Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

11.1 1947. november 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 539 - 540 - Szabályrendelet a székesfővárosi tényleges közoktatási alkalmazottak illetményéről.

1947 november 12-iki közgyűlés. 540. szám. 245 - VI. FEJEZET. A szolgálatról való lemondásra vonatkozó rendelkezések. 23. §. (1) Az alkalmazott, ha ellene fegyelmi eljárás nincs folyamatban, bármikor lemondhat állásáról(2) A lemondás azonban csak akkor válik hatályossá, ha azt a polgármester elfogadta és erről a lemondott alkalmazottat írásban értesítette. (3) A lemondást a közoktatási ügyosztály útján a polgármesterhez írásban kell benyújtani. (4) A lemondó alkalmazott csak a polgármester hozzájárulásával vonhatja vissza lemondását. (5) A lemondó alkalmazott köteles állásával járó teendőit a felmentéséig pontosan és lelkiismeretesen teljesíteni. Felmentéséig minden cselekménye és mulasztása a székesfővárosi közoktatási alkalmazottakra fennálló szabályok szerint ítélendő meg. (6) Az az alkalmazott, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, annak befejezéséig rendszerint nem mondhat le állásáról, sem korábbi lemondása a fegyelmi eljárás befejezéséig rendszerint nem fogadható el. (7) Kivételesen elfogadható a lemondás a fegyelmi eljárás folyamán is, ha a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott terhére felhozott cselekmények vagy mulasztások enyhe beszámítás alá esnek és az alkalmazottat vagyoni felelősség nem terheli, főleg, ha az alkalmazottnak a szolgálat kötelékéből való kiválása közérdekből kívánatos. Ugyanez a rendelkezés irányadó akkor is, ha a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott szabályszerű elbánás alá vonását kéri. (8) Ha több alkalmazott ellen közös fegyelmi vétség miatt folyik a fegyelmi eljárás, az alkalmazottak'némelyikének lemondását nem lehet elfogadni; közülük csak egyesek szabályszerű elbánás alá vonásának azonban nincsen akadálya. (9) A lemondás" elfogadása a fegyelmi eljárás megszüntetését vonja maga után és a lemondott vagy végkielégített alkalmazott ellen nincs többé helye fegyelmi eljárásnak. VII. FEJEZET. Illetmények elévülése és jogalap nélküli Illetmények. 24. §. Illetmények elévülése. (1) Szolgálati jogviszonyon alapuló illetmény kiszolgáltatására irányuló igény megszűnik attól a naptól számított egy év elteltével, amelyen az illetmény folyósításának megszüntetését vagy kiszolgáltatásának megtagadását az érdekelt alkalmazottal a polgármester közölte. (2) Ha a tényleges szolgálat megszűnt anélkül, hogy.az illetmény folyósításának megszüntetését, vagy kiszolgáltatásának megtagadását a polgármester az érdekelt alkalmazottal közölte volna, az illetmény kiszolgáltatására irányuló igény attól a naptól számított egy év elteltével szűnik meg, amely napon az alkalmazott utoljára teljesített tényleg szolgálatot, kivéve azt az esetet, ha szolgálatot betegsége vagy szabadságolása, vagy állásától való felfüggesztése, vagy engedély nélküli távolmaradása miatt nem teljesített. Ez utóbb említett körülmények fennforgása esetén az egyévi határidő attól a naptól számít, amely napon a betegség miatt szolgálatot tényleg nem teljesítő alkalmazottra nézve szolgálatképességének helyreállását a tiszti főorvosi hivatal megállapította, a szabadságon levő alkalmazottnál az engedélyezett szabadságidő lejárt, az állásától felfüggesztett alkalmazottnál az állásától történő felfüggesztés bármely okból és bármilyen módon megszűnt, az engedély nélkül távolmaradt alkalmazottnál pedig, amely naptól kezdve szolgálatát nem látja el. 25. §. Jogalap nélküli illetmények. (1) Ha az alkalmazottnak bármilyen illetményét tévedésből alacsonyabb összeggel állapították meg, mint amennyi neki az érvényben álló rendelkezések szerint járna, az alkalmazottnak, illetőleg özvegyének vagy árvájának eziránt benyújtandó bélyegmentes kérvénye alapján a különbözetet meg kell téríteni, ha a tévesen megállapított illetmény esedékessé válta és a kérvény benyújtása között három évnél hosszabb idő nem telt el. (2) Ha az alkalmazottnak bármely illetményét tévedésből magasabb összeggel állapították meg, mint amennyi neki az érvényben álló rendelkezések szerint járna, a téves megállapítást azonnal helyesbíteni kell, de a jóhiszeműleg fölvett többlet megtérítését a múltra nézve követelni nem lehet. 26. §. Térltmények behajtása. (1) A tévedések folytán jogosulatlanul fölvett fizetéseket vagy fizetési többleteket, amennyiben azok jóhiszemű fölvétele nem nyer beigazolást, az alkalmazott illetményeire, illetőleg nyugellátására térltményként elő kell írni és tőle le kell vonni. (2) Azok részére, akik a tényleges szolgálatból minden ellátás nélkül váltak ki, a tévedés folytán jogosulatlanul fölvett fizetésekre vagy fizetési többletekre nézve marasztaló határozatot kell kiadni é* ennek jogerőre emelkedése után azokat közadók módjára kell behajtani.