Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

1. 1947. január 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 7 - 8 - 9 - 10 - 11 - 12

8 1947 január 22-iki közgyűlés. 7—12. szám. !7. Elnök a demokrácia elleni összeesküvésről a következőkben szól: Tisztelt Közgyűlés! Ugyanakkor, amikor örömmel méltathattam demokratikus berendezkedésünk sikerét és a dolgozók áldozatkészségét, a legmélyebb felháborodással kell megemlékeznem arról a messze széjjelágazó aljas, becstelen összeesküvésről, amely az elmúlt két esztendő demokratikus fejlődésének eredményét akarta megsemmisíteni és ismét az úri betyárság jármába akarta hajtani a magyar dolgozó népet. Különösen megdöbbentő, hogy ebben az ellenforradalmi bandában a magyar közélet vezetői közül is többen, sőt a székesfőváros törvényhatósági bizottságának néhány tagja is szerepet vállalt. A nyomozás adatai alapján megállapítható, hogy ez a-szervezkedés az ellenforradalmi, reakciós erők minden eddiginél céltudatosabb és fenyegetőbb kísérlete volt a magyar köztársaság és a demokratikus államrend megdöntésére. Ennek az összeesküvésnek a méreteit és jelentőségét lekicsinyelni nem szabad, céljait elködösíteni nem lehet. A munkásosztály, a parasztság és a haladó értelmiség elhatározott szándéka, hogy kíméletlenül kiirtja a kormányzatból, a bíróságokból, a parlamentből, az önkormányzatokból, a sajtóból és általában az egész közéletből a magyar nép ellenségeit és megtisztítja a magyar közéletet a reakciótól és a korrupciótól. Irgalomra vagy kíméletre senki ne számítson. A tét túlságosan magas. A nemzet léte forgott kockán. A bűnösöknek lakolniok kell, lakolni is fognak. Példás ítéletet kell hozni, hogy égyszersmindenkorra elmenjen a kedve a régi, letűnt világ talaját vesztett bitangjainak mindenfajta kalandos kísérlettől és konspirációtól. Javasolom, hogy a közgyűlés feliratban adjon hangot a kormánynál felháborodásának és követelje a főtárgyalás haladéktalan kitűzését, hogy a független magyar bíróság a törvények szigorával sújtson le az elvetemültekre. !8. Elnök felszólítására a közgyűlés tagjai egyperces felállással áldoznak Lenin emlékének. !9. Elnök felolvastatja a polgármesternek levelét, melyben az 1848/49. évi szabadságharc százesztendős évfordulájának megünneplését javasolja. A levelet dr Szászy Lajos főjegyző olvassa : »Elnök úr! A törvényhatósági bizottság városgazdasági, idegenforgalmi és közművelődési szakbizottsága a mai napon tárgyalta az 1848/49. évi szabadságharc 100 esztendős évfordulójának méltó megülésérŐl szóló polgármesteri előterjesztést. Ezt a tervezetet az illetékes állami hatóságokkal végig kell még tárgyalnunk, így a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé majd csak ezeken a tárgyalásokon már összhangba hozott és egyeztetett, végleges tervezet terjeszthető. A törvényhatósági bizottság iránt érzett tiszteletem kötelességemmé teszi, hogy tekintettel arra a komoly érdeklődésre, amelyet a közgyűlés ez iránt a tárgykör iránt már eddig is tanúsított, az ünnepi évek előkészítésének munkájáról és menetéről előzetes tájékoztatást adjak. 1948-ban 100 éves fordulója lesz a magyar szabadságeszme első megvalósulásának, a magyar népi állam első testetöltésének és a magyar szabadságharcban tetőződő kibontakozásnak. A közgyűlésen elhangzott indítvány szerint »Szabadságévek«-nek nevezett kettős emlékév megünneplése keretében, annak jelentőségéhez méltóan olyan maradandó művek és alkotások létrehozására kell törekednünk, amelyek állampolgáraink lelkében tovább hatnak és újabb eredményeket termelnek. így feltétlenül szükségesnek látszott, hogy a »Szabadságévek« előkészületi munkái idejében meginduljanak, ezért az ünnepségekre vonatkozóan részletes tervet dolgoztattam ki. Úgy gondolom, Budapest székesfőváros hivatott arra, hogy a »Szabadságévek« előkészítésére ilyen kezdeményező lépéseket tegyen, mert Pest, az akkori idők szellemi fővárosa nemcsak a szabadság-gondolat erjedésének volt színtere, hanem a siker kivívásának is számottevő tényezője: az új népi magyar állam első lépését Pest város hatóságának segédkezésével tette meg és az egyesített Budapest azóta 100 éven keresztül Magyarország szabadságának, a szociális haladásnak, a nép jólétének, művelődésének és felvilágosodásának előharcosa volt. Budapest lakói lelkében már régóta erjedt és nevekedett a demokrácia eszméinek megvalósítása, amely a Magyar Köztársaság létrejöttében érte el kiteljesedését. A székesfőváros tehát nagynevű elődök emlékének hódol és százados fejlődés-parancsolta hivatása felől tesz tanúbizonyságot, amidőn az 1848/49. emlékév előkészítését a maga részéről megkezdi és megszervezi. A szakbizottság által tárgyalt és részleteiben elfogadott tervezet felöleli a rendezendő általános ünnepségeket, az alkalmi kiadványokat, az emlékévek megörökítését szolgáló művészi alkotásokat, az emlékévvel kapcsolatos pályadíjak összeállítását, az emlékévekben tartandó nemzetközi kongresszusokra vonatkozó javaslatokat, a megemlékezéshez kapcsolódó népművelési munkatervet, a társadalmi úton kezdeményezendő megemlékezéseket, végül az 1849. év külön megemlékezési alkalmait. A székesfőváros érdekelt hivatalainak és intézményeinek tevékenységi körébe tartozó feladatok összhangbahozása és az állami hatóságokkal és intézményekkel való együttműködés megteremtése után a munkák célszerű felosztásával olyan részletes munkaterv készül, amely a költségelőirányzat mellett a várható költségek kellő biztosítását is felöleli. Ugyanebben a munkatervben teszek majd javaslatot a végleges munkatervezet megalakítására és eljárási módjára. Ezt a munkatervet a költségek engedélyezésére irányuló javaslataimmal együtt a legrövidebb idő alatt a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjesztem, de addig is kérem, hogy a közgyűlés az előkészítő tárgyalások megindítását tudomásul venni és azoknak lefolytatására részemre a felhatalmazást megadni legyen szíves. Budapesten, 1947. évi január hó 20. napján. Kővágó József polgármestere Elnök javaslatára a közgyűlés a kért felhatalmazást a polgármesternek megadja. !10. Elnök bejelenti, hogy Andaházi-Kasnya Béla lemondott bizottsági tagságáról és a Kisgazda Párt javaslata alapján Babirák Mihály póttagot hívta be rendes tagul. !11. Dr Szászy Lajos főjegyző felolvassa a miniszteri leiratokat, melyszerint: !12. a m. földmüvelésügyi miniszter 230.432/1946. X. 2. számú leiratával jóváhagyta a mezőgazdasági leányközépiskola élelmezési tagozata tárgyában hozott 262/1946. kgy. számú határozatot,