Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1945
3. 1945. július 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 54 - 55 - 56 - 57
58 1945 július 11-iki közgyűlés. 57. szám. 140.040/1945— IX. szám. Rendelet. Budapest székesfőváros területén egyes lakásügyi kérdések szabályozása tárgyában a következőket rendelem: I. Lakások hatósági igénybevétele, lakáshoz juttatás. '•§• (1) Hajléktalanok (hajléktalanokká váltak) lakáshoz juttatása, valamint közhivatalok és közintézmények elhelyezése céljából igénybe lehet venni: a) minden lakás céljára alkalmas helyiséget, amelynek bérlete bármely okból megszűnt, amelynek bérlője ismeretlen helyen tartózkodik, vagy amelynek bérlője a helyiség használatában előreláthatólag huzamosabb ideig akadályozva van. Olyan személyt megillető lakást (lakrészt), aki azt a reakciós rendszer üldözése miatt kényszerült elhagyni, fenti címen egyelőre (további intézkedésig) igénybevenni nem lehet; ezek indokolt lakásszükségletének megítélésénél is a jelen rendelet (2. §) előírásait kell figyelembe venni. . , b) Lakás céljára alkalmas helyiségeknek az indokolt szükségletet meghaladó részét. c) Azt á lakás céljára alkalmas helyiséget, illetőleg helyiségrészt, amelyet a lakást korlátozó rendeletek életbeléptetése óta hatósági határozat nélkül vettek használatba, illetőleg lakáscsere esetében a hatóság jóváhagyását nem szerezték meg. Az 1944. évi III. hó 19-től a főváros felszabadításáig kiutalt lakások ügyét a megelőző bérlő, vagy új igényjogosult kérésére újból kell elbírálni. Megsemmisítendő a körülírt időben történt kiutalás, ha a beutalt bármely reakciós érdem jutalmazásaként kapta meg a lakást. A felszabadítás után hatósági határozat nélkül elfoglalt lakásokat (lakrészeket) akkor és oly mértékben lehet igénybevenni, ha ez az elfoglalás a jelen rendelet anyagi intézkedéseivel ellentétes. (2) Az egyes minisztériumok elhelyezése céljából kivételesen — amennyiben a minisztériumot másként elhelyezni nem lehet — lakást abban az esetben is igénybe lehet venni, ha azt tényleg lakásul használják. Ilyen esetben a lakóknak más megfelelő lakásba való elhelyezéséről a hatóság (8. § 1. bek.) hivatalból gondoskodik. Ilyen esetben a lakók átköltöztetéséről is az államkincstár terhére a hatóságnak (8. § 1. bek.) kell gondoskodnia. A megfelelő lakás megállapításánál a lakók foglalkozására és munkahelyére figyelemmel kell lenni. 2:§(1) Az indokolt lakásszükségletet úgy kell megállapítani, hogy minden család részére egy lakószoba érintetlenül maradjon. Ha a családnak háromnál több tagja van legalább két lakószoba, ha hatnál több három lakószoba és így tovább az indokolt lakásszükséglet. A lakás két lakószobáját érintetlenül kell hagyni abban az esetben, ha a két lakószobában legalább két személy lakik és a két szoba teljesen nem különíthető el. Az úgynevezett előtér (hall) csak akkor számít szobának, ha udvarra, vagy közterületre közvetlen szellőzése van. (2) Az íróknak, újságíróknak, művészeknek, színészeknek, tudósoknak és általában azoknak, akik magasabb szellemi munkát végeznek, amennyiben az közérdekből indokolt, egy külön dolgozószobát az (1) bekezdésben említett mértéken felül is érintetlenül kell hagyni. (3) Orvosoknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, mérnököknek, amennyiben ez közérdekből indokolt, a szükséghez képest egy vagy két dolgozószobát (várószobát) az (1) bekezdésben említett mértéken felül szintén érintetlenül kell hagyni. (4) Azoknak, akik jogosítvány alapján lakásukban kézműipart folytatnak és ezen célra külön helyiségük nincs, vagy műhelyük teljesen használhatatlan, az (1) bekezdésben említett mértéken felül ugyancsak egy külön szobát érintetlenül kell hagyni. (5) Abban az esetben, ha a hatóság lakrész igénybevételét rendelte el, a lakás bérlője az igénybevételt elrendelő határozat kézbesítését, illetőleg közlését követő naptól számított 8 nap alatt a hatóságnál írásban kérheti, hogy a hatóság a lakásrészt ne a határozatban kijelölt személy, hanem az általa megjelölt más igényjogosult személy részére juttassa, az errevonatkozó beadványt a bérlő által kijelölt személynek is alá kell írnia.
