Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946
10.2 1946. október 16. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 497 - 498 - 499 - 500 - 501 - 502
1946 október 16-iki közgyűlés. 497—502. szám. 247 Remetey Béla dr Reök Iván dr Reszegi Ferenc Rékai Pál dr Révész Mihály dr Rotschild Géza Rózsa Gyula Rubletzky Géza Rupert Rezső dr Saláta Kálmán dr Sárfi Rózsi Sári Ignác ' Schlachta Margit Sebestyén János Simándi Béla Sokhegyi János Steinherz Simon Sulyok Dezső dr Supka Géza törvényhatósági bizottsági tagok. Szabó Jánosné Szakasits Árpád Szathmáry Imréné Szelnár Aladár dr Szemes József Szenner József dr Szenti Gusztáv T. Szerémi Boriska Székely Gábor dr Széli Jenő Szilas Oszkár dr Szilágyi Sándor Szintén György dr Szladits Károly dr Szolnoki István dr Takács Imre Tamás Károly dr Thurzó Endre Tolnay Gábor dr Tóth Benő Tömör Ede dr Trócsányi Zoltán dr Turóczi Trostler József dr Türk Ödön Vadkerthy Ferenc Varga István Varga László dr Varga Lajos dr Vámos Sándorné Vészi Gyula Vigh Lajos Vince István Vincer Pál Virág Sándorné Vörös Gyula Zeöke Antal dr Zeöke Pál dr !497. Szakasits Árpád elnök a folytatólagos rendes közgyűlést 16 óra 30 perckor megnyitja és a megjelenteket szívélyesen üdvözli. !498. A jegyzőkönyv hitelesítésére a közgyűlés Abt Albin és dr Pikler Emma bizottsági tagokat küldi ki. !499. Elnök bejelenti, hogy távolmaradásukat kimentették : Dessewffy Gyula, Rendek Károly, Rákosi Mátyás, Béki Ernő, Bujtás Mihály, Fái Boris, Gara Dezső, Gárdos Mária, Gobbi Hilda, Kádár János, Kmetty János, Korbacsics Pál, Kossá István, Kovács Imre (M. K. P.), Lakatos Miklós, László Lenke, Losonczy Géza, Lukács György, Major Tamás, Tóth Lajosné, Varga Istán, Vas Zoltán, Vida Ferenc dr. 500. Elnök megemlékezik Koltói Anna elhunyt törvényhatósági bizottsági tag halálának évfordulójáról és 1944 október 15-éről: Igen tisztelt Törvényhatósági Bizottsági Ma van két esztendeje annak, hogy az országvezető nyilas banditák a szocialista nőmozgalom harcosát, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagját: Koltói Annát a Mária Terézia-téren orvvul legyilkolták. Élete hősies küzdelem volt a szabadság és a szocializmus eszméjéért. Kiontott vére arra a magyar földre hullott, melyet történelmünk folyamán már annyi szabadsághős vére áztatott. Emléke soha el nem homályosulhat előttünk és a mártírok örök glóriájával övezett tiszta személyisége példaképül ragyog a székesfőváros dolgozó népe, a demokratikus magyar nők öntudatos nagy tábora előtt. Amikor mai ülésünk időpontja egybeesik volt törvényhatósági bizottsági tagtársunk hősi halálának évfordulójával, indíttatva érzem magamat, hogy küzdelmei és mártírhalála emlékének jegyzőkönyvi megörökítésére javaslatot tegyek. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? Amennyiben* igen, ezt határozatként kimondom. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Meg kell emlékeznem Magyarország történelme legvégzetesebb napjáról, október 15-éről is, mely immár másodízben fordul reánk az ország fölszabadulása óta. Ügy látszott, hogy 1944 október 15-én a nemzet sorsa felelőtlen vezetőinek bűne miatt végérvényesen beteljesedett. Soha annyira reménytelennek, kilátástalannak, sötétnek nem látta Budapest népe a jövőt, mint azon emlékezetes vasárnapon, amikor a német szuronyok segítségével, a magyar nemzettől merőben távol álló idegen zsoldba szegődött züllött bűnszövetkezet meghiúsította a fegyverszünet megkötését és ezzel az utolsó lehetőségét is elvágta annak, hogy ez a nép, mely a háborút soha nem akarta ismét megtalálja a felemelkedés útját. A Szovjetunió és a Szövetségesek páratlan nagylelkűségének köszönhető, hogy a vezetőknek ezt a szörnyű bűnét nem írták a nemzet számlájára. Afőbünösök, akik a magyar népet a mélységbe taszították, nagyrészt már elnyerték méltó büntetésüket; a nemzet önmagára talált és sajátmaga vette kezébe sorsának irányítását. A megpróbáltatásokból és véráldozatokból megszületett magyar demokrácia résen van, hogy ennek az országnak vezetését soha többé kezéből ki ne engedje, és készen áll arra, hogy kemény öklével a reakciót — bármilyen formában jelentkezzék is — széjjelzúzza. A régi úri Magyarország helyére az új népi Magyarország lépett. És ez a népi Magyarország dolgozóinak: a munkásoknak, a parasztoknak és a haladó értelmiségnek hallatlan vitalitásával, szorgalmával, leleményességével és áldozatkészségével rálépett a felemelkedés ösvényére. Az ország ma szegény, a békeszerződés szinte elviselhetetlen terheket ró a nemzetre. De az a nemzet, amely túlélte 1944 október 15-ét, el fogja tudni viselni a szegénység terheit is. Ahogy távolodunk az átkos emlékű dátumtól, úgy emelkedünk lassankint felfelé. Ez a nép nemcsak gyermekei és unokái részére dolgozik, hanem a sajátmaga részére kívánja felépíteni a boldog Magyarországot. Biztos vagyok benne, hogy 'becsületes törekvései hamarabb vezetnek eredményre, mint talán ezekben a napokban azt felmérni lehet. !501. Elnök bejelenti, hogy Thuránszky Zoltán bizottsági tag tagságáról lemondott és helyére a Kisgazda Párt javaslata alapján Papp Ervin póttagot hívta be rendes tagul. !502. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 215.453/1946— X. számú előterjesztését a XIII. ker. Egészségház helyreállítási munkáinak befejezésére és berendezést költségeire póthitel engedélyezése tárgyában. A közgyűlés a polgármesternek a pénzügyi és a közegészségügyi szakbizottság által pártolt előterjesztésére a XIII ker Gyöngyösi-uti Egészségház helyreállítására, átalakítására és berendezésére 350.000 forint, személyi kiadásaira pedig 25.000 forint póthitelt engedélyez a költségvetés X. fejezet (közegészség) IV. cím (egészséggondozó intézetek) 2. rovat 6. alrovatán elért megtakarítás terhére, az ugyané fejezet és cím rendkívüli kiadásai között nyitandó önálló alrovaton történő elszámolás mellett. Ezt a közgyűlési határozatot kormányhatósági jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz fel kell terjeszteni.
