Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

4. 1948. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 218

11 A múlt elgondolásai szerint. Nagy-Budapest további rendszertelen és le nem határolt exti pülésl folyamatát egy úgynevezett védóöv megvonása kívánta megakadályozni, amelynek területén a települést és építkezést korlátozó rendelkezések voltak tervbevéve. Ezzel szemben az újabb megfontolások arra az eredményre vezettek, hogy helyesebb volna azt a területet, amelyet ezelőtt ezzel a negatív jellegű beavatkozással-tulajdonképpen véglegesen a maga kezdetleges, se nem városias, se nem falusias állapotában kívántak rögzíteni, a jövőben az ismertetett telepítési politikának és á helyi igényeknek egyaránt megfelelő rendeltetéssel volna célszerű tudatosan tovább fejleszteni. Ennek ihegfeleiően az mutatkozik kívánatosnak, hogy a Nagy-Badapest határán kívül fekvő, de még annak vonzási körébe tartozó területen a lakosság áltál űzütt termelési ágak színvonalát a lehető legmagasabb .fokra kell emelni és ezáltaj a környéki települések jellegét minél jobban biztosítani. Ily módon elérhető egyrészről, hogy a főváros környékének életszintje magasabbra emelkedjék, másrészről pedig, hogy gazdas4gi helyzetük megerősödésével ezeknek a településeknek lakói munkahelyüket, valamint kulturális, gazdasági és szociális igényeik kielégítését is lakóhelyükön találják meg. A települések életképességét biztosítani fogja a közeli főváros piaca, Budapest szempontjából pedig rendkívül előnyös lesz a termelők közelsége. Ezek a települések természetesen nem lesznek kizárólagosan mezőgazdaságiak, de a vidék agrárjellegének megőrzésére mégis törekednünk kell, nehogy Nagy-Budapestet idővel egy bármennyire is önálló életképességi), de egyáltalában nem kívánatos, sűrűn beépített ipari gyűrű vegye körül. Ezért ha ezen a területen valamely iparüzem kíván letelepülni, vagy valamely már meglevő gyári üzem kellően megalapozott és gazdaságilag is indokolt nagyarányú fejlődésnek indul, elengedhetetlen feltételnek kell tekinteni, hogy ezek munkássága ott helyben találja meg a maga lakóhelyét is. Végeredményben tejhát a cél az, hogy Nagy-Budapest környékének lakói saját községükben találjanak a maguk számára munkalehetőséget és e|eve ki kell zárni azt a közlekedési szempontból sem kívánatos helyzetet, hogy a lakosság Nagy-Budapestre járjon be dolgozni, vagy a környéki iparüzemek munkásai akár Budapestről, akár más távolabbi településről járjanak naponta munkahelyükre. \ Bár a közigazgatásilag különálló, de városfejlesztési szempontból mindenesetre összetartozó nagybudapestí települési egység, valamint az annak környékén fekvő számos különálló kisebb település összessége telepítés,politikai szempontjainak meghatározása kívül esik a főváros városfejlesztési programjának keretein, lévén az a Fővárosi Közmunkák Tanácsának feladata, mégis rá kellett mutatni arra, hogy e területek egymásra utaltsága és kölcsönhatása elvitathatatlan. Nagy-Budapest kiterjedése aránylag nem túlságosan nagy, éppen ezért lárszik .magasabb színvonalú városias település létesítése biztosithatónak. Másrészt az egyes már kialakult, vagy a jövőben kialakítandó települési' gócok között Budapest határain belül is oly bőven állanak rendelkezésre még be nem épített területek, hogy azok lehetőséget nyújtanak a főváros további nagyarányú fejlődésére is. % A vár OS) területének rendeltetésszerű /elosztása. >. Az előzőkben meghatározott általános telepítési politikai elvek alapján telepítési elgondolás részletes kialakítása, vagyis a város területfelhasználási terve elsősorban a terület rendeltetésszerű felosztása szempQntjainak megállapítását kívánja és azután kerül sor a felhasználás részletes irányelveinek lerogzftésére, az egyes kategóriák kialakításának lehetőségeire; valamint a lakóterületeken az előirányzott laksűrüség és ezzel összefüggően a beépíthetés mértékének meghatározására. A térület rendeltetésszerű felosztása az 1940. évi program szerint a következő volt: A) Beépítésre szánt terület: 1. lakóváfos, 2. gyárváros, 3. fürdőváros, 4. kereskedelmi város, 5. egyetemi város,"6. történeti város. B) Be nem építésre szánt terület: 1. mezőgazdasági terület, 2. erdők, 3. ligetek, 4. temetők, 5. katonai gyakorló- • terek, 6. sportterek, 7. agyagbányák, 8. barlangok. A főváros területének a fenti kategóriák szerint való felosztását tartalmilag nem kívánja az új program elvetni. Azonban ezek helyett a részletekbe menő felosztási szempontok és meghatározások helyett a rokontermészetű csoportok összevonásával, csupán négy kategóriát állít fel és a terület rendeltetés szerinti felosztását ezek alapján végzi. Az egyes kategóriák ezek szerint a következők : !. lakóterületek, / 2. ipari területek, 3. zöldterületek, 4. különleges rendeltetésű területek. Ebben a felosztásban tehát már nem szerepelnek főcsoportokként a beépítésre kijelölt és a be nem építésre szánt területek, mert mint az a továbbiakból kitűnik, vannak olyan, rendeltetésük szerint meghatározott területek \ (pl. a zöldterületek), amelyeknek egyik részét a beépítésre kijelölt, másik részét pedig a be nem építésre szánt területek főcsoportjába kellene sorolni. Egy csoportban szerepelnek továbbá a különleges rendeltetésű területek, mert ezek sokféleségét felesleges volna akár régi, akár új szempontok^ szerint külön-külön kategorizálni. Egyrészt, mert ebben az esetben mindig fennállana a további részletezésnek és a különféle elsődleges szempontok' kihangsúlyozásának a szükségessége, másrészt, mert ezeknek a területeknek a maguk elsődleges rendeltetése mellett kivétel nélkül megvan a másodlagos, — többnyire lakóvárosi, vagy zőidterüle'ti — rendeltetése is. Végül már most rá kell mutatni arra a körülményre, hogy az egyes kategóriák átmenetszerü összefonódása és ^bizonyos — nemcsak megengedett, hanem kívánatos — keveredése is. nemcsak kizárólag a különleges rendeltetésű területek kialakításánál, hanem általában mind a négy fenti kategóriánál előfordul. 1. Lakóterületek. A város lakóterületeinek a kijelölésénél főleg két szempont játszik szerepet. Az egyik, hogy a települések koncentrálása érdekében az erre a célra rendelt területet általában csökkenteni kell és a települést fokozottan azok felé a területek felé kell terelni, ahol a közművek kiépítése már megtörtént. A másik szempont pedig az, hogy Nagy-Budapest, de lehetőleg már Budapest határain belül is a legkülönfélébb települési igényeket kielégítő telepedési módok lehetőségei biztosíttassanak a lakosság számára, mert a települések rendszertelen szetszóródásanak és ennek a folyamatnak egyre távolahbi' környékre való kiterjedésének megszüntetésé csak ily módon remélhető. Ezeknek a szempontoknak megfelelően a beépítés intenzitásának és ebből kifolyólag a laksürüségnek is négy fokozatát: 1. a legsűrűbb, 2. a sűrű, 3. a közepes és 4. a laza beépítés: t célszerű megállapítani. Ezek közül az első a legbelsőbb lakóterületek beépítésénél fog megvalósulni harmadik a helyi alközpontok kialakítására alkalmas és végül a* laza beépítési fokozatot az egyes központokat övez kialakításánál és a zöldterületekkel kombinálva ke'l a!k?!m?zni/