Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

9.1 1947. július 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 414 - 415 - 416

188 1947 július 30-iki közgyűlés. 414—416. szám. !414. Tárgyalja a közgyűlés a polgármesternek 31.331/1947—11. számú előterjesztését Kelemen Lajos bizottsági tagnak a Márvány-utcai közúti híd újjáépítése ügyében benyújtott önálló indítványa tárgyában. A közgyűlés tudomásul vette a polgármester alábbi válaszát : »A Déli-pályaudvar vágányai fölött épült a Márvány-utcai közúti híd a forgalom szempontjából rendkívül fontos. Ezért mielőbbi helyreállítása érdekében az Államvasutak és a Közlekedésügyi Minisztérium illetékes szerveivel már 1945 nyarán megkezdtem a tárgyalásokat. 1945 augusztus 1-én átiratot intéztem a MÁV igazgatóságához, melyben a Márvány-utcai hídnak, valamint a még sokkal fontosabb Kerepesi-úti közúti felüljárónak sürgős újjáépítését kértem. 1945 szeptember 4-én írásban azt a választ kaptam, hogy az Államvasutak 1946. évre mind a két híd újjáépítését tervbevették és a szükséges hitelkeret biztosításáról is gondoskodtak. Az infláció miatt azonban az újjáépítést az 1946. évben nem kezdték meg. Ezért 1946 május 3-án és azóta is többízben úgy írásban, mint szóval megismételtem a kérést. Az Államvasutak azonban közölte, hogy a rendelkezésre álló csekély anyagi lehetőségekkel elsősorban a fontos országos fővonalakon levő vasúti hidakat kell újjáépítenie s ezért e hidak építéséhez nem tud hozzákezdeni. Folyó évi április 22-én a közlekedésügyi miniszter úrhoz újabb felterjesztést intéztem a Márványutcai és a Kerepesi-úti felüljárók sürgős megépítése érdekében. Ugyanakkor a MÁV igazgatóságát átiratban ismét kértem a munkák megkezdésére. Tehát a bizottsági tag úr indítványának megfelelő felterjesztése a közlekedésügyi miniszter úrhoz már felment s az intézkedést azóta is állandóan sürgettük. Legutóbbi értesülésünk szerint a Márvány-utcai hidat már tervezik és a munkálatok végrehajtására a szükséges vasanyagtól függően — de még ez évben — feltétlenül sor kerül. E híd megépítését továbbra is sürgetni fogom«. !415. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 314.006/1947—

III. számú előterjesztését Köböl József bizottsági tagnak a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége részére székesfővárosi ingatlan átengedése ügyében benyújtott önálló indítványa tárgyában. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és mágánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatásával előterjesztett javaslatára hozzájárul ahhoz, hogy a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége a székesfőváros közönsége tulajdonában levő, XI. ker., Kettőskereszt-utca mentén fekvő 4107/4. hrszámú 156-30 riégyzetöl és 4107/5. hrszámú 156-40 négyzetül, összesen tehát 312-70 négyzetöl terjedelmű ingatlant, befejezetlen felépítményekkel együtt, szövetségi helyiségek számára, továbbá diákjóléti, diákelhelyezési és kulturális célokra a 2000. évi július hó 31-ig, az előterjesztett szerződésben foglalt feltételek mellett, használatbavegye és tudomásukveszi, hogy az erre vonatkozó szerződést Budapest székesfőváros közönsége nevében a polgármester már aláírta. A közgyűlés ezt a határozatát az 1930: XVIII. te. 93. §-a alapján kormányhatósági jóváhagyás végett a m. belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !416. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 323.511/1946—

III. számú előterjesztését Hidas Ferenc bizottsági tagnak a XIV. ker., Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek székesfővárosi terület bérbeadása ügyében benyújtott önálló indítványa tárgyában: A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatásával előterjesztett javaslatára elhatározza, hogy a XIV. ker., Csömöri-út, Rákospatak-utca, Németpróna-utca és a nyitandó utca által határolt mintegy 11.000 négyzetöl kiterjedésű területét, amely a polgármesteri III. ügyosztály térképtárában őrzött B. 416. tt. számú térrajzon van feltüntetve — attól feltételezetten, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa e terület tervbevett szabályozását megállapítja — a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek sporttelep létesítése céljára 50 évi időtartamra bérbeadja az alábbi feltételek mellett: 1. A bérlő a bérbeadott területen csak a bérbeadó székesfőváros, mint telektulajdonos előzetes hozzájárulásával megszerzett szabályszerű helyhatósági építési engedély alapján építkezhet, illetőleg ilyen engedély alapján végezhet tereprendezési munkálatokat. 2. A bérlő köteles a bérlet tárgyát képező területet a szerződésnek a székesfőváros részéről történt aláírásától számított egy éven belül birtokbavenni. A bérbeadó a területet csak abban az esetben adja át a bérbevevő birtokába, ha igazolja, hogy a polgármesteri III. ügyosztály térképtárában őrzött B. 416. tt. számú térrajzon alaprajzilag feltüntetett épületeket és egyéb berendezéseket a terület birtokbaadásától számított 5 éven belül saját költségén fel tudja építeni. Köteles a bérlő a szerződés tartama alatt létesített épületekről, berendezésekről pontos leltárt készíteni, azt állandóan vezetni és e leltárt minden év végén a székesfővárosnak bemutani. A terület bérletének bármely okból való megszűntekor a területen levő összes felépítményeket és a sporttelep összes tartozékait a bérlő a bérbeadó tulajdonába leltárilag átadni köteles. A bérlő köteles a bérlet tárgyát képező ingatlant, az azon álló és létesítendő épületeket, annak berendezési tárgyait saját költségén állandóan rendeltetésüknek megfelelő használatra alkalmas jókarban tartani és a székesfőváros felszólítására az általa kívánt jókarbantartási munkálatokat saját költségén elvégeztetni. 3. Köteles a bérlő a bérlet tárgyát képező ingatlant, illetőleg az azon álló épületeket a később létesítendő épületekkel, továbbá az ingatlan tartozékait, valamint az állagukhoz tartozó felszereléseket tűzkár ellen biztosítani, a biztosítási díjakat pontosan fizetni és ezeknek megtörténtét a polgármesteri XI. ügyosztálynál az esedékességüket követő 8 napon belül nyugtával igazolni. 4. A bérlő a bérbeadott területet, illetőleg az azon létesített sporttelepet kizárólag sportcélokra használhatja, a bérbeadó hozzájárulása nélkül azt sem albérletbe, sem alhasználatba nem adhatja, a bérleti jogviszonyt másra át nem ruházhatja, a területet, valamint az azon létesített épületeket és berendezéseket meg nem terhelheti.