Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946
4. 1946. március 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 208 - 209 - 211 - 212 - 213
124 1946 március 27-iki közgyűlés. 207—213. szám. 1. A víz egységára: a) a háztartási fogyasztók részére köbméterenkint 32.000 pengő b) ipari fogyasztók részére köbméterenkint 64.000 « 2. A Közellátásügyi Miniszter úr hozzájárulásától feltételezetten — a további intézkedésig — felhatalmazom a Vízművek igazgatóságát, hogy a szénszorzószám emelkedése esetén a jelen árszabásban megállapított egységárakat a szénszorzószám emelkedésének megfelelően — hozzám történő egyidejű bejelentés mellett — a maga hatáskörében állapítsa meg. 3. Ha a fogyasztó a számlatartozását a számla bemutatásakor nem rendezte, vagy nem rendezi — mindaddig, amíg a Közellátásügyi Miniszter úr a számlatartozás felértékelés nélkül történő kiegyenlítésének határidejét másként nem szabályozza — a számla bemutatásától számított 8 nap elteltén belül ki nem egyenlített fogyasztást a kifizetés napján érvényben levő egységárakon kell elszámolni. A Közgyűlés ezt a szabályozást jóváhagyás végett a kormányhatósághoz felterjeszti. !208. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 292.602/1946— XV. számú előterjesztését Vinczer Pál bizottsági tagnak indítványával kapcsolatban. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek Vinczer Pál törvényhatósági bizottsági tag indítványa folytán tett s az ipari és kereskedelmi szakbizottság által is pártolt előterjesztésére tudomásul veszi, hogy a polgármester a kereskedés jogosulatlan gyakorlását, valamint annak az érvényben levő jogszabályok áthágásával és a jogosítvány kereteit túllépő módon való folytatását közegeivel rendszeresen ellenőrizteti, ezen ellenőrzés hatályosabbá tétele végett megfelelő rendőri karhatalom rendelkezésre bocsátását a rendőrfőkapitány úrnál már szorgalmazta s ezt a jövőben továbbra is szorgalmazni kívánja. utasítja a polgármestert, hogy a háborús események következtében önhibájukon kívül tönkrement kisiparosok és kereskedők részére hosszúlejáratú, kamatmentes hitel biztosítása céljából intézzen felterjesztést a pénzügyminiszter úrhoz. !209. Qara Dezső bizottsági tag a Teleki-téri zsíbáruspiacnak a gróf Haller-térre való áthelyezése ügyében a következő indítványt terjeszti elő : Indítványozom, hogy a székesfőváros polgármestere saját hatáskörében sürgősen kezdje meg azoknak a munkálatoknak folymatbatételét, amelyek a Teleki-téri zsibpiacnak a gróf Haller-térre való áthelyezésére feltétlenül szükségesek. A Teleki-téri zsibpiac a város fejlődése szempontjából komoly akadály. Jelenleg számottevő forgalmi akadály is. E területnek megfelelő rendészeti ellenőrzése, éppen sajátos fekvésénél fogva, nem kielégítő. Ez pedig igen lényeges szempont, mert köztudomású az, hogy a Teleki-teri zsibpiac jelenleg valóságos gyűjtőhelye az alvilági elemeknek. Maguk az érdekelt kereskedők is szívesen vennék, ha ez a piac a gróf Haller-térre helyeztetnék át. Mindezek alapján kérem, hogy a T. Közgyűlés mondja ki a teleki-téri ószeres piacnak a gróf Haller-térre való áthelyezésének szükségességét s a főváros illetékes közegei haladéktalanul kezdjék meg az ehhez szükséges munkálatokat. A közgyűlés az indítványt kiadja a polgármesternek. !210. Kálmán József bizottsági tag Szabó Ervin emlékének megörökítése tárgyában a következő indítványt terjeszti elő: Határozza el a közgyűlés, hogy a fővárosi könyvtárt és természetesen valamennyi fiókját Szabó Ervinről nevezze el. Utasítsa a közgyűlés a polgármester urat, hogy e határozat mielőbbi végrehajtásáról gondoskodjék, Szabó Ervin életrajzát írassa meg, adassa ki; kiadatlan cikkeit összegyűjtve jelentesse meg egységes új kiadásban. A közgyűlés az indítványt kiadja a polgármesternek. !211. Vigh Lajos bizottsági tag az utcai üzérkedés megfékezése tárgyában terjeszti elő interpellációját. Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a VIII., Teleki-téren és környékén, a VII., Garay-téren és környékén, valamint a Rákóczi-út és Körút-sarkán és a Dohány-utca és Körút sarkán az üzérkedés olyan mértékben folyik, hogy nemcsak a közlekedést, hanem a közönség testi épségét is veszélyezteti. Hajlandó-e a polgármester úr sürgősen intézkedni, hogy ez a tűrhetetlen állapot haladéktalanul megszűnjön. Az elhangzott interpellációra a polgármester nevében dr. Kállay Albert tanácsnok válaszol, amelyet a közgyűlés tudomásul vesz. !212. Bolgár Miklós bizottsági tag interpellációja az adók befizetésének megkönnyítése iránt. Hajlandó-e a polgármester úr intézkedni olyan értelemben, hogy a fővárosi adóhivatalokban minden hó 1. és 5.-e között az adópénztár legalább d. u. 3 óráig álljon az adófizető közönség rendelkezésére ? Továbbá hajlandó-e a polgármester úr megkeresni a közlekedésügyi miniszter urat, hogy a postahivatalokban ezeken a napokon délután 6 óráig tartsanak — az adófizetéssel kapcsolatos befizetések részére — pénztári órákat ? Az elhangzott interpellációra a .polgármester nevében dr. Beliczay Imre tanácsnok válaszol, amelyet a közgyűlés tudomásul vesz. !213. Vészi Gyula bizottsági tag a kereskedők hatósági élelmiszerellátásának újabb szabályozása tárgyában a következő interpellációt terjesztette elő. A K- 7281/1945— VIII. ü. o. rendelet szerint egyes konjunkturális kereseti viszonyú kereskedőket kizártak a hatósági élelmiszerelosztásból. A felsorolás azonban szerintem nem igazságos, mert nem szerepel benne többek között a fa- és szénkereskedők, de benne van az úri divatárus üzletek között az a külvárosban fekvő kiskereskedő, aki nyakkendőt, vagy kalapot árul, azonban közel sincs az a konjunkturális jövedelme, mint egy belvárosi kereskedőnek. Kérem tehát polgármester urat, módosítsa a fenti rendelkezést legalább annyiban, hogy azokat a kiskereskedőket, akik bár a konjunkturális jövedelmű kereskedők között szerepelnek, de egy alkalmazottuk sincs, a hatósági élelmiszerellátásban kell újra részesíteni. Erre már csak azért is van szükség, mert egyes házmegbízottak ebben a kérdésben igen önkényesen jártak el. Az interpellációra dr. Gámenczy Béla tanácsnok válaszol a polgármester nevében, melyet a közgyűlés tudomásul vesz.
