Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

4. 1948. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 218

15 pályaudvar és a Ferencvárosi- dunaparti' pályaudvar (Boráros-tér) földalatti összeköttetésével, egy körülbelül összesen 8 km hosszúságú tengelykereszttel oldható meg. Ebben a jövőben kialakítandó vasúti rendszerben, ha a megépítendő új átmenő nagyvasúti pályaudvar oly befogadóképességűvé válik, hogy a forgalmat képes lesz lebonyolítani, a mai nagyvasúti fej pályaudvarok kizárólag a belső vasúti rendszer szolgálatában lesznek állíthatók. A túlterhelt forgalmú belső, városrészekben a közúti forgalom tehermentesltés'e és a gyors helyi összeköttetés biztosítása érdekében a már említett földalatti vasúti tengelykereszt vonalán kívül további földalatti vasútvonalakról is gondoskodni kell. Elsősorban a nagykörúti vonal, majd ennek folytatásában — a távolabbi jövőben — a Szent István-körúti vonal megépítése esedékes. Ez a vonal a Duna alatt átvezetve és a Mártírok-útján végig haladva a Széli' Kálmán-téri forgalmi központhoz kapcsolódnék. Kívánatos, hogy a városfejlesztési szempontból kiaakítando külső és belső vasúti rendszer megvalósítása időben közel kerüljön egymáshoz és hogy a szükséges átmeneti megoldások a vasút forgalmi érdekeinek biztosítása mellett mindenkor a« végső megoldás szem előtt tartásával történjenek. A teherforgalomra vonatkozóan alapelvül annak a személyforgalomtól való teljes különválasztását kell tekinteni. Ennek végrehajtása során a Magyar Államvasutak terveivel összhangban külön tehervasúti vágányhálózatot és új tehervasúti pályaudvar rendszert kell kialakítani. A tehervasúti forgalom részére a jelenlegi balparti körvasút pályájának bekapcsolásával külön körvasú tat kell kiépíteni és azt tovább fejlesztve a Csepelszigeten keresztül a jobbpartra átvezetni. A tehervonati rendező pályaudvarokat ehhez a körvasúthoz kell kapcsolni. A különválasztott tehervasúti hálózat a külső teherforgalom céljára szolgálna, a nagy-budapesti, belső teheráruforgalom lebonyolítása pedig a gyorsvasúti hálózat igénybevételével történne. A felszabaduló pályaudvarterületek felhasználása városrendezési szempontból a részletes rendezési tervek " keretébe tartozik. A közúti villamos, trolleybusz, autobuszközlekedés a helyi követelményeknek megfelelően fejlesztendő, annak az irányelvnek szem előtt tartásával, hogy a nagyforgalmú útvonalakon és a város belső területein a közforgalmi szükségletet földalatti villamosvasúttal vagy autóbuszjáratokkal kell kielégíteni. A városfejlesztési program nagyvasúti és gyorsvasúti,elgondoiását a 6. számú melléklet ábrázolja. V. Víziutak — Kikötők. Budapest a Dunavölgy legjelentősebb részén, a Duna egyik legjobban fekvő átkelőhelyénél, a fő kereskedelmi útvonalak metsződésében keletkezett és növekedett naggyá. Ezért fejlődésének egyik legfontosabb tényezője a dunai víziút és ennek kihasználása mind az átmenő, mind a helyi forgalom igényeinek megfelelő kikötőrendszer létesítése és fejlesztése útján. Különös jelentősége Budapestnek, hogy a tengerjáró hajók részére szükséges 220 m merülési mélység idáig kisvíz esetén is biztosítható., A Duna medrének szabályozása, a kellő hajózási vízmélység fenntartása tehát a főváros kereskedelmének szempontjából elsőrendű fontosságú. A kikötők telepítése tekintetében városfejlesztési szempontból is a teherhajózás igényei elsődlegesek. E kérdés végleges és korszerű megoldását — eltérve az eddigi elavult rakparthasználati rendszertől — Nagy-Budapest több pontján megfelelő/ teherhajózási' kikötők kialakításában kell keresni. A vízi forgalomnak kikötőkbe való terelése a kereskedelmi érdekeken felül azt az előnyt is nyújtja, hogy a dunapartok területét teljes egészében felszabadítja és lehetővé teszi, hogy azok közlekedésre, zöldterület vagy sport céljára legyenek igénybevehetők. Mindaddig "azonban, míg a tervezett létesítmények meg nem épülnek, a rakpartok bizonyos részein a kikötést és rakodást jneg kell engedni. Budapest egyetlen korszerű kikötője jelenleg a Csepelszjget északi részén van és fejlesztési lehetőségének biztosítása továbbra is szükséges. A távolabbi jövőben erre a célra Csepelsz'igetnek a Vízművek kútjai számára lefoglalt területétől délre eső területei szolgálhatnak. A jelenlegi csepeli vámmentes kikötő és a Kvassay-zsilip közötti területen pedig a részben megépült kikötőmedencék teljes kiépítése céljára fenntartani kívánt területén kívül egy kombinált szárazföldi és vízi légikikötő volna létesítendő. Ezáltal a meglevő hajókikötő, az új légikikötő és az ezekkel összefüggő vasúti berendezések, kapcsofatban a kiépítendő közúti hálózattal, egy egységes vízi, közúti és vasúti közlekedési csomóponttá fejleszthetők ki. A jelenlegi kikötő észak felé tehát csak a , repülőtér elhelyezésével összhangban fejlesztendő tovább. A kikötőtől közvetlenül délre elterülő partszakasz pedig a város alsó részén elhelyezendő víznyerő kutak geológiai és hydrológiai szempontból egyetlen alkalmas telepítési területe lévén, itt a Vízművek, elsődleges érdekeit kell szem előtt tartani. (Lásd a Közművek fejezetét.) Ezért kell a távolabbi jövő kikötőrendszerét még délebbre, a Vízművek kútjai által igénybe nem veendő szabad területen, a Csepel-szigetnek a Háros-szigettel szemben fekvő részén .kijelölni. A főkikötő ilyen elhelyezése egyezik Nagy-Budapestnek a Duna mentében elnyúló terjeszkedése gorídolatával, továbbá jó kapcsolatot biztosít az ipari üzemek déli irányú telepítéseivel, valamint a Háros-szigeten elhelyezhető hajógyárral és téiikikötővel is. \ csepeli kikötők feladata lesz Magyarország külföldi hajóforgalmának lebonyolítása és itt lenne a tengerre a Dunára érkező hajók állomása is. A fővárosba érkező és fogyasztásra kerülő áruk, valamint az innen induló iparcikkek víziforgalmat (hely forgalom) azonban az elosztási fuvarköltségek csökkentése szempontjából nem volna célszerű egy helyre, a Csepelszigetre összpontosítani. Ezért szükséges, hogy a főváros északi határán is_ legyen egy helyi áruforgalmi és ipari kikötő. Az északi kikötőrendszer építése már megkezdődött a népszigeti Dunaágban levő hajógyári kikötőtől délre eső területen. Ez a kikötő, — a városhoz való közelségéből adódó szállítási előnyök kihasználása céljából — elsősorban építőanyag és más tömegáruk rakodására épül! Ezenkívül megépítendő, az úgynevezett trianoni gátnál a Palotai-sziget és a Népsziget külső szélen létesítendő, a Duna folyását terelő párhuzammüés a jelenlegi part közé eső mederrész területén tervezett nagy kikötőmedence, amelynek déli szakasza szolgálna kereskedelmi kikötőül, északi keskenyebb ága pedig evezős sportpálya céljára volna használható. A későbbi szükségletnek megfelelően a kikötő az evezőspálya területére is kiterjeszthető. A Vízmüveknek ezen a partszakaszon telepített berendezései a kikötőmedencék tényleges megépítése idején részben áttelepíthetök az új parti vonalakra, részben pedig északabbra helyezendök át. A déli városrészek helyi kikötője a soroksári Dunaágban már. meglevő Ferencvárosi kikötő továbbfejlesztése révén biztosítható. A soroksári Dunaág jelentősége a tervezett Duna-Tiszacsatorna megépítése után erősen meg fog növekedni, iszavidék terményeinek a fővárosba hozatala és innen való továbbszállítása egyrészt a Duna és a csepelszigeti