Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

2. 1948. március 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 133 - 134 - 135

keretében működik a sportegyesület, a dalárda, a sakkor és a személyzeti könyvtár, amelyek a működéshez szükséges eszközökkel legnagyobbrészt már fel vannak szerelve. A házinyomda termelékenységének fokozására és a gazdaságos üzemvitel biztosítására javaslatok készültek. Az elérendő cél az, hogy az üzem olcsón, gyorsan és kifogástalan minőséggel termeljen. A javaslatok alapján a szükségesnek látszó intézkedések meg fognak történni. !133. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 3.051/1948—1. számú előterjesztését dr Barsi Imre törvényhatósági bizottsági tagnak a szegények orvosi ellátása ügyében benyújtott önálló indítványa tárgyában. Dr Barsi Imre törvényhatósági bizottsági tag indítványára a polgármester az alábbi jelentést tette: A székesfőváros szegénybetegellátása 39 kerületi orvossal történik. A kerületi orvosi rendelők az egyes kerületi elöljáróságok épületeiben vannak elhelyezve, a nagyobb kiterjedésű kerületekben pedig ezenfelül a kerület más pontjain is rendelnek a kerületi orvosok. A kerületi orvosi rendelőket a háborús sérülésektől kijavítottuk, felszerelésük, ellátottságuk a kívánalmaknak megfelelő. A szegénybetegellátásban mutatkozó látszólagos nehézségeket az okozza, hogy sokan, akik erre rászorulnának, a szegénységi bizonyítvány alacsonyan megállapított értékhatára miatt szegénységi bizonyítványt nem kaphatnak és így a szegényalap terhére nem kezelhetők. További nehézséget jelent, hogy a »formulae normales«, mely alapján a szegénybetegek részére gyógyszer rendelhető, korszerűtlen és elavult. Ennek újból való kiadása és felfrissítése érdekében felírtam a népjóléti minisztériumhoz, ahol tudomásom szerint az új kiadvány szerkesztése folyamatban van. A közgyűlés a polgármester jelentését tudomásul veszi. !134. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 312.224/1948—111. számú előterjesztését a X. ker., Maglódi-út környékén levő székesfővárosi területek egyrészének a földreformmal kapcsolatos házhelyosztás céljaira való felhasználása ügyében. A közgyűlés a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatásával előterjesztett javaslatára elhatározza, hogy a székesfőváros a Budapesti Földigénylő Bizottság javaslatát elvben elfogadja s a székesfőváros az építési övezethez nem tartozó, átengedni kért terület helyett a polgármesteri előterjesztésben említett oknál fogva a beépíthető területté nyilvánított, az előterjesztésben körülírt kereken 133.000 négyzetöl területéből a közérdekű célokra szükséges területek levonása után 110.000 négyzetöl területrészt négyzetölenkint 12.— forinttal számítva összesen 1,320.000 forint értékben ingyenesen tulajdonba juttatás céljából a Budapesti Földigénylő Bizottság, illetve a Fővárosi Földhivatal rendelkezésére bocsátja a budapesti házhelyigényjogosult dolgozók házhely kielégítésére azzal a feltétellel azonban, hogy a területek felhasználása során a mezőgazdasági bérletek megszüntetésével kapcsolatban felmerülő kártalanítási költségek és szakértői díjak kiegyenlítésétől, valamint a területek beépítése érdekében megépítendő közművek költségeiről a Budapesti Földigénylő Bizottság, illetve a Fővárosi Földhivatal köteles gondoskodni. Azok a területek, amelyeket közérdekű célokra használnak fel továbbra is a főváros tulajdonában maradnak. Utasítja a közgyűlés a polgármestert, hogy a szóbanlevő terület felhasználási tervének megállapítása után a házhelyek, valamint a közérdekű célokat szolgáló területek külön-külön telekkönyvi jószágtestekké való kialakítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felhatalmazza a közgyűlés a polgármestert, hogy az esetleg szükséges egyéb intézkedéseket tegye meg. A közgyűlés ezt a határozatát az 1930. évi XVIII. te. 93. §-a alapján kormányhatósági jóváhagyás végett belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !135. Elnök bejelenti, hogy a tárgysorozat 8. pontját a napirendről leveszi. !136. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 356.827/1948—

IV. számú előterjesztését Virág Sándorné törvényhatósági bizottsági tagnak az elhagyott gyermekek jogi helyzetének anyai vonalon való mielőbbi rendezésére benyújtott önálló indítványa tárgyiban. A közgyűlés a polgármester előterjesztését tudomásul veszi és az alábbi felterjesztést intézi a belügyminiszter úrhoz: Miniszter Úr! Az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. te. 40, §-a szerint a talált (elhagyott) gyermekek a szükséges nyomozások lefolytatása után a születési anyakönyvbe az alábbi adatokkal jegyzendők be: »A bejegyzésnek tartalmaznia kell a találás idejét, helyét, körülményeit, a gyermeken talált ruhák és egyéb tárgyak leírását, valamint a gyermek netáni testi ismertető jeleit, annak valószínű korát, nemét, a hatóságot, intézetet vagy egyént, hol vagy kinél a gyermeket elhelyezték és a neveket, melyet neki adtak.* Az állami anyakönyvek vezetése tárgyában kiadott 80.000/1906. B. M. számú rendelet (Anyakönyvi Utasítás) 99. § 4. bekezdése szerint, ha a talált gyermek kiléte utóbb megállapítást nyert, ezt a kiegészítést hatósági értesítésre be kell jegyezni az anyakönyvbe. Az elhagyott, talált gyermek, amennyiben kiléte utóbb megállapítást nem nyer, rendszerint a születése bejegyzésekor felvett adatokat tartalmazó születési anyakönyvi kivonatot kénytelen használni, mely a legtöbb esetben a szülőkre nézve semmiféle adatot nem tartalmaz. Nem rendezték ezt a kérdést a házasságon kívül született gyermek jogállását szabályozó 1946. évi XXIX. te. és az annak végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeletek sem. Az 1946. évi XXIX. te. 22. §-a egyes, a törvényben meghatározott esetekben a házasságon kívül született gyermek atyjaként képzelt személy adatainak a bejegyzését rendeli el a születési anyakönyvbe. Talált (elhagyott) gyermek születési bejegyzésének esetében megfelelő megoldásnak tartanánk a születési anyakönyvben képzelt atya adatainak bejegyzése mellett, képzelt anya adatainak bejegyzését is. Ez esetben kiküszöbölhetők lennének mindazok a hátrányok, amelyek az életben a talált gyermek születési bejegyzésének a jelenlegi jogszabályok alkalmazásával tőrtént anyakönyvezés miatt merülnek fel. Felkérjük ennélfogva Miniszter Urat, szíveskedjék olyan jogszabály megalkotását kezdeményezni, hogy az elhagyott, talált gyermek születési bejegyzésénél is, — amint az 1946. évi XXIX. te. 1. §-a a törvény céljának megállapításánál ezt kimondja — »az emberi egyenlőség eszméjének szolgálatában a családi jogállás egyenlősége a származástól függetlenül az élet minden vonatkozásában érvényesíttessék*.