Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

9.1 1947. július 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 429 - Szabályrendelet a székesfővárosi tényleges közoktatási alkalmazottak illetményeiről.

202 1947 július 30-iki közgyűlés. 429. szám. 8. A gyakorló iskolánál működő tanerők működési pótlék címén mindenkori törzsfizetésüknek 10%-ában részesülnek. 9. A vezető óvónők e szolgálatuk tartama alatt mindenkori törzsfizetésüknek legfeljebb 15%-át kitevő vezető óvónői pótlékban részesülnek. 10. A házkezelői (házmesteri) teendőkkel megbízott olyan alkalmazottakat, akik nem részesülnek szolgálati lakásban, a mindenkori törzsfizetésük 15%-ával egyenlő összegű házkezelői (házmesteri) díj illeti meg, kivételes esetekben 25%. 11. Az intézeti ellátást igénybevevő alkalmazottak és ezek családtagjai által fizetendő térítés összegét a polgármester állapítja meg. V. FEJEZET. „ ' Engedély nélküli távolmaradás. 22. §. 1. Aki a szolgálattételtől magát ok nélkül elvonja, engedély nélkül távozik, vagy a nyert szabadság tartamát engedély nélkül meghosszabbítja, annál a polgármesternek jogában áll a — fegyelmi eljárás esetleges megindításától függetlenül is — illetményeit az engedély nélküli eltávozás napjától, vagy az engedélyezett szabadságidő túllépésének napjától kezdve azonnal beszüntetni. 2. Aki elmaradását figyelemreméltó pkokkal hitelesen igazolni nem tudja, azokra a napokra, amelyeken szolgálatot nem teljesített, illetményben nem részesülhet. VI. FEJEZET. A szolgálatról való lemondásra vonatkozó rendelkezések. 23. §. 1. Az alkalmazott, ha ellene fegyelmi eljárás nincs folyamatban, bármikor lemondhat állásáról. 2. A lemondás azonban csak akkor válik hatályossá, ha azt a polgármester elfogadta és erről a lemondott alkalmazottat írásban értesítette. 3. A lemondást a közoktatási ügyosztály útján a polgármesterhez írásban kell benyújtani. 4. A lemondó alkalmazott csak a polgármester hozzájárulásával vonhatja vissza lemondását. 5. A lemondó alkalmazott köteles állásával járó teendőit a felmentésig pontosan és lelkiismeretesen teljesíteni. Felmentésig minden cselekménye és mulasztása a székesfővárosi közoktatási alkalmazottakra fennálló szabályok szerint ítélendő meg. 6. Az az alkalmazott, aki'ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, annak befejezéséig rendszerint nem mondhat le állásáról, sem korábbi lemondása a fegyelmi eljárás befejezéséig rendszerint nem fogadható el. 7. Kivételesen elfogadható a lemondás a fegyelmi eljárás folyamán is, ha a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott terhére felhozott cselekmények vagy mulasztások enyhe beszámítás alá esnek és az alkalmazottal vagyoni felelősség nem terheli, főleg, ha az alkalmazottnak a szolgálat kötelékéből való kiválása közérdekbőt kívánatos. Ugyanez a rendelkezés irányadó akkor is, ha a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott szabályszerű elbánás alá vonását kéri. 8. Ha több alkalmazott ellen közös fegyelmi vétség miatt folyik a fegyelmi eljárás, az alkalmazottak némelyikének lemondását nem lehet elfogadni; közülük csak egyesek szabályszerű elbánás alá vonásának azonban nincs akadálya. 9. A lemondás elfogadása a fegyelmi eljárás megszüntetését vonja maga után és a lemondott vagy végkielégített alkalmazott ellen nincs többé helye fegyelmi eljárásnak. VII. FEJEZET. Illetmények elévülése és jogalap nélküli illetmények. 24. §. Illetmények elévülése. 1. Szolgálati jogviszonyon alapuló illetmény kiszolgáltatására irányuló igény megszűnik attól a naptól számított egy év elteltével, amelyen az illetmény folyósításának megszüntetését, vagy kiszolgáltatásának megtagadását az érdekelt alkalmazottal a polgármester közölte. 2. Ha a tényleges szolgálat megszűnt anélkül, hogy az illetmény folyósításának megszüntetését vagy kiszolgáltatásának megtagadását a polgármester az érdekelt alkalmazottal közölte volna, az illetmény kiszolgáltatására irányuló igény attól a naptól számított egy év elteltével szűnik meg, amely napon az alkalmazott utoljára teljesített tényleges szolgálatot, kivéve azt az esetet, ha a szolgálatot betegsége vagy szabadságolása, vagy állásától való felfüggesztése, vagy engedély nélküli távolmaradása miatt nem teljesített. Ez utóbb említett körülmények fennforgása eseten az egy évi határidő attól a naptól számít, amely napon a betegség miatt szolgálatot ténylegesen teljesítő alkalmazottra nézve szolgálatképességének helyreállását a tiszti főorvosi hivatal megállapította, a szabadságon lévő alkalmazottnál az engedélyezett szabadságidő lejárt, az állásától felfüggesztett alkalmazottnál az állástól történő felfüggesztés bármely okból és bármilyen módon megszűnt, az engedély nélkül távolmaradt alkalmazottnál pedig amely naptól kezdve szolgálatát nem látja el.