Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946
1.1 1946. január 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 30
1946 január 25-iki közgyűlés. 29—30. szám. 13 A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság által is pártolt javalatára hozzájárul ahhoz, hogy a székesfőváros tulajdonában levő IX. ker., Gubacsi-dűlőben fekvő 38230/5. hrszámú ingatlanból az Állategészségügyi Telep melletti Névtelen-utca és Szabadkai-út sarkán kihasítandó és a tárgyalási iratokhoz csatolt vázrajzon kék A) betűvel jelölt 1249-57 négyzetöl kiterjedésű szabályozott telek elcseréltessék a Royal Ipari és Kereskedelmi Rt. tulajdonában levő III. ker., Kadosa-utca mentén fekvő 23529. hrszámú 234 négyzetöl és az ugyanitt fekvő 23530. hrszámú 201 négyzetöl, vagyis együttesen 435 négyzetöl, a XIII. ker., Tahi-utca mentén fekvő 26664. hrszámú 672-50 négyzetöl, A XIV. ker., Rákospatak-utca mentén fekvő 30894. hrszámú 232-34 négyzetöl nagyságú telekkel, továbbá a XIV. ker., Rákospatak-utca mentén fekvő 30891. hrszámú 208-50 négyzetöl nagyságú telek Via-ed és végül a X. ker., Ohegy-dűlőben fekvő 41191. hrszámú 1059-90 négyzetöl nagyságú teleknek ugyancsak Vi2"" e d részével az alábbi feltételek mellett: 1. A szerződő felek a csere tárgyát képező ingatlanokat tehermentes állapotban adják egymás birtokába. 2. Az ajánlattevő köteles a 38230/5. hrszámú ingatlanból kihasítandó 1249-57 négyzetöl nagyságú területet esetleg terhelő útburkolási és csatornázási járulékokat a székesfővárosnak megtéríteni. 3. A csereügylettel kapcsolatban felmerülő ingatlanvagyonátruházási illetékeket teljes egészében az ajánlattevő köteles viselni. 4. Az ajánlattevő tudomásul veszi, hogy a székesfőváros által átadandó terület jelenleg mezőgazdasági művelés céljára bérbe van adva és e bérletből való visszavétellel járó szakértői díjakat és kártalanítási költségeket ajánlattevő köteles viselni. 5. A székesfőváros csak a telekcsere telekkönyvi keresztülvitele után és csak akkor adja át az ingatlant a részvénytársaságnak, ha a részvénytársaság a csereterületeket a székesfővárosnak már átadta. Felhatalmazza a közgyűlés a polgármestert, hogy az említett feltételeken kívül esetleg más szükségessé váló részletes feltételeket a csereszerződés megkötése során saját hatáskörében állapítsa meg s ekként a csereszerződést megkösse. A közgyűlés ezt a határozatát kormányhatósági jóváhagyás végett 1930: XVIII. te. 93. §-a alapján a m. belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !30. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 314.506/1945— III. sz. előterjesztését a Magyar Agrártudományi Egyetem céljára székesfővárosi ingatlanok kisajátítása elleni tiltakozás tárgyában. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési szakbizottság által is pártolt javaslatára tudomásul veszi, hogy a Magyar Agrártudományi Egyetem céljára a III. ker., Mátyáshegyen fekvő székesfővárosi ingatlanok kisajátítása ellen a m. földmívelésügyi miniszter úrhoz tiltakozó felterjesztést intézett. A közgyűlés ugyancsak tiltakozik a kisajátítás ellen s ezért az illetékes miniszterhez felterjesztést intéz, amelyben tiltakozással a kisajátítás mellőzését kívánja. A közgyűlés a polgármesternek ezt a javaslatát Farkas Zoltán és Harrer Ferenc bizottsági tag urak hozzászólásaival kiegészítve az alábbi felterjesztést intézi a földmívelésügyi miniszter úrhoz: •Miniszter Ür! A III. ker., Mátyáshegyen fekvő székesfővárosi ingatlanoknak a Magyar Agrártudomány. Egyetem céljára való kisajátítását a miniszter úr az 56.567/1945— X. 1. sz. leiratával elrendelteEz ellen a kiasjátítás ellen a főváros polgármestere 314.566/1945— III. sz. alatt felterjesztést intézett Miniszter Úrhoz. A főváros törvényhatósága amikor ugyancsak tiltakozik e kisajátítás ellen, a polgármester felterjesztésében foglaltakon kívül még a következőkre mutat rá : Az állam minden előzetes tárgyalás nélkül kíván igénybevenni fővárosi területeket. Nemcsak olyan területeket vesz igénybe, amelyek fővárosi tulajdonok, hanem olyanokat is, amelyek közhasználatban vannak, sőt amelyeket erre a céira hagyományoztak. Elvileg kétségtelen, hogy a székesfővárossal szemben is fennáll a kisajátítási jog, de csak két feltétel mellett: ha ez az érdek előbbrevaló, mint az, amelyet az ingatlan szolgál és ha az új érdek nem valósítható meg másképen. Itt egyik előfeltétel sincs meg, mert a kisajátítandó területek a város egész egyetemének szolgálatára vannak rendelve, ezzel szemben másutt is elhelyezhető intézmény létesítése nem lehet ok arra, hogy a város egész lakosságát fel nem becsülhető értékektől megfosszák. A földművelésügyi miniszter által elrendelt kisajátítási eljárás nem is jogszerű, egyik hivatkozott törvény sem ad jogot erre, legkevésbé a városrendezési törvény. Ez a törvény ugyanis világosan kimondja, hogy a kisajátítási jog engedélyezése az iparügyi minisztert illeti, a földművelésügyi minisztert csak különleges törvények jogosítják fel erre. Minden más esetben a kisajátítást az iparügyi miniszter, illetőleg jelenleg átvitt hatáskörben az Országos Építésügyi Kormánybiztos engedélyezheti.
