Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

9.2 1947. augusztus 8. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 442 - 443 - 444 - 445 - 446 - 447

210 1947 augusztus 8-iki közgyűlés. 447. szám. Az épületeket a bérlő — a fentiek szerinti egyszersmindenkorra szóló generális jókarba helyezés után is — a bérleti idő lejártáig köteles a rendes gazda gondosságával rendeltetésüknek megfelelő módon használni, azokat állagukban fenntartani, gondozni, ápolni, jókarban tartani oly módon, hogy minden tatarozást, továbbá kisebb vagy nagyobb, vagy akár főjavítást (mely alatt rendes tetőzés, vagy egyes épületrészek újabb helyreállítása is értendő), mihelyt annak szüksége felmerül, a rendes gazda gondosságával köteles saját költségén elvégezni. A tatarozás vagy építkezés esetén a mindenkor érvényes jogszabályokban előírt hatósági bejelentések megtétele, építési és lakhatási engedélyek, ideiglenes vagy állandó adómentesség, adókedvezmény megszerzése a bérlő kötelessége. Ezekkel a ténykedésekkel felmerülő költségek, díjak és illetékek bérlőt terhelik. Az első, általános, továbbá az évenként végzendő tatarozási s jókarba helyezési munkálatok során szerkezeti átalakítás, vagy új, esetleg toldaléképületek emelése csak a bérbeadó előzetes írásbeli engedélye mellett végezhető, ellenkező esetben a bérbeadó in integrum restitutiót, illetve lebontást követelhet. A bérbeadó előzetes, vagy bár utólagos jóváhagyásával emelt új, esetleg toldaléképületek a bérleti jogviszony megszűntével, a bérlő által támasztható mindennemű megtérítési igény kizárásával a Magyar Államkincstár tulajdonába mennek át. Az épület műemlék jellegére tekintettel, a bérlő tudomásul veszi, hogy a földművelésügyi miniszter 186.196/1946—VIU. 1. sz. rendelete alapján az épületnek bárminemű átalakítása előtt a Műemlékek Országos Bizottságának állásfoglalása is feltétlenül kikérendő. ' A bérbeadó új építmények létesítésére semmiesetre, semmi címen nem kötelezhető. A bérleti jogviszony megszűntekor az épületek, más felépítmények, alkatrészeikkel és tartozékaikkal együtt, kifogástalanul jókarban és használható állapotban a bérlő által támasztható mindennemű megtérítési igény nélkül bocsátandók a bérbeadó rendelkezésére. A bérbeadó birtokába visszabocsátáskor nemcsak a falak és fedélzet, hanem az ablakok, szarufák, oszlopok, padlózat kilincsek, zárak stb. is teljesen jó és használható állapotban legyenek. Ezt meghaladóan a bérlő mindent elszállítani jogosult. 9. Az épületnek netáni tűzkár által leendő megrongálódása vagy elpusztulása esetén a biztosító társaság részéről fizetendő kártalanítási összeg teljes egészében bérlőt illeti.' A kártérítési összeg kifizetésének jogossága vagy összegszerűsége tekintetében támadható vitákról a bérlő bérbeadót értesíteni s ha a bérbeadó ezt célszerűnek

1 tartja, közbenjárását igénybe venni tartozik, per esetén a bérbeadó jogosult, de nem köteles a bérlő érdekében a perbe beavatkozni. A folyósított kártérítési összeg erejéig a bérlő a károsodások helyreállításáról haladéktalanul gondoskodni köteles. Ebben a bekezdésben felsorolt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén a bérlő a bérbeadónak a felmerülő teljes kárt megtéríteni tartozik. Abban az esetben, ha a biztosító társaság a bérlő kedvezményezett, a bérlemény őrzésével, gondozásával megbízott személyek, vagy a bérlemény területén foglalkoztatott alkalmazottak valamely cselekménye, hanyagsága, vagy a biztosítási díj fizetésének elmulasztása következtében a biztosítási összeg kiadását egészben vagy részben jogosan megtagadná, a bérlő köteles az épületet a tűzesetet megelőző állapotba még abban az esetben is haladéktalanul saját költségén teljes egészében visszaállítani, ha a bérlő, illetve a kedvezményezett mellett a perbe beavatkozott s a perben a bérlő, illetve a kedvezményezett érdekében nyilatkozatokat tett. , 10. Köteles a bérlő a bérlemény tárgyát képező park fáit legnagyobb gonddal kezelni, a kipusztult fákat saját költségén azonosakkal pótolni. A bérlő a park területén levő fákat kivágni, vagy azokat gallyazni csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult. Köteles a bérlő az utakat rendben, tisztán s a közrendészeti szabályoknak megfelelően tartani. A közrendészeti szabályok által előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása folytán bekövetkezett károkat, ideértve a bérlemény területén történt balesetek következtében előálló károkat is, minden megtérítési és beszámítási igény kizárásával minden esetben a bérlő viseli. 11. A bérlő a jelen szerződéssel szabályozott bérleti jogviszonyt sem egészben, sem részben másra át nem ruházhatja, a bérlet tárgyát képező ingatlant albérletbe nem adhatja. Nem tekinthető átruházásnak vagy albérletnek, ha a bérlet tárgyát képező ingatlant a bérlő alkalmazottain kívül Budapest székesfőváros * törvényhatóságának vagy bármely üzemének alkalmazottai is használják. 12. A bérbeadót a bérlettel kapcsolatban a legteljesebb ellenőrzési jog illeti meg, melyet bármikor és bárki által jogosult gyakorolni. A bérlő az ellenőrzést elősegíteni, a bérbeadó vagy megbízottja által kért felvilágosításokat haladéktalanul megadni s a bérleti feltételek teljesítését igazoló okiratokat azonnal felmutatni köteles. Amennyiben a bérbeadó által kért bármely felvilágosítást a kitűzött határidőben nem adja meg, úgy a bérbeadó a szükséges adatokat a bérlő költségére beszerezni jogosult. 13. Amennyiben a jelen szerződésben foglalt bármely kötelezettségének a bérlő egyáltalában nem, vagy nem pontosan tenne eleget, így különösen, ha a szerződés 4—6. pontjaiban szabályozott bérfizetési kötelezettségének, illetve bérjellegű más tartozása teljesítésének nem tenne eleget; ha a szerződés 8. pontjában szabályozott jókarbahelyezési és jókarbantartási kötelezettségét nem teljesítené ; ha a 9. pontban vállalt helyreállítási kötelezettségét nem teljesítené; ha az ingatlant nem a jelen szerződés 1. pontjában említett célra használja fel; ha az ingatlant a magyar földművelésügyi miniszter 186.196/1946. VIII. 1. sz. 1946 augusztus 12-én kelt határozatának kézbesítését követő egy éven belül nem használja fel, vagy legalább a felhasználásra irányuló előkészületeket nem teszi meg és a szükséges tőkebefektetéseket nem eszközli; ha a bérlő kezelése alatt az épületek állaga a bérlő gondatlansága folytán leromlik ; ha a bérlő maga, vagy az engedélyével, illetőleg engedélye nélkül, de a köteles őrizet elhanyagolása miatt, más a park fáit irtja ; ha a bérlő a bérbeadó kiküldötteit az ellenőrzési jog gyakorlásában bármiképen gátolná, — úgy a bérbeadót a bérlővel szemben az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg. A felmondást ez esetben a bérlővel ajánlott levélben kell közölni és a felmondást a levél postára adásától számított harmadik napon közöltnek kell tekinteni. A felmondás elfogadása tekintetében a bérlő forduló postával írásban nyilatkozni köteles. Ha a bérbeadó az azonnali hatályú felmondás jogával él, a bérlő az általa végzett javítási, átalakítási vagy egyéb munkálatainak igazolt költségeinek csakis azt a részét követelheti, amely — a jelen szerződés 4. pontjának 3. bekezdésében meghatározott számítás eredményeként — az eredetileg megállapított 50 éves bérleti időből még hátralékos időszakra esik. 14. A szerződő felek egymásközti jogviszonyában csakis azok a nyilatkozatok és megállapodások bírnak jogi hatállyal, amelyek írásban történtek, — szóbeli megállapodások érvénytelenek.