Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

14. 1946. december 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 670 - 671 - 672

1946 december 18-iki közgyűlés. 669—672. szám

. 315 elvonása esetén viszont a szemét elhelyezését megoldani nem lehet. Ilyen körülmények kőzött nem kétséges, hogy a szemét elhelyezésében és eltávolításában bizonyos időn belül fennakadás fog beállni s ezért a főváros a felelősséget nem vállalhatja. Természetes, hogy a szemét elhelyezésére fenntartott területen kívül a földbirtok többi területrészén a felhasználás időpontiáig előre meghatározott tervszerű gazdasági művelés folyik és ezt a jövőben is így kívánja a főváros hasznosítani. A főváros nem haszonra dolgozó nagybirtokos és nem azt célozza, hogy bizonyos gazdasági hatalmat megtartson, a tulajdonát képező ingatlant a földigénylők elől közérdekellenesen elvonja, hanem azt, hogy a földbirtokon szociális gondoskodás keretébe tartozó fontos közfeladatokat megoldhasson. A különösen fontos közegészségügyi érdekekre való tekintettel — a 2400/1945. F. M. rendelet 8. §-ának figyelembevétele mellett — a Törvényhatóság arra kéri a kormányt, tegye lehetővé, hogy Pestszentlőrinc és Kispest megyei város határában fekvő fővárosi földbirtok megváltás alá vonása alól mentesüljön és az a székesfőváros tulajdonában maradhasson. !670. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 215.536/1946—tfh. számú előterjesztését a közegészségügyi kihágási büntetés összegének felemelése tárgyában. A közgyűlés a polgármesternek a közegészségügyi szakbizottság által is pártolt javaslatára elhatározza, hogy a közegészségügyi kihágási büntetés összegének felemelése tárgyában a magyar népjóléti miniszter úrhoz az alábbi szövegű felterjesztést intézi: Miniszter Úr! A budapesti ipari üzemek, gyárvállalatok közegészségügyi és munkásvédelmi berendezései általában korszerűtlenek, sőt egyes üzemekben teljesen hiányzanak. A munkásjóléti berendezkedés, iparegészségügy és a munkamenet egészség- és balesetvédelmi ellenőrzése az iparfelügyelő hatáskörébe tartozik, kiegészíti ezt azonban a kerületi elöljárónak mint elsőfokú és a polgármesternek, mint másodfokú közegészségügyi hatóságnak felügyeleti jogköre abban a tekintetben, hogy az iparüzemek nem gyakorolnak-e a közegészségre ártalmas befolyást ? (55.172/1926. K. M.) Közegészségügyi alapon tehát meg lehet torolni az iparüzemek ilytermészetű mulasztásait s az ellenőrzéssel az iparfelügyelő hatáskörének sérelme nélkül is reá lehet szorítani a vállalatok tulajdonosait az 1884: XVII. te. 114. §-ából folyó oly beruházások saját költségen történő létesítésére és fenntartására, amelyek a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgálnak. A megtorlás eszköze kihágási feljelentés alakjában áll a közegészségügyi hatóság rendelkezésére. Tapasztalat azonban, hogy a kihágási büntetéssel nem érünk célt, mert legtöbb esetben a közegészségügyi érdekből létesíteni kívánt beruházás költségéhez képest a kihágási büntetés maximuma is oly csekély, hogy az iparüzemre nézve gazdaságosabb, ha a büntetés lerovása árán mentesül a közegészségügyi berendezés költségviselése alól. Hiba még, hogy a közegészségügy megkívánta berendezkedés elrendelésének, jogerőre emelkedése is hosszú időt vesz igénybe. Az érdekelt ellenveleménye.alakijogi kifogásai, a többfokú jogorvoslati lehetőség stb. a végrehajtást elodázhatja s mire az elsőfokú hatóság ilyértelmű rendelkezése jogerőre emelkedik, hónapok múlhatnak el. A kihágás tényét csak ezt követően lehet megállapítani, letárgyalni és a büntetést kiróni. Ez a véghatározat ismét fellebbezés alá kerül s a közegészségügyi érdek követelményei továbbra is végrehajthatatlanok maradnak. A tőrvényhatósági bizottság közgyűlése ezért olyan törvényes intézkedést kér, mely a szóbanlevő közegészségügyi kihágásoknak, illetőleg mulasztásoknak büntetési maximumát a mai 1800 forintnál messze túlhaladó összegre emeli. Célszerűnek tartja a közgyűlés, ha a büntetés felső határa az ipartelepek terjedelméhez képest progresszív lenne s kifejezésre jutna a gyárszerűen űzött ipari üzemek nagyobb felelőssége és az ebből folyó nagyobb jelentőségű mulasztás szigorúbb megtorlása. Az 1800 forintos büntetési maximum legfeljebb a kisipari üzemekre maradjon érvényben; a húsz munkásnál többet foglalkoztató, vagy elemi erővel hajtott gépek mellett tíznél több munkást foglalkoztató üzemek már lényegesen magasabb (ötszörös), a többszáz munkást foglalkoztató gyári üzemek pedig az alap büntetési határ tízszeres ősszegében legyenek elmarasztalhatok. A törvényhatósági bizottság reméli, hogy a budapesti nagyüzemek ilymódon rászoríthatok lesznek a szociálhigiénás berendezkedésre s megszűnnek azok a közegészségellenes állapotok, melyek egyes üzemekben ma uralkodnak. !671. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 220.271/1947—

XI. számú előterjesztését drSzelnár Aladár bizottsági tagnak a Lánchíd újjáépítésére, valamint az 1948/49. jubileumi év amerikai előkészítésére és propagandájára vonatkozó önálló indítványa tárgyában. Dr Szelnár Aladár törvényhatósági bizottsági tag az 1946 november 27-én tartott közgyűlésen indítványozta, hogy a Lánchíd újjáépítésével kapcsolatban szervezzen a főváros előadó-kőrutat Amerika nagyobb magyar lakta városaiban és az előadókőrúttal kapcsolatban bonyolítson le odaát egy sorsjátékot, melynek nyerteseit díjmentesen hozatná a főváros Budapestre a jubileumi évre. A közgyűlés a polgármesternek az indítványra tett jelentéséből tudomásul veszi, hogy a polgármester foglalkozik a kérdéssel, a jubileumi év előkészítési munkálatai során méltó helyet biztosít a Lánchídújjáépités külföldi propagandájának és a közvetlen amerikai mozgalmat is alkalmas időben és az amerikai jogszabályok adta keretek között óhajtja megindítani. A közgyűlés megbízza a polgármestert az indítvánnyal kapcsolatos ilyen irányú tennivalók ellátásával. A közgyűlés az összes iratokat a polgármesternek adja ki. !672. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 241.719/1946—

XII. számú előterjesztését a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei által szolgáltatott áram árszabásának újabb megállapítása tárgyában. A közgyűlés a polgármesternek a polgármesteri VI. (pénzügyi) és a polgármesteri XII. (üzemgazdasági) ügyosztályok mellé rendelt állandó szakbizottságok meghallgatásával tett előterjesztésére a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei árszabását az alábbiakban állapítja meg, figyelembe véve az iparügyi miniszter úr 155.053/1946. számú rendeletében foglaltakat, amelyben a közhasználatú villamosművek által felszámitható legmagasabb villamosenergia árakból nyújtandó árengedményeket szabályozta, továbbá az Anyag- és Árhivatal 156.314/1946. számú átiratát, amellyel a nem ipari árszabásnak minősülő új egység-