Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

2. 1946. február 6. rendkívüli díszközgyűlés jegyzőkönyve - 87 - 88 - 89 - 90

1946 február 12-iki rendkívüli díszközgyűlés. 87—90. szám. 57 Némethy Béláné dr. Némethy Jenő dr. Nádas László dr. S. Oberschall Ilma Olt Károly Orbán Béla Ortutay Gyula dr. Palágyi Natália Palinay Ferenc dr. tyuskai Papp Béla Papp István Parragi György Patay Pál dr. Payr Hugó Pásztor Tamás dr. Pintér Géza , Pollner György dr. Pongrácz Kálmán Pusztaszeri Erzsébet Rajk László Rajkay Sándor dr. Rákosi Mátyás Rendek Károly dr. Reök Iván dr. Révész Mihály dr. törvényhatósági bizottsági tagok. Rotschild Géza Rózsa Gyula Rubletzky Géza Rupert Rezső dr. Saláta Kálmán dr. Sántha Vilmos Sebestyén János Simándi Béla Sokhegyi János Somogyi Imre Steinherz Simon Supka Géza Szabó Jánosné Szakasits Árpád Szakasits György dr. Szathmáry Imréné Szebenyi Endre dr. Szelnár Aladár dr. Szemes József Szenner József dr. Szenti Gusztáv Székely Beáta Székely Gábor dr. Székely Lajos Széli Jenő Szilas Oszkár dr. Szilágyi Sándor Szintén György dr. Szladits Károly dr. Sztachó Endre Takács Imre Tamás Károly dr. Thuránszky Zoltán Tóth Benő Tóth Lajosné Tömör Ede dr. Türk Ödön Vadkerthy Ferenc Varga Béla Varga László dr. Varga Lajos dr. Vas Zoltán Vészi Gyula Vida Ferenc dr. Vincze István Vinczer Pál Virág Sándorné Vörös Gyula Zentai István Zeöke Antal dr. !87. Szakasits Árpád elnök az ülést 15 óra 45 perckor megnyitja és a megjelenteket szívélyesen üdvözli. !88. Elnök köszönti a Nemzetgyűlés elnökét, a nemzeti kormány tagjait, Pest vármegye főispánját, akik megjelenésükkel az ülés fényét emelik. !89. Elnök javaslatára a közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére Bechtler Péter és dr. Csorba János bizottsági tagokat küldi ki. (Az énekkar a Himnuszt énekli.) !90. Szakasits Árpád elnök a következő beszédben méltatja a felszabadulás napjának jelentőségét: Díszközgyűlésünknek egyetlen tárgya: megemlékezés arról a boldog és felejthetetlen napról, amikor teljessé vált Budapest felszabadítása. Ennek a napnak egy esztendős fordulójához érkeztünk el és azt hiszem, amig csak Budapest állni fog, ez a nap mindig ünnepet jelent majd a főváros közönsége számára: a szabadulás ünnepét. - A főváros népe nemcsak a háború rettenetes borzalmaitól, az ostrom szörnyűségeitől szabadult meg ezen a napon, hanem a szolgaság gyalázatától is. 1944 március 19.-e a legsötétebb nemzeti gyásznapok közé tartozik mindaddig, amig magyar él e földön. A nemzet elvesztette függetlenségének utolsó maradékát is. A történelem legbecstelenebb erőszak uralma hágott a nyakára. Önérzete megtöretett, szabadsága elveszett, szuverenitása bilincsbe veretett. És a szolgák nemzetévé váltunk volna és ez a város láncravert város lett volna, ha nem szabadít fel bennünket a Szovjet-Unió győzelmes hadserege, ha a Szovjet-Unióval szövetséges angolszász hatalmak hadseregei együtt a Vörös Hadsereggel nem mérték volna halálos csapást a német nácizmusra. Már a pesti oldal felszabadítás ünnepségén hálatelt szavakkal emlékeztünk meg a bennünket felszabadító Szovjet-Unióról, Angliáról és az Egyesült Államokról. Már akkor kifejeztük köszönetünket a hős szovjet népnek, amely megszabadított bennünket hóhérainktól és a nemzetet a tragikus pusztulástól. Most megismételjük a hálás köszönet szavait, de egyúttal fogadalmat is akarunk tenni felszabadulásunk első évfordulóján : soha többé a gyengeség erőt nem vehet rajtunk, soha többé a szolgaság szelleme úrrá nem lehet ezen az országon és ennek a romokban heverő fővárosnak a népe hűséges őrzője lesz a szabadságnak, a demokráciának és a nemzeti öntudatnak. Szavak helyett munkával, kemény helytállással, kötelezettségeink becsületes teljesítésével akarjuk viszonozni a Szovjet-Unió barátságát és nagylelkűségét s az Egyesült Nemzetek előlegezett bizalmát. Talán tettünk egyet és mást e rövid egy esztendő alatt, hogy méltóaknak találjanak bennünket a szabad nemzetek bizalmára. Lankadatlanul fáradozni akarunk annak érdekében, hogy elnyerhessük a világ népeinek teljes bizalmát és zavartalan barátságát. És ebben legelői jár majd a főváros népe. Innen sugárzik majd szét az egész országra a megújulásnak szelleme, innen a csúcs-