Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

3.2 1946. március 6. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 137 - 138 - 139 - Szabályrendelet a székesfőváros tényleges közoktatási alkalmazottak illetményeiről.

90 1946 március 6-iki közgyűlés. 139. szám. V. FEJEZET. Engedély nélküli távolmaradás. 22. §. (1) Aki a szolgálattételtől magát ok nélkül elvonja, engedély nélkül távozik, vagy a nyert szabadság tartamát engedély nélkül meghosszabbítja, annál a polgármesternek jogában áll illetményeit az engedélynélküli eltávozás napjától, vagy az engedélyezett szabadságidő túllépésének napjától kezdve azonnal beszüntetni. (2) Aki elmaradását figyelemreméltó okokkal hitelesen igazolni nem tudja, azokra a napokra, amelyeken szolgálatot nem teljesített, illetményekben nem részesülhet. VI. FEJEZET. A szolgálatról való lemondásra vonatkozó rendelkezések. 23. §. (1) Az alkalmazott, ha ellene fegyelmi eljárás nincs folyamatban, bármikor lemondhat állásáról. (2) A lemondás azonban csak akkor válik hatályossá, ha azt a polgármester elfogadta és erről a lemondott alkalmazottat írásban értesítette. (3) A lemondást a közoktatási ügyosztály útján a polgármesterhez írásban kell benyújtani. (4) A lemondó alkalmazott csak a polgármester hozzájárulásával vonhatja vissza lemondását. (5) A lemondó alkalmazott köteles állásával járó teendőit felmentéséig pontosan és lelkiismeretesen ellátni. Felmentéséig minden cselekménye és mulasztása a székesfővárosi közoktatási alkalmazottakra fennálló szabályok szerint ítélendő meg. (6) Az az alkalmazott, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, anhak befejezéséig rendszerint nem mondhat le állásáról, sem korábbi lemondása a fegyelmi eljárás befejezéséig rendszerint nem fogadható el. (7) Kivételesen elfogadható a lemondás a fegyelmi eljárás folyamán is, ha a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott terhére felhozott cselekmények vagy mulasztások enyhe beszámítás alá esnek és az alkalmazottat vagyoni felelősség nem terheli, főleg ha az alkalmazottnak a szolgálati kötelékből való kiválása közérdekből kívánatos. Ugyanez a rendelkezés irányadó akkor is, ha a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott szabályszerű elbánás alá vonását kéri. (8) Ha több alkalmazott ellen közös fegyelmi vétség miatt folyik a fegyelmi eljárás, az alkalmazottak némelyikének lemondását nem lehet elfogadni; közülük csak egyesek szabályszerű elbánás alá vonásának azonban nincs akadálya. (9) A lemondás elfogadása a fegyelmi eljárás megszüntetését vonja maga után és a lemondott vagy végkielégített alkalmazott ellen nincs többé helye fegyelmi eljárásnak. VII. FEJEZET. Illetmények elévülése és jogalap nélküli illetmények. 24. §. Illetmények elévülése. (1) Szolgálati jogviszonyon alapuló illetmény kiszolgáltatására irányuló igény megszűnik attól a naptól számított egy év elteltével, amelyen az illetmény folyósításának megszüntetését vagy kiszolgáltatásának megtagadását az érdekelt alkalmazottal a polgármester közölte. (2) Ha a tényleges szolgálat megszűnt anélkül, hogy az illetmény folyósításának megszüntetését, vagy kiszolgáltatásának megtagadását a polgármester az érdekelt alkalmazottal közölte volna, az illetmény kiszolgáltatására irányuló igény attól a naptól számított egy év elteltével szűnik meg, amely napon az alkalmazott utoljára teljesített tényleg szolgálatot, kivéve azt az esetet, ha a szolgálatot betegsége, vagy szabadságolása, vagy állásától való felfüggesztése, vagy engedély nélküli távolmaradás miatt nem teljesített. Ez utóbb említett körülmények fennforgása esetén az egyévi határidő attól a naptól számít, amely napon a betegség miatt szolgálatot tényleg nem teljesítő alkalmazottra nézve szolgálatképességének helyreállása a tiszti főorvosi hivatal útján megállapíttatott, a szabadságon levő alkalmazottnál az engedélyezett szabadságidő lejárt, az állásától felfüggesztett alkalmazottnál az állástól történő felfüggesztés bármely okból és bármilyen módon megszűnt, az engedély nélkül távolmaradt alkalmazottnál pedig, amely naptól kezdve szolgálatát nem látja el.