Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946
6.1 1946. június 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 329 - 330
1946 június 26-iki közgyűlés. 328—330. szám. 169 Ennek a szerencsétlen helyzetnek azután az lett a következménye, hogy iskolaépületeink 1945. év telén tovább rongálódtak és a székesfőváros a beázások, fagyok és fosztogatások következtében felbecsülhetetlen károkat szenvedett. Még azok a tantermeink és helyiségeink is tönkrementek, amelyeket a szülők, különböző demokratikus társadalmi és politikai szervezetek segítségével helyeztünk használható állapotba. Ugyancsak az ablaküvegek hiánya és a fagy miatt sok iskolaépületünkben elpusztultak a vízvezetéki, villany és W. C. berendezések. A kapuk, kerítések hiánya miatt pedig — különösen a kültelkeken — iskolaépületeinket minden óvóintézkedésünk ellenére is tovább fosztogatták és fosztogatják ma is. Sajnos, 1946. évből is eltelt már az építésre alkalmas időből kb. 4 hónap anélkül, hogy komoly munkát végezhettünk volna. A főváros saját erejéből ebben az évben sem képes a nagy helyreállítási és karbantartási költségek előteremtésére. Itt állunk már a következő tanév küszöbén és teljes kétségbeeséssel látjuk, hogy iskolaépületeink nagyobb részének még most is rossz a tetőzete és nem történtek meg a legszükségesebb állagmegóvó és biztonsági építkezések sem. Számítanunk kell tehát épületeink további és most már minden bizonnyal még fokozottabb rongálódására és arra is, hogy a tél folyamán, a további fosztogatások következtében is újabb károkat szenvedünk. Az új tanév küszöbén 154 iskolaépületünknek a fele tulajdonképen még mindig használhatatlan állapotban van, 20—24 iskolaépületünk pedig romokban hever. Az iskolaépületek egysoros beüvegeztetéséhez szükséges 140 ezer négyzetméter üvegből ezideig mindössze 10 ezer négyzetmétert tudtunk csak a pénzhiány miatt beszerezni. Az őszi, téli és tavaszi esőzések és viharok következtében pedig elpusztultak az üvegpótló papirburkolatok is. Nincsen az iskoláknak tüzelőanyaga sem. Anyagi kárainknál nem kisebbek az oktatásban szenvedett károk sem. Iskoláink egy részét még mindig egyes jobb épületekben kell összezsúfolnunk, a tanítást számos esetben csak napi háromszoros váltakozással tudjuk lebonyolítani. Miután nincs ablaküvegünk, nincs tüzelőanyagunk, feltétlenül bekövetkezik az idén is az, hogy a hidegebb ősz beálltával a tanítást már október végén meg kell szüntetni és a munka fonalát éppen úgy, miként az elmúlt tanévben, legfeljebb majd április elején tudjuk újból felvenni. Nem hallgathatjuk el, hogy a szülők társadalmában ez a körülmény nagyobbfokú elkeseredést vált ki. Napról-napra halljuk a szülők panaszait, hogy a tanítást 6 év után sem tudjuk rendes medrébe — a tanulmányi idő szempontjából — visszavezetni. Miniszter Úr 1 Budapest székesfőváros iskolái fenntartása érdekében sohasem fordult sem a kormányhoz, sem a társadalomhoz, sem senkihez, pedig a múltban is és a jelenben is egész sorát tartotta és tartja fenn azoknak a közoktatási intézeteknek, intézményeknek és iskoláknak, amelyekről a székesfővárosnak tulajdonképen nem volna kötelessége gondoskodni. A háború azonban a székesfővárosnak olyan óriási károkat okozott, hogy erre a feladatra ezidőszerint saját erejéből nem képes és ezért segítséget kér. Hangsúlyozni kívánjuk végül, hogy Budapest székesfőváros közoktatásügye nemzeti ügy. Magas szmvonalra való felemelésé országos érdek. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a székesfőváros a közoktatásügy tekintetében is első legyen Magyarországon és példát mutasson Magyarország minden más iskolafenntartójának. Mindezekhez képest Budapest székesfőváros közönsége nevében tisztelettel kérjük Pénzügyminiszter Urat, hogy a székesfőváros iskolái helyreállítására és állandó karbantartására havonként legalább 100 ezer aranypengő rendkívüli segélyt engedélyezni és ezt az összeget minden esetben a hónap elején a székesfőváros részére kiutalni szíveskedjék. A székesfőváros a békeévekben havonként 60—70 ezer aranypengőt fordított iskolái karbantartására, tatarozására, időközi kisebb átalakításokra és korszerűsítésekre. A békeévekben a főváros tulajdonképen megfelelő karban levő épületeket gondozott és mégis 60—70 ezer aranypengőre volt szüksége erre a célra. Nem szorul bővebb megokolásra, hogy iskolaépületeink mai helyzete és állapota mellett a havi 100 ezer aranypengő az a legkisebb összeg, amelyre nélkülözhetetlenül szükségünk van. A havonként kért 100 ezer aranypengő rendkívüli segélyt az új pénz bevezetése után megfelelő értékelés mellett kérjük a székesfővárosnak kiutalni. !329. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 117.150/1946— VIII. számú előterjesztését Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerásusító Üzeme és a Meinl Gyula Kávébehozatali Rt. budapesti bejegyzett cégek kőzött létesülő bérleti szerződés tárgvában. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a közélelmezési és pénzügyi szakbizottság által is pártolt előterjesztésére tudomásul veszi, hogy: a) Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusitó Üzeme és a Meinl Gyula Kávébehozatai Rt. budapesti bejegyzett cégek az iratokhoz csatolt megállapodás érteimében Budapest székhellyel »Községi és Meinl Élelmiszerüzemek Részvénytársasága* cégszöveggel közösen részvénytársaságot alapítanak és b) a Meinl Gyula Kávébehozatali Rt. budapesti bejegyzett cég, mint bérbeadó és a Községi és Meinl Élelmiszerüzemek Részvénytársasága, mint bérbevevő az iratok között levő bérleti, továbbá a Községi és Meinl Élelmiszerüzemek Részvénytársasága és a Magyar Konzervgyár és Kereskedelmi Rt. az iratok között levő bérmunkaszmődést köti meg, .. .... c) a még folyamatban levő és a tárgyalások során felmerülő lényeget nem érintő esetleges kiegészítéseket, illetve módosításokat a polgármester saját hatáskörében eszközli. Ezt a közgyűlési határozatot kormányhatósági jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz fel kell A kormányhatósági jóváhagyás reményében azonban felhatalmazza a közgyűlés a polgármestert arra, hogy a végrehajtás iránt azonnal intézkedjék és a részvénytársaság alapítására vonatkozó okiratot aláírja. A közgyűlés ezt a határozatát kormányhatósági jóváhagyás végett az 1930. XVIII. te. 93. §-a alapján a magyar belügyminiszter úrhoz felterjeszti és a polgármesterrel — az iratok kiadása mellett — további eljárás végett közli. !330. Olt Károly alelnök a közgyűlést 21 óra 35 perckor felfüggeszti és a közgyűlés folytatását július 3.-ára tűzi ki. Gáspár Árpád s. k., Dr. Kerék Mihály s. k., Szakasits Árpád s. a közgyűlés jegyzője. Olt Károly S. k., e,nölt ' alelnökök. Hitelesítik : Dr. Szilas Oszkár s. k., Türk Ödön s. k., törvényhatósági bizottsági tagak.
