Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1945
4. 1945. augusztus 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 97
1945 augusztus 29-iki közgyűlés. 96—97. szám. 387 Ezzel szemben a közcsatornákká minősülő »magáncsatornák« tulajdonjoga minden megtérítési igény nélkül a székesfővárosra megy át s az abba való bekötést a Csatornázási Művek engedélyezi. (2) A 164/1906. kgy. sz. szabályrendelet 3. §-a alapján »mások által épített közcsatornákéba való bekötés esetén a közcsatornát építő magánfél vagy annak jogutódja az engedélyező véghatározatban megállapított csatornázási járulékösszegre igényt tarthat. (3) Az (1) alatt említett »magáncsatomák« létesítése alkalmával kikötött úrijog elismerési díjak 1945. év végével megszűnnek. (4) Azok az ingatlantulajdonosok, akik a Szabályrendelet hatálybalépése előtt a korábban érvényben volt 164/1906. kgy. sz. szabályrendelet alapján ^csatornaépítési járulékot« már fizettek, a házicsatorna bekötése alkalmával a csatornaépítési hozzájárulás megfizetése alól mentesülnek. (8- §)• (5) Az olyan ipartelepeket, amelyeknek házicsatornáit e szabályrendelet hatálybalépése előtt a közcsatornába már bekötötték, a Csatornázási Művek a 4. §-ban foglaltakra figyelemmel felülvizsgálhatja. A vizsgálat eredményéhez képest előírt intézkedéseket az ipartelepek végre& hajtani tartoznak. v 16. §. Régi rendelkezések hatályának megszüntetése. A jelen Szabályrendelet életbelépésével az annak rendelkezéseivel ellenkező korábbi jogszabályok hatályukat vesztik. 17. §. A végrehajtásra és életbelépésre vonatkozó rendelkezések. (1) Ezt a Szabályrendeletet a polgármester hajtja végre és a vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendelettel állapítja meg. (2) Ez a Szabályrendelet a kihirdetést követő 15. napon lép életbe. A közgyűlés a polgármester előterjesztésére a bemutatott és letárgyalt Csatornázási Szabályrendeletet elfogadja és jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !97. A közgyűlés tárgyalja a polgármester 30.763/1945. II. számú előterjesztését a felrobbantott dunahidak roncsainak eltávolítása, a hidak helyreállítása és új hidak építése tárgyában. A székesfőváros törvényhatósági bizottság közgyűlése a polgármester előterjesztésére jóváhagyóan tudomásul veszi, hogy 1. a felrobbantott dunahidak roncsainak eltávolítási munkáira a polgármester folyó évi április hó 30.-án 30.222/1945—11. szám alatt kelt határozatával a Ganz és Társa Villamossági Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.-nál három darab, egyenkint 100 tonna teherbírású úszódarut, amelyeknek előirányzati ára darabonkint 3,750.000pengő, azaz: a három darab összesen 11,250.000 pengő, megrendelt. A három úszódarú közül egy a székesfőváros költségére, kettő pedig a magyar kereskedelemés közlekedésügyi miniszter tárcája terhére készül. A felmerülő költségeket a folyó évi költségvetés II. fejezet, III. cím, »Rendkívüli kiadásokénál (a dunahidak roncsainak eltávolítási költségei cím terhére) kell elszámolni; 2. A felrobbantott dunahidak helyreállítására, valamint új hidak építésére és pedig: a) a Ferenc József-híd legsürgősebb javítási munkáira 200.000 P b) a Ferenc József-híd végleges helyreállítási költségeire 57,000.000« c) a Petőfi-tér és Döbrentei-tér közötti pontonhíd építési költségeire 12,000.000« d) a Batthyány-tér és Kossuth Lajos-tér közötti cölöpös fahíd építésére 27,000.000« e) a Margit-híd újjáépítéséhez szükséges 550,000.000« Összesen 646,200.000 P összeg költségből a székesfőváros az állammal megosztottan 50—50%-ot visel; 3. a felrobbantott dunahidak roncsainak kiemelési költségeiből a főváros ugyancsak 50%-ot magára vállal; 4. a Batthyány-tér és Kossuth Lajos-tér közötti híd pesti és budai hídfeljáróinak építését a főváros 17,500.000 pengő költséggel elvégzi. .' ._. ÍJt A hidak helyreállításával és újjáépítésével felmerülő költségeket a folyó évi költségvetés II. fejezet, I. címen, útépítés »Rendkfvüli kiadások« (a felrobbantott dunahidak és új hidak költségei címe terhére) kell elszámolni; 5 az előirányzott építési költségek változó tényezőkből, ú. m. anyagártól és munkabértől függőek, ezért az esetleges változások miatt ezek összege előre pontosan nem állapítható meg, így a hitelkeret számszerű meghatározása véglegesnek nem tekinthető;