Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

7.1 1947. július 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 311 - 312 - 313 - 314 - 315 - 316 - 317 - 318 - 319 - 320

154 1947 július 18-iki közgy

űlés. 320. szám. dolgozói át vannak hatva ezektől a szempontoktól s hogy teljes erővel támogatni'fogják erőfeszítéseinket és törekvéseinket. A hároméves terven kívül természetesen az 1947—48. gazdasági évre szóló költségvetés összeállításának munkája is megindul. A költségvetés összeállítását megkönnyíti a belügyminiszter úrnak az a közlése, amellyel kilátásba helyezte, hogy az új költségvetési évre kiadja a fővárosnak a kormányhatóságok részéről átmenetileg elvont bevételeit. Ezen bevételek birtokában remélhetjük, hogy az adóból befolyó összeg, amely a főváros minden mást messze túlszárnyaló bevétele, lehetőséget fog adni a főváros minden jelentkező feladatának zavartalan ellátására. Miután az elmúlt költségvetés jóváhagyása csak az elmúlt napokban érkezett le a fővároshoz, a 47—48. évi költségvetés letárgyalása idő hiánya miatt nem volt lehetséges. Nem tudjuk benyújtani idejében a jövő évi költségvetésünket azért sem, mert a hároméves terv, amely tulajdonképen hároméves költségvetés, előbbi letárgyalása szükségszerűnek mutatkozik. Éppen ezért megköszönöm a törvényhatóság minden pártjának és minden egyes tagjának azt a bizalmat, amellyel az indemnitást a város vezetésére az új költségvetés elkészítéséig, illetve jóváhagyásáig megadta. Munkatársaimmal együtt igyekezni fogunk, hogy ezen idő alatt, a főváros múlt évi költségvetési előirányzatának keretein belül, a város érdekeit mindig szem előtt tartva gazdálkodjunk. Természetes, hogy a lehetőségekhez képest a legrövidebb időn belül a törvényhatóság elé hozzuk az új költségvetési javaslatunkat, amely a normális háztartás alaptörvénye. Minden erőmmel azon leszek, hogy Budapest az elkövetkezendő időben betöltse a maga mérhetetlenül nagy közművelődési feladatait. A közművelődés szempontjai különféle elvi kívánalmakat szabnak munkánk elé. A közönség álljon őrt, hogy elháríthassa a nagyar szellemi fejlődés előtt tornyosuló akadályokat, hogy kiegyenlíthesse azt a hátrányt, amit népünk és nyelvünk elszigetelt volta a magyar tudósnak és művésznek kiszab és hogy előmozdítsa a magyar közönségben a szellemi termelés minél nagyobb, minél tökéletesebb elismerését és hogy szolgálja minél szélesebben, minél megértőbb közönség kialakulását. Ezen elvi kívánalmak alapján a székesfőváros közművelődési tevékenysége három nagy csoportra különíthető : 1. Támogatni a tudományok és művészetek fejlődését és előmozdítani, hogy a leghivatottabbak és legértékesebbek tehetségeik legjavát kifejleszthessék és ezáltal a főváros kultúrnívóját emelhessék. 2. Terjeszteni a tudást és műveltség eredményeit a közönség széles rétegeiben, hogy a társadalom eddig elnyomott rétegei előbbre juthassanak a művelődés útján. 3. Kiemelni mindazokat az értékeket, amelyek a székesfőváros egyéni arculatát a városok versenyében kialakítják és helyét megszabják és ezek segítségével barátot szerezzenek nekünk. Ezekhez az általános célkitűzésekhez járul még a főváros sajátos önérdekű óhaja, hogy a város minden lakóját az ezeréves hagyományok adottságainak, életének megismertetésével és megszerettetésével a város igazi polgárává nevelje, a városi összetartás öntudatát és a városi közönség felelősségét kifejlessze, saját maga és az egész magyarság javára. E széles művelődéspolitikai célkitűzés érdekében tudományos intézeteinket általánosan kívánjuk fejleszteni, anyagi igényeinket lehetőleg kielégíteni, a tudományos személyzet munkalehetőségeit erkölcsileg és anyagilag biztosítani. A Szabó Ervin-könyvtár, a fővárosi múzeumok, a képtár fejlesztésére és műemlékeinkkel kapcsolatos problémák rendezésére különös gondot fogok fordítani. A főváros színházpolitikája terén az elkövetkezendő időkben tiszta helyzetet kell teremteni. Ha a közületi színházak létesítésére határozzuk el magunkat, akkor az ilyen színházak egész műsorpolitikájukban tekintettel kell lenni azokra a köznevelési szempontokra, amelyeket tgy közületi intézménynek mindenkor szem előtt kell tartania. Az ilyen színháznak olcsó alkalmakat kell nyújtania a főváros fizikai és szellemi dolgozóinak arra, hogy az elmúlt idők irodalmának klasszikus alkotásait és a jelen idők legnagyobb termékeit megismerhessék. Közületi pénzen azonban ötletszerű, magánszínházi politikát folytatni nem lehet. Nem lehet demokratikusan és szociálisan működő főváros a népművelés renszerének minél hatékonyabb fejlesztése nélkül. Célunk minél nagyobb rétegek bekapcsolása a népművelésbe, a legértékesebb ismeretek maradandó terjesztése. A szakmabeli magasabb műveltség előmozdítása a budapesti városi öntudat megalapozása és ezen keresztül az általános művelődési színvonal emelése. A székesfőváros múltjánál és történeti hagyományainál fogva az ország legnagyobb kegyura. Különös súllyal szeretném kijelenteni, hogy ebből a helyzetből fakadó kötelezettségeinket a jövőben is teljesjnértékben a legjobb lelkiismeretünk szerint kívánjuk teljesíteni. A hároméves tervben az erősen megrongált kegyúri templomok háborús sérüléseinek eltüntetésére, műemlékjellegű templomaink megjavítására valamennyi demokratikus párt egyöntetű elhatározása alapján külön összegeket is előirányoztunk. Ezzel is kifejezésre kívánjuk juttatni, hogy a magyar demokrácia a lelkiismereti szabadság és az emberek vallásos meggyőződésének tisztelete alapján áll, ezért a maga részéről mindent elkövet, hogy az egyházak és a demokrácia közötti viszonyt bensőségessé tudja tenni. Szeretném hinni, hogy ez a törekvésünk megértésre tálára magyar egyházak vezető egyéniségeinél, meg fogják érteni, hogy a demokrácia azt akarja, hogy az emberek vallásos meggyőződését és hitét is tevékenyen be tudja építeni népünk szellemi és erkölcsi felemelkedésének valamennyiünk által szojgált programjába. Közművelődési politikánk szerves része az 1948—49. évi centenáriumi esztendőnek, jelentőségéhez méltó körülmények közötti megünneplése olyan széles kereteken belül, amelyekkel mutathatjuk az egész világ felé a magyarságnak igazi arcát, a szabadságért, függetlenségért és az emberiség ügyének előbbreviteléért a túlerővel szemben folytatott hősies küzdelmeit. A hagyományaira, függetlenségére és önállóságára büszke ezeréves nemzet, ezekben az ünnepségekben és ezeken keresztül akarja a világnak megmutatni a magyarság igazi énjét. Budapestnek az élen kell járnia a közoktatás korszerű fejlesztésének programjában is. Az elmúlt két esztendő alatt a főváros a közoktatás számos területén tett kezdeményező lépéseket az ingyenes oktatás bevezetésével, a dolgozók iskoláinak megvalósításával, az általános iskola tervszerű felkarolásával és az ingyenes tankönyv és tanszerellátásnak az adott lehetőségek közötti eddigi megvalósításával. A fővárosnak azonban nemcsak a legmodernebb iskolafajokkal való kísérletezés és azok meghonosítása terén kell elöljámia jó példával, hanem a tanítási módszer előrehaladottságának, progresszivitásának