Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1944

3. 1944. február 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

mmmm* 45 (3) Az alkalmazott mindennemű találmányát az üzemen kívül csak a polgármester kifejezett hozzájárulásával értékesítheti. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha az a főváros érdekeit nem sérti. A főváros érdekeinek sérelme már azon az alapon is megállapítható, hogy az, akinél az alkalmazott találmányát értékesíteni kívánja, oly szállító vagy megrendelő, akinek ügyeit szolgálati beosztásánál fogva intézi, illetve ezekre befolyása lehet, vagy annak rokona, alkalmazottja, jogi képviselője, a jogi személy igazgatósági, felügyelőbizottsági tagja, vagy felszámolója. A rokonság mértékére vonatkozólag a 16. §. rendelkezései az irányadók. (4) Az alkalmazott tartozik mindennemű szabadalmi bejelentéséről, annak megtételétől számított 30 napon belül szolgálati úton jelentést tenni. (5) Mind a főváros, mind az alkalmazott gondoskodni köteles arról, hogy a találmány idő előtt nyilvánosságra ne kerüljön. (6) A szolgálati találmányt, ha az alkalmazott nem kívánja bejelenteni vagy fenntartani, a főváros saját részére és költségére bejelentheti, illetve fenntarthatja. (7) Ha az alkalmazott kívánja, szolgálati találmányának a főváros által való szabadalmaztatásakor nevét a szabadalom bejelentésében megfelelően fel kell tüntetni. (8) Az alkalmazott találmányával kapcsolatban a szolgálati jogviszony tartama alatt szerzett jogokat és vállalt kötelezettségeket — ellenkező megállapodás hiányában — a szolgálati jogviszony megszűnése nem érinti. (9) Az alkalmazott köteles a Szabályzat hatálybalépésekor már meglevő mindennemű találmányára vonatkozó minden olyan megállapodását, amely részére anyagi vagy más előnyt biztosít, ennek a Szabályzatnak hatálybalépésétől számított 60 napon belül a szolgálati út betartásával a központi üzemvezetőnek bemutatni. (10) Az (1)—(9) bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazást nyernek a minta- vagy mustraoltalom alá eső találmányokra, illetve tárgyakra is. 21. §. Gyűjtések megtiltása. (1) Az üzem területén belül engedély nélkül mindennemű gyűjtés tilos. Az engedélyt a 17. §-ban foglalt korlátozásokkal — a törvényes rendelkezések keretei közt — a központi üzemvezető adhatja meg. Az alkalmazottak között szokásos kegyeletes célú adakozásra a helyi üzemvezető is engedélyt adhat. (2) Tilos az alkalmazottak minden olyan alkalmi társulása, amely az egymásközötti megajándékozásokat, vagy időközönkinti befizetésekből kölcsönalap létesítését célozza. 22. §. Mellékfoglalkozás. (1) Az alkalmazott sem saját részére, sem harmadik személy részére, sem közvetlenül, sem közvetve kereskedelmi üzletek kötésével vagy közvetítésével nem foglalkozhatik. A központi üzemvezető és a helyi üzemvezető a polgármester engedélye nélkül, egyéb üzemi alkalmazott a helyi, illetve központi üzemvezető engedélye nélkül semmiféle mellékfoglalkozást — ideértve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságot is — nem folytathat, illetőleg nem vállalhat. (1934: XII. t.-c. 22. §. (3) bek.) (2) Mellékfoglalkozásnak tekintendő a magángyakorlat, valamint mindennemű díjazással járó, akár egyszeri tanácsadói tevékenység is. (3) Nem engedélyezhető az olyan — akár díjazásért, akár díjazás nélkül vállalt — mellékfoglalkozás, amely a) az alkalmazottat szolgálati kötelességek tekintetéi, en elfogulttá teheti, vagy b) az üzemnek, az üzem alkalmazotti karának tekintélyével nem fér össze, vagy c) az alkalmazott idejét szolgálati teendői rovására venné igénybe, vagy d) a szolgálati (üzleti, üzemi) titok megőrzése szempontjából aggályos (kiadói, szerkesztői, tudósítói tevékenység stb.). (4) Az orvosok magángyakorlatot folytathatnak, de csak akkor, ha az a hivatalos munkaidővel és elfoglaltsággal nem ütközik. Ennek megállapítása a központi üzemvezető hatáskörébe tartozik.