályok mellé rendelt állandó szakbizottságok véleményének meghallgatásával *ett javaslata alapján a behajthatatlan követelések törlésérő! szóló 74 1938. Kgy. számú szabályrendeletet részben módosítva az alábbiak szerint egészíti ki: 74,1938. Kgy. szám Szabályrendelet a behajthatatlan követelések törléséről. Eredeti szöveg: \ A székesfőváros behajthatatlan követeléseit évenkint törölni kell a számadásokból. Változatlanul a régi szöveg. 2. §. -teleseket két csoportra kell osztani: I. aptelyeket közadök módjára (az együttes kezelésbe be nem vont köztartozások) é iveket magánjogi úton lehet érvényesíteni. Változatlanul a régi szöveg.
